A FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és kiemelt alvállalkozója, az UTIBER Közúti Beruházó Kft. végezheti el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető út teljes megújítására vonatkozó tervezői munkákat. Nettó 1,395 milliárd forintot lehet számlázni, ha elkészülnek. Ehhez a mérnöki tervezésen, kívül hídtervezési és városi környezetfejlesztési tervezést is kell végezni – derül ki az európai közbeszerzési értesítőből.
Azt nem tudni, mennyi idejük lesz erre, de szakértők szerint a kivitelezési munkálatok 2022 közepe előtt biztosan nem kezdődhetnek el, így jó esetben a teljesen megújult útszakasz és az érintett vasúti kereszteződések legkorábban 2023 végétől vagy 2024 elejétől lesznek használhatók. A kormány egyébként már 2018-ban bejelentette, hogy "mostmár tényleg" nekilátnak az áldatlan állapotok felszámolásának. Aztán 2019-ben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 20 milliárd forintban jelölte meg a beruházásra fordítható összeget és akkor azt lehetett hinni, hogy valóban elindul az előkészítés.
A most kihirdetett nyertesek feladata a közúti kapcsolatra vonatkozik. Vagyis az építési engedélyezési tervek (ennek részeként döntéselőkészítő dokumentációk) elkészítésére, az építési és a létesítéshez szükséges további engedélyek megszerzésére, valamint a kiviteli tervek és tenderdokumentáció elkészítésére.
Az alábbi kapcsolódó útszakaszok fejlesztéséről van szó:
Egyebek között ki kell dolgozni a Gyömrői úton a Kőér és a Hangár utcák közötti, mintegy 3 kilométeres szakasz megújításának részleteit, ezen kívül a repülőtérre vezető útnak az Üllői út - Határ út csomóponttól a Budapest közigazgatási határán kívül a Market Central csomópontjáig tartó mintegy 12 kilométeres szakasz átalakítását.
Az 1-es (régi) terminálhoz vezető behajtó utakat és csomópontokat, nem különben a Kőér utca Üllői és Gyömrői utak közti szakaszára vonatkozó elképzeléseket, továbbá a gyorsforgalmi út és a keresztező utak külön szintű csomópontjainak tervezését. A fenti szakaszokon biztosítani szükséges a vasútvonal 3 új külön szintű átvezetését is és újabb vasúti műtárgyak elhelyezését, valamint vázolni kell a közművek kiváltásának lehetőségeit.
Csak olyan cégek jelentkezését fogadták el, amelyeknél a tervezéshez értő szakembereknek legalább 36 havi gyakorlata van. Az ajánlati árat 50 százalékos súllyal vették figyelembe. A FŐMTERV az UTIBER mellett a "KÖZLEKEDÉS" Fővárosi Tervező Iroda Kft.-t és a Speciál Építőmérnöki Kft.-t is bevonja a munkákba. A pályázatra egyébként az UVATER Út-, Vasúttervező Zrt. is jelentkezett.
Továbbra sem érkeztek hírek arról, hogy a kormány miként és milyen ütemezésben képzeli el a repülőtér vasúti megközelítésének teljes reformját. Különféle ígéretek voltak az elmúlt pár évben, hogy majd nyugati mintára akár külön vonal is kiépülhet, de egyelőre nem látni nagy elszántságot a kabinet részéről. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport lapunknak ugyanakkor jelezte: a hosszú távú fejlesztési tervekben szerepel, hogy közvetlen vasúti kapcsolat is lesz a termináloknál.
Emlékezetes, hogy Demján Sándor, a TriGranit elnöke pár évvel a Westend bevásárlóközpont 1999-es átadása után már jelezte, hogy ki kellene építeni egy közvetlen gyorsvasúti összeköttetést Ferihegy és a pesti belváros között. Praktikusan természetesen a Nyugati pályaduvart jelölte meg, ami azért lehetett volna előnyös cégének, mert így átvezették volna a légi utasokat a plázán keresztül, ahogy egyébként több külföldi vállalat is szokta tenni hasonló közlekedési csomópontokon épült bevásárlóközpontok esetében.
Aztán a kormányok végül addig jutottak, hogy kis ráncfelvarrást végeztek a Ferihegy 1-es terminálnál lévő vasúti megállón, így a pár száz méterre lévő terminált használó fapados légitársaságok utasai közül többen igénybe vették ezt a megállót. Ám a nagyon pörgő fapados biznisz miatt a közvetlen vasúti kapcsolat továbbra is napirenden maradt, kiegészülve azzal, hogy a 2-es terminálokra is tovább kellene vinni a síneket. Ez az igény még csak tetéződött, amikor bezárták az 1-est, és a fapadosok átköltöztek a 2-es terminálra, ahol a járvány előtti néhány évben rekord magasságba szökött az utasok száma - és az utasok elégedetlensége amiatt, hogy "kőkorszaki" a légikikötő közúti megközelíthetősége.
Nem világos, hogy a közúti forgalomban sokszor akadályt képező kamionokat hogyan lehetne ténylegesen elkülöníteni. Tiltó tábla most is van a gyorsforgalmi úton, de még mindig vannak szó szerinti fennakadások. Forgalomszervezési kérdés emellett az is, hogy a gyorsforgalmi útról kiszoruló teherautók milyen útvonalakon tudják/fogják elkerülni ezt az ütőeret. Már pedig a ferihegyi repülőtéren a válság ellenére is elég jól fut az árufuvarozók szekere, ezek a légi cégek saját teherautó flottával is rendelkeznek és az egyéb szállítmányozók is a repülőtérhez vezető és a környéki közúti infrastruktúrát használják, méghozzá növekvő számban.
A megújuló közúti és a valamikor kiépülő vasúti kapcsolat egyrészt növelné az utasok komfortját, másrészt az érintett kerületek kapcsolódó területein teljesen átformálná a közlekedési irányokat, új beruházásokat-fejlesztéseket indukálna. Ha a tömegek inkább mégis vasúton jutnának ki Ferihegyre illetve onnan be a városba, akkor csökkenteni lehetne a buszforgalmat és az utak zsúfoltságát.
