Elemzők: nem úgy reagáltak az emberek a kormányzati pénzosztásra, mint ahogy arra számítani lehetett

Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2025 márciusában az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2 százalék, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól. 

Az élelmiszerek iránti enyhe kereslet azért tűnik meglepőnek, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi közlése szerint a március 17-étől hatályos árréscsökkentés eredményeként 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban érhető el. Igaz, a KSH minden hónap 20. napján zárja le az adatfelvételét, ami azt jelenti, hogy az árrésstop csak négy napig fejthette ki a hatását.

Ám az NGM nem ezzel magyarázza a kiskereskedelmi forgalom márciusi megtorpanását. Azt a tárca szerint csupán átmeneti, technikai jelenségnek tartja, amelynek hátterében a húsvéthatás áll.

Ez az ünnep ugyanis különösen jelentős hatást gyakorol a magyar háztartások vásárlási szokásaira, az ünnepet megelőző 1-2 hétben jelentősen növekszik a háztartások fogyasztása az élelmiszer és az élelmiszer jellegű termékek esetében egyaránt – mutat rá az NGM közleménye. 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült. Az NGM az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel. A két hónapot tehát a tárca szerint együttesen kell vizsgálni, amely alapján megítélése szerint továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése.

Ezzel szemben az Országos Kereskedelmi Szövetségnél (OKSZ) úgy vélik, a kiskereskedelmi forgalom márciusi csökkenése a fogyasztók elbizonytalanodásának szükségszerű velejárója, amihez hozzájárult a hatósági árszabályozás bevezetése is. Kozák Tamás főtitkár emlékeztetett, az OKSZ már korábban figyelmeztetett arra, hogy az első hetek szolid vásárlási hulláma után az árrésstop pozitív hatása elmúlik, és inkább a – kormányzati beavatkozásokkal szükségszerűen együttjáró – fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesül. A bizonytalan szabályozási környezet hatására a kiskereskedők nagy többsége elhalasztja a beruházásokat, termékfejlesztéseket, mindezt előbb-utóbb a vásárlók is megérzik, így az „árrésstop” (sic!) következtében rövidtávon felszabaduló többletjövedelem nem a fogyasztást növeli, nem járul hozzá a gazdaság erősítéséhez.

Az árrésstop elérte a kívánt a hatást, az élelmiszerinfláció átmenetileg fékeződött, ez a hatás azonban ugyancsak nem lesz örökéletű, mivel a beszállítói árak is emelkednek – véli Kozák.

Az OKSZ mindezeket figyelembe véve javasolja az árrésstop tervezettnek megfelelő, május végi kivezetését. „Meggyőződésünk, hogy a fogyasztói bizalom helyreállítását és a lakossági fogyasztás növekedését a nyugodt, kiszámítható piaci környezetben zajló éles verseny szolgálja leginkább, csak így erősíthető a kiskereskedelem hozzájárulása a magyar GDP emelkedéséhez, a költségvetés hiányának mérsékléséhez” – zárul a szövetség közleménye.

Mindenesetre a márciusi kiskereskedelmi adat a piaci konszenzust is drasztikusan alulmúlta – hangsúlyozta Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza szerint ugyanakkor a márciusi kiskereskedelmi adat a gazdaságról alkotott összképet aligha befolyásolja, hiszen az első negyedévben a magyar gazdaság egésze – ismét – messze a várakozásokat alulteljesítve zsugorodott negyedéves bázison. Most már az is sejthető, hogy emögött részben a fogyasztás gyengélkedése állhatott.

Virovácz Péter is szerepel lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján:

Az ING Bank vezető közgazdásza szerint az idei év első három hónapjára vonatkozó kiskereskedelmi adatból úgy tűnik, hogy a januári szintugrás után a tartós növekedés a szektorban nem tud megvalósulni. A fix bázisú index a havi csökkenéssel összhangban romlott, ami azt jelenti, hogy az értékesítési volumen csupán 0,5 százalékkal múlta felül a 2021. évi havi átlagot.

A fogyasztói bizalom a 2018-2019-es csúcsoktól továbbra is messze elmarad. A lakosság egyértelműen a megtakarításokat preferálja a költekezéssel szemben. Mindez pedig megmutatkozik a kiskereskedelem gyenge teljesítményében.

A részleteket nézve, márciusban is csökkent az élelmiszerüzletek forgalma, vagyis immáron két hónapja zsugorodik ez az alszektor. A legmeglepőbb ebben Virovácz szerint az, hogy a március közepétől bevezetett árrésstop-intézkedések sem voltak képesek fellendíteni a bolti forgalmat. Bár erre vonatkozóan talán az áprilisi adat majd komplexebb választ ad. A nem élelmiszertermék jellegű kereskedelemben márciusban növekedés volt látható havi összevetésben. Ám ez a megugrás elsősorban a használtcikkek és ruházati üzletek területéről érkezett. Utóbbiban pedig az elmúlt hónapokban nagyon nagy ingadozásokat látni.

Úgy tűnik tehát, hogy az egyszeri kifizetések, amelyekhez hozzájutott a lakosság az első negyedév végén is, már nem csapódtak le a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek forgalmában. A márciusban jelentősen csökkenő üzemanyagárak mellett pedig mindenképpen meglepő, hogy az üzemanyag-forgalom tovább zsugorodott, méghozzá 0,5 százalékos egyhavi visszaesést mutatva.

A szerda reggel megjelent adattal immáron kijelenthető, hogy az erős januári teljesítmény egyszeri tényezőkre vezethető vissza, nem pedig egy trendforduló volt – mutat rá Virovácz. Ettől még az első negyedév összteljesítménye pozitív maradt, így vélhetően a fogyasztás pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, csak éppen annak mértéke maradhatott el a várakozásoktól.

Regős Gábor annyiban vitatkozik elemzőtársával, hogy szerinte a gyenge adatot a kormányzat már jó előre kommunikálta, így abban nincs nagy meglepetés. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a gyengeségnek részben módszertani okai vannak, de hogy a visszaesés mekkora része vezethető vissza ezekre, azt nehéz megmondani, emiatt az adat nehezen is értelmezhető, azt talán az áprilisi adattal együtt lesz érdemes nézni. A gyenge márciusi kiskereskedelmi adat mindenképpen szerepet játszott a vártnál gyengébb első negyedéves GDP-adatban.

A Regős által említett módszertani okok között az inflációs hatás már cikkünk elején említett számítása jelenik meg: az inflációt a hónap első 20 napján mérik fel, miközben az árrésstop 17-én lépett életbe, azaz az árindexet csak alig befolyásolta, a kiadások értékét viszont a hónap felében visszavetette. Ez majd a következő márciusi adatban fog nagyobb növekedést okozni. A másik módszertani kérdés pedig az NGM által is kiemelt szezonális kiigazításnál adódik. A húsvét tavaly március végére (húsvétvasárnap március 31-ére), illetve kisebb részben április elejére esett, míg idén áprilisra, azaz a nagyobb húsvéti forgalom két különböző hónapban jelent meg.

Mintha a nem-élelmiszerekre nem hatna a húsvéthatás, de itt Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint valószínűleg inkább a kiigazítóprogram sajátságai állhatnak a háttérben, viszont a nyers adat ekkora növekedése erős forgalomra utal – és itt a nyers adatok alapján is több termékkategóriában erőteljes növekedés volt – például az internetes boltoknál 11,2 százalék, a bútor, műszaki cikknél 7,7 százalék. Ez tehát arra utal, hogy ebben a termékcsoportban erős lehet a kereslet, azaz mégsem kell egyelőre temetni a fogyasztást – itt akár már a korábbi elhalasztott fogyasztás bepótlása is szóba kerülhetett.

A fogyasztásra márciusban összességében eltérő tényezők hathattak – véli Regős. A februári reálbéremelkedés annyira nem volt erős, mint az a korábbi hónapokban megszokott volt (márciusban költik a háztartások a februári bért), bár ebben a februárban magas inflációnak is szerepe volt.

Virovácz úgy véli, az előttünk álló egy-két hónapban talán láthatunk jelentősebb bővülést a kiskereskedelemben, hiszen egyrészt a lakossági állampapírok folyamatos kifizetései még segíthetnek. Másrészt pedig az eddigi ismereteink szerint csupán május végéig érvényben lévő árrésstop is megemelheti a kiskereskedelmi forgalmat, hiszen a lakosság megpróbálhat valamelyest betárazni az olcsóbb élelmiszerekből. Ugyanakkor az év közepére ez a lendület lanyhulhat, különösen akkor, ha a vártnál érdemben alacsonyabb lesz a reálbérek növekedése. Ebben a tekintetben bár a januári adat biztató volt, a február már kevésbé volt kedvező. Vélhetően márciusban a lakosság a vásárlóerejének további zsugorodását érezhette. Ez is hozzájárulhat az óvatossági motívum fennmaradásához. 

Komolyabb lendületet a kiskereskedelmi szektor az év vége felé kaphat az életbe lépő kormányzati intézkedések (háromgyermekesek adómentessége, nyugdíjasok áfavisszatérítése – a szerk.) hatására. Az elmúlt két év fényében tehát mindenképpen kedvezőbb évet várhatunk 2025-ben a kiskereskedelemben Virovácz szerint, ám a kilátások az elmúlt hónapokhoz képest egyértelműen romlottak. Az ING Bank így idénre 3-4 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít a szektorban, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél.

Regős arra hívja fel a figyelmet, hogy a reálbérek növekedése valamennyire fűti a fogyasztást, de ezt az év eleji inflációs növekmény biztosan mérsékelte. Ami kérdéses, hogy ez az inflációs hatás az óvatossági motívumra hogyan hat, illetve hogy a háztartások költéseit hogyan befolyásolja az árrésstop, készleteznek-e például az olcsóbbá váló termékekből. Az infláció leküzdése tehát a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint elengedhetetlen a fogyasztás bővüléséhez és ahhoz, hogy ez a gazdasági növekedést az idei évben húzni tudja. Erre meg is van minden esély, de azért látható, hogy vannak bőven bizonytalanságok, így az infláció letörése és a béremelkedés serkentése igenis fontos feladat – ez utóbbihoz pedig szükséges a minimálbér és a garantált bérminimum évről évre történő érdemi emelése. Áprilisban Regős szerint a mainál jó eséllyel szebb adatokat látunk majd, ám akkor is kérdés lesz, hogy ebben mennyi a húsvét hatásának szerepe.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a húsvéthatás miatt áprilisban érdemi felpattanást vár a kiskereskedelemben, amelyet az infláció, kiemelten is az árrésstop nyomán az élelmiszerár-emelkedés lassulása is támogathat, miközben a jövedelmi helyzet fokozatos javulása is a fogyasztás bővülésének irányába hat.

Az Ersténél is részben az áprilisi hosszabb hétvégék miatt várnak javulást, miközben a reálbéremelkedés indukálhat kedvezőbb adatokat az év további részében – tolmácsolta bankja véleményét Nagy János makrogazdasági elemző. Hozzátéve: a fogyasztás bővülése ugyanakkor – ahogy az elmúlt években – tovább tolódhat a termékek felől a szolgáltatások irányába.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)