A lakhatás költségeit érdemes kissé nagyobb távlatból is szemügyre venni, hazánk fejleményeit több országgal, és nagyobb időtávon összehasonlítva. A nagyjából a világjárványig terjedő 20 éves időszak áttekintésében hasznos segítséget ad az Európai Parlament 2022-es őszi Eurobarométer felmérése, amelynek eredményeit az Euronews nemrégiben ismertette. Két éve a felmérés szerint az európaiak több mint 90 százaléka számára a megélhetési költségek emelkedése jelentette a legégetőbb problémát. A hivatalos adatok rávilágítanak arra, hogy mi állt a növekvő szorongás hátterében.
A háztartások fogyasztási kiadásai alatt a háztartások által a mindennapi szükségleteik kielégítésére fordított kiadásokat értjük, ilyenek például az élelmiszerekkel, lakhatással (lakásbérlet), ruházattal, energiával, egészségüggyel és közlekedéssel kapcsolatos kiadások.
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a háztartások fogyasztásának legnagyobb részét a lakhatás, a víz, az áram, a gáz és az egyéb tüzelőanyagok tették ki az EU-ban, összesen 24,1 százalékot. Ezt követték az élelmiszerek és alkoholmentes italok 13,6 százalékkal, és az utazási, szállítási költségek 12,5 százalékkal. Míg e kategóriák rangsorolása az elmúlt 20 évben változatlan maradt, relatív részesedésük idővel változott.
Az Eurostat szerint a lakás, víz, villany, gáz kiadási kategória magában foglalja: a lakás közvetlen és közvetett bérleti díjait, a lakás karbantartásának, javításának, a vízellátásnak és a lakáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásoknak, valamint a villamos energiának, a gáznak és egyéb tüzelőanyagoknak a költségeit.
Fotó: Eurobarometer
A lakhatásra fordított kiadások aránya nőtt a legjobban az elmúlt 20 évben
A 2002-es és 2022-es adatokat összehasonlítva a legjelentősebb változás a háztartások lakhatással kapcsolatos kiadásaiban következett be, ezek aránya az összes kiadáson belül 21,1-ről 24,1 százalékra, vagyis 3 százalékponttal nőtt. Az arány 2013-ban lokális csúcsot ért el, 25 százalékon állt. Enyhe csökkenést követően azonban ismét megugrott a Covid idején, és 2020-ban rekordmagasságra, 25,6 százalékra is felszökött, 2022-ben azonban, a járvány enyhülésével ez az arány apadni kezdett.
A vázolt növekedés rávilágít a lakhatással kapcsolatos fokozódó pénzügyi nyomásra, ezt az elmúlt két évtizedben emelkedő lakásárak és energiaköltségek okozták.
Bár az egészségügyi kiadások 22 százalékkal híztak, szemben a lakhatás 14 százalékos drágulásával, ez utóbbi növekedésének abszolút hatása jóval jelentősebb volt.
Fotó: Eurobarometer
Írországban volt a legjelentősebb növekedés
Egyes országokban a növekedés határozott volt, meghaladta az 5 százalékpontot. 2002 és 2022 között Írországban volt a legjelentősebb emelkedés, 7,1 százalékpontos növekedéssel, majd Spanyolország és Olaszország következik 6,3, illetve 5,4 százalékpontos növekedéssel. Az EU tíz országában a növekedés meghaladta a 4 százalékpontot, ami azt jelezi, hogy az egész régióban általános emelkedő tendenciáról van szó.
Több közép- és kelet-európai országban, Svédországgal és az Egyesült Királysággal együtt, csökkent a lakással kapcsolatos kiadások aránya. A legjelentősebb, 4,1 százalékpontos visszaesés Romániában következett be, de Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is jelentős mérséklődés történt.
Mely európai országok költenek a legtöbbet lakhatásra és számlákra?
A lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadások a teljes háztartási kiadás százalékában jelentősen eltérnek Európa-szerte. 2022-ben Szlovákia vezette a listát, a kiadások több mint 30 százalékát fordították a fenti célokra. Északi szomszédunk után Finnország és Dánia következett szorosan, 29,6, illetve 29,1 százalékkal.
Ezek a számok azt mutatják, hogy az észak-, illetve a közép- és kelet-európai országokra jelentős pénzügyi nyomás nehezedik a lakhatás és a közművek terén, aminek okai valószínűleg a magasabb energiaköltségek vagy a lakások drágulása.
Ezzel szemben a dél-európai országokban jóval alacsonyabb az arány, például Montenegróban mindössze 11,6, Törökországban és Albániában pedig csak 12,4, illetve 12,5 százalék.
A megfizethető lakhatásról szóló közelmúltbeli OECD-jelentés kiemeli, hogy a lakhatási költségek nagy pénzügyi terhet róhatnak a háztartásokra, különösen az alacsonyabb jövedelműekre.
A lakhatási költségek elburjánzása riasztóan magas Európa vezető gazdaságainak szegényei között. 2022-ben az Egyesült Királyság alacsony jövedelmű bérlőinek csaknem fele (49 százaléka) jövedelmének több mint 40 százalékát bérleti díjra költötte, ezt követte Franciaország 32, Olaszország pedig 28 százalékkal.
Változó prioritások
A korábbi felméréstől kissé eltérő jellegű kérdésre, miszerint melyek az EU előtt álló legfőbb kihívások, a válaszadók idén nyáron már másfajta rangsort állítottak fel. Az Eurobarometer friss felmérése szerint:
az ukrajnai háború áll az első helyen az EU előtt álló kihívások tekintetében, ezt a válaszadók 50 százaléka említette. A második és harmadik helyen az illegális migráció (41 százalék), valamint a környezeti kérdések és az éghajlatváltozás (35 százalék) állnak.
Az európaiak 58 százaléka általában optimista az EU jövőjét illetően. Többségük, 55 százalékuk azt mondja, hogy nagyon vagy valamelyest bízik az unió demokráciájának erejében a következő öt évben. Ugyanakkor az uniós polgárok 64 százaléka általában aggódik az EU biztonsága miatt.
Az európaiak a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását (38 százalék), valamint a gazdasági, ipari és kereskedelmi hatalmat (34 százalék) tartják az EU fő erősségének, ezt követi az unió tagállamai közötti jó kapcsolatok és szolidaritás (28 százalék).
Az európaiak leggyakrabban (33 százalék) a környezetet és az éghajlatváltozást és az illegális migrációt (szintén 33 százalék) említik, ezt követi a biztonság és a védelem (29 százalék), valamint az ukrajnai háború (25 százalék), mint olyan területek, amelyeket az EU-nak prioritásként kellene kezelnie.
