<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Talán nem véletlen, hogy Kásler Miklós a leköszönő Emberi Erőforrások minisztere nagylelkűen éppen május végét jelölte meg a felmondási tilalom megszüntetésének, hiszen az így és az általa hosszú ideje generált problémák, már majd más vállát nyomják.

Így kommentálja Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakember azt a hírt, miszerint a Független Egészségügyi Szakszervezet felmérése alapján a megkérdezett egészségügyi dolgozók negyede elhagyná az egészségügyet.

„Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) büszkén jelentette ki, hogy mindössze négyezren nem írták alá az állami egészségügyi szolgálati jogviszonyba való átlépést, így végül 106 ezer egészségügyi dolgozó aláírta. De 2020-ban a KSH adatai szerint a működéshez szükséges orvos és szakdolgozói létszámból (186 894) már akkor több, mint hétezer fő hiányzott, hiszen a KSH szerint 2020-ban 179 657 fő dolgozott a rendszerben” – hívja fel a figyelmet Kunetz a nem stimmelő adatokra, de tovább is számol.

Ezek szerint 106 ezer orvos és szakdolgozó dolgozik abban a rendszerben, amely létszámigénye egy évvel azelőtt 186 894 fő volt, és ahol egy éve még közel 180 ezren dolgoztak. Természetesen az OKFŐ által közölt adatokban nem szerepelnek a háziorvosok és az ott dolgozó szakdolgozók, valamint a vállalkozói szerződéssel dolgozók száma, ami összességében nem lehet több 20 ezer dolgozónál.

Így a fenti adatok szerint, amennyiben a KSH adatsorait és az OKFŐ adatsorait összevetjük, most is hiányozhat a rendszerből akár 60 ezer, azaz hatvanezer orvos, szakdolgozó.

Kunetz pesszimista: "ha csak pár százaléknyi szakdolgozó is elhagyja az egészségügyet, úgy nagyon sötét jövő vár a társadalmunkra, amit csak még tovább fog súlyosbítani a vállalkozók kiirtása az egészségügyi ellátórendszerből, hiszen ők csak június végéig dolgozhatnak".

Külföldre, magánszektorba, más területekre mennének

A Független Egészségügyi Szakszervezet legfrissebb felmérésére hivatkozik a Népszava, amely szerint a nyilatkozók 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyja a szakmát, további kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát.

Hogy mennyien távoznak majd valójában, azt egyelőre nem tudni. A betegágyak mellett dolgozók rendkívül megterhelő időszakon vannak túl. Az érintettekre nemcsak a járvány rótt óriási munkaterhelést, komoly egzisztenciális és munkahelyi feszültségek is kialakultak a bérproblémák kezelése miatt. Bár a kormány az elmúlt ciklusban jelentőset emelt az orvosi béreken, az ágazati béremelésre fordított 410 milliárdból a 17-20 ezer orvosra 330, a mintegy 90 ezer szakdolgozóra viszont mindössze 80 milliárd jutott.

Így míg korábban az orvosi és szakdolgozói bérek közötti különbség kétszeres volt, ez 2021-ben már több mint háromszorosra nőtt.

Ez tovább növelte az elégedetlenséget a szakdolgozók körében. Ám az, hogy ez mennyire riasztotta el őket a pályától, nem derülhetett ki, mert a járványra hivatkozva másfél éve felmondási tilalom alatt állnak. Még a nyugdíj mellett dolgozókat sem engedték távozni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként a legutóbbi Kormányinfón kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:

„Sem az orvosoknál, sem az ápolóknál nem számít tömeges felmondásra, miután a veszélyhelyzettel együtt megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma”.

A lapnak nyilatkozó Soós Adrianna, a FESZ elnöke ugyanakkor azt mondja:

„A januári béremelés után márciusban tették közé azt a kérdőívet, melyben arra voltak kíváncsiak, mennyiben járul hozzá a kapott összeg a munkaerő megtartásához, mennyire elégedettek az érintettek a fizetésükkel, és mik a terveik. A szakszervezet kérdőívére 705-en válaszoltak, többségükben magasan képzett, diplomás szakdolgozó. Kiderült: a válaszadók 83 százaléka a béremelést követően sem elégedett a keresetével.”

Azt pedig már a szabadeuropa.hu-nak nyilatkozta a FESZ elnöke, hogy már a választás előtt elküldték a miniszterelnöknek azokat az intézkedési javaslatokat, amelyeket szükségesnek tartanak. Ezek között a béremelés mellett számos, az életkörülményeket javító, családbarát intézkedési javaslat is van, amely nem feltétlenül anyagi forrás függvénye.

Annyit válaszolt a Miniszterelnökség , hogy átvették a javaslatcsomagot, a szakszervezet pedig várja, hogy megalakuljon az új kormány, legyen felelőse a területnek, és leülhessenek valakivel tárgyalni.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.