Úgy tűnik, újabb lendületet kapott a hazai lakáspiac, az árak 2018 első negyedévében több mint 5 százalékkal emelkedtek 2017 végéhez képest. Ennél nagyobb mértékű háromhavi drágulásra 2016 elején volt példa. Egy év alatt 16,7 százalékkal mentek fel a lakásárak, míg az inflációt figyelembe véve 14,4 százalékkal, derül ki a Takarék Csoport legfrissebb lakásárindexéből
Hamarosan azonban elfogyhat a szufla a hazai lakásépítési piacon, írja a közlemény. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az első félévben 2 ezerrel kevesebb, nagyjából 18 ezer építési engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában. Az 5 százalékos kedvezményes lakás-áfa 2019 vége utáni kivezetése miatt pedig az év hátralévő részében várhatóan még kevesebb lesz az építési engedélyek száma.
Ezzel szemben több lakást adhatnak át, miután egyre több új otthon készül el. Az év első 6 hónapjában 6500 használatba vételi engedély született, míg egy évvel korábban 5 ezer magáningatlant adtak át. Az elkészülő lakások száma az év hátralévő részében tovább emelkedhet. Ugyanakkor a fejlesztések jelentős részénél csúszásokra kell készülni, amely nyomán sok projekt átadása tolódhat át 2019-re a 2018-ra tervezettek közül is.
Az elmúlt években Budapesten zajlott a legnagyobb lakásépítési rally, azonban a lendület a jelek szerint itt is csökken. Az országosnál jóval nagyobb mértékben esett vissza az építési engedélyek száma az első félévben: csak valamivel több mint 6 ezret adtak ki a 2017 első féléves több mint 8300-zal szemben. A fővárosban ugyanakkor jelentősen, 51 százalékkal több új otthon készült el az idei év első hat hónapjában, mint a tavalyiban. E tendencia pedig a jelentős számú futó építkezésnek köszönhetően várhatóan még egy ideig kitart.
Folytatódott a lakáshitelezés bővülése 2018-ban. Az év első 7 hónapjában több mint 480 milliárd forint lakáscélú hitelt helyeztek ki a bankok a háztartásoknak, ez az előző év azonos időszakához képest több mint 37 százalékos növekedés. A hitelek összege nemcsak az előző évivel összehasonlítva jelentős, ugyanis az új lakossági lakáshitelek értéke így már közelítette a 2008 azonos időszakáét is. A folyósított forint lakáshitelek értéke júniusban és júliusban is meghaladta a 80 milliárd forintot, amelyhez hasonlóan magas számokat utoljára szintén csak a válság előtt láttunk. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja és a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatlába emelkedett az utóbbi időszakban, az előbbi 2018 júliusában 4,7, az utóbbi pedig 4,4 százalékon állt.
Több mint 22 ezer lakáspiaci tranzakcióra került sor Magyarországon 2018 első 3 hónapjában. De e szám vélhetően ennél magasabb, a még csak tervasztalon vagy építési fázisban lévő új lakások adásvétele ugyanis nem szerepel a statisztikákban. Ez főként a budapesti tranzakciószámokra lehet hatással, ahol a legtöbb ilyen lakást adják el. Úgy tűnik, 2018 elején a fővárosnak sikerült megfordítania az eddigi csökkenő tendenciát. Részesedése ugyanis a korábbi időszakokhoz képest emelkedett a tranzakciókból, amiben az egyre nagyobb számban elkészülő új lakások is szerepet játszhattak. Szintén nőtt a megyeszékhelyeken bonyolított adásvételek aránya, míg a városokban és községekben csökkent.
Közép-Dunántúlon a legnagyobb a drágulás
A fajlagos medián lakásárak 2017 átlagos értékeihez képest 2018 első negyedévére a Közép-Dunántúlon emelkedtek a leginkább, több mint 18 százalékkal. Ezzel a terület vezet az évekig első helyen álló, és most a második helyre szoruló Közép-Magyarország előtt, amelyet 17 százalékos növekedés jellemzett. Szintén jelentősen emelkedtek az árak a Dél-Alföldön (15 százalékkal) és az Észak-Alföldön (12,2 százalékkal), míg a többi régióban 10 százalék alatt maradt a drágulás mértéke. A legkisebb arányban, 6,3 százalékkal Észak-Magyarországon változtak a fajlagos medián árak a TAKARÉK Lakásárindex adatai szerint.
Település szerinti bontás alapján is egyre kisebb Budapest előnye a vidékhez képest. A megyeszékhelyeknek a 2017-es év átlagos medián négyzetméteráraihoz viszonyított drágulásban 2018 első negyedében sikerült behozniuk a fővárost, a 12,2 százalékos áremelkedés megegyezett a budapestivel. A városok és községek esetében ugyanakkor csak minimálisan emelkedtek, illetve az utóbbiaknál csökkentek is a medián fajlagos árak. Ennek hátterében azonban vélhetően jelentős részben az összetételhatás áll, vagyis a vásárlók olcsóbb helyszínek és ingatlanok felé fordulása.
A megyeszékhelyek az élen
Ha a régiós változásokat tovább bontjuk a település típusok szerint, akkor egyértelműen látszik a megyeszékhelyek jó szereplése. Olyannyira, hogy több régió megyeközpontjai le is hagyták a fővárost a fajlagos átlagárak növekedésében. A Közép-Dunántúl megyeszékhelyein például 2017 átlagos fajlagos áraihoz képest több mint 15 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, Dél-Dunántúlon 12, míg az Észak-Alföldön 11,5 százalékkal. Ez utóbbi kettőt érdekes módon Észak-Magyarország is lekörözte a jelentősnek tekinthető, 14 százalékos árindexével.
A városokat jellemzően 6-9 százalék közötti áremelkedés jellemezte. A kivételt ez alól az említett Észak-Magyarország régió mellett a Dél-Dunántúl (3,4 százalék), valamint a Közép-Magyarország régió városai jelentették, ahol nem hogy nőttek, hanem 2,9 százalékkal csökkentek az árak. Ez azonban nem ritka kivétel, a községekben is enyhébben nőttek a fajlagos átlagárak, sőt több helyen estek. Ennek hátterében azonban vélhetően az olcsóbb ingatlanok nagyobb arányú vásárlása állt, mintsem az árak tényleges csökkenése.
Bár – mint említettük – a budapesti lakásár-emelkedést beérték a vidéki nagyobb városok is, a válság utáni össz-drágulásban továbbra is messze a főváros vezet. Míg az országos TAKARÉK Index változása nem éri el a 84 százalékot a 2014-es mélypont és 2018 első negyedéve között, addig Budapesten a fajlagos medián árak közel 118 százalékkal nőttek 2013-tól az idei év elejéig. A mértékek azonban a főváros egyes kerületeiben jelentős különbségeket mutattak. A legnagyobb drágulással jellemezhető helyszíneken 130-152 százalékkal emelkedtek a fajlagos medián árak a mélyponthoz képest, míg a gyengébben teljesítő kerületekben 75-100 százalék közötti volt a növekedés.
E jelentős drágulás azt eredményezte, hogy a hazai és a fővárosi lakásárak is magasan meghaladták a válság előtti 2008-as szintet 2018 első negyedévében. Az országos TAKARÉK Index a 10 évvel korábbihoz képest 2018 első három hónapjában 41 százalékkal magasabban állt. Budapesten két kerületet (XX. és XXIII.) leszámítva ennél nagyobb növekedés jellemezte a fajlagos medián árakat. Leginkább a budai, illetve az észak-, és a belső-pesti kerületek árai emelkedtek. Hozzájuk csak a XIX. és a XXI. kerület tudott csatlakozni, ezekben is több mint 60 százalékkal mentek fel a medián fajlagos árak. A legnagyobb drágulás a belvárosi kerületekben következett be, ahol 95-120 százalékos volt a különbség a 2018 első negyedévi és a 10 évvel korábbi fajlagos medián árak között. A legkisebb áremelkedés pedig a IX. (3,4 százalék) és a XXIII. kerületet (3,8 százalék) jellemezte.
A nyugat-magyarországi városok jól teljesítenek
Nyugat-Magyarország nagyvárosaiban folyamatosan emelkedtek a lakásárak az elmúlt években. Ennek köszönhetően alig van olyan, ahol a fajlagos medián árak 2018 első negyedévére nem érték el a válság előtti 2008-as szintet. Mindössze Dunaújváros és Nagykanizsa jelentett kivételt, ahol a tíz évvel korábbinál 16, illetve 9 százalékkal alacsonyabban álltak az árak. A legnagyobb mértékben egy évtized alatt Győrben (63 százalékkal), Sopronban (55 százalékkal), Mosonmagyaróváron (55 százalékkal) és Tatabányán (49 százalékkal) nőttek a gazdát cserélt ingatlanok medián négyzetméterárai.
A mélyponthoz képest összességében 35-80 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért a nyugat-magyarországi városokban. A települések jó része tapasztalt az országosnál nagyobb mértékű árváltozást. Az élen Tatabánya (80 százalék), Sopron (80 százalék) és Győr (77 százalék) állt, de Székesfehérvárott, Veszprémben és Szombathelyen is meghaladta a fajlagos medián árak növekedése a 70 százalékot, s még Pécsett is az országosnál valamivel magasabb volt a drágulás.
A 2017 és 2018 első negyedéves adatok alapján Nyugat-Magyarországon a legmagasabb fajlagos medián árak Győrt jellemezték, ahol körülbelül 300 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként a lakóingatlanokért. A második helyre Sopron került több mint 290 ezer forinttal, míg a harmadik Veszprém lett közel 270 ezer forinttal. A legolcsóbban Nyugat-Magyarországon Nagykanizsán és Dunaújvárosban lehetett lakást vásárolni, ahol a fajlagos medián árak 128-145 ezer forint körül alakultak.
