6p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A KPMG modelljei szerint a villamosenergia szabadpiaci nagykereskedelmi ára tovább csökkenhet 2030-ig, majd ezután a csökkenés üteme lelassul és 2041 után az árak elkezdenek enyhén felfelé ívelni.

Gyorsuló ütemben zajlik az európai energiaátmenet végrehajtása. A 2016-ban bemutatott Tiszta Energia Csomag komoly piaci és szabályozási változásokat indított, amely a villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára komoly kihívást és rengeteg megoldandó feladatot jelentenek továbbra is. A 2021-es Fit for 55 csomag közbeiktatott egy fontos célt, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 55 százalékos csökkentését 2030-ra (1990-hez képest). A 2022-ben elfogadott RePowerEU terv pedig egy újabb mérföldkövet jelentett a Tiszta Energia Csomag által kijelölt úton a 45 százalékos megújuló energia termelési kapacitás előirányozásával, valamint kiemelt célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőség sürgős csökkentése is.

Egyértelmű trend a megújuló és decentralizált energiatermelés, az európai ösztönzőrendszerek miatt drasztikus technológiai költségcsökkenés történt, így ebben továbbra is sokan attraktív befektetési lehetőséget látnak. Az elmúlt tíz évben az ipari méretű naperőművek élettartamra vetített fajlagos energiaköltsége (LCOE) körülbelül 90 százalékkal csökkent, míg a szélerőművek esetében körülbelül 70 százalékos mérséklődés figyelhető meg.

Azonban 2030-ig a KPMG szakértői szerint jelentősen megváltoznak az energiatermelési és fogyasztási szokások is. Többek közt az akkumulátor-gyártás, valamint a közlekedés és a hűtés/fűtés elektrifikációjának hatására jelentős mértékben növekedik a villamosenergia-igény. Másik oldalon az időjárásfüggő megújulók, a prosumerek (termelő-fogyasztó) és az energiaközösségek elterjedésével alakul át a termelés szerkezete.

Magyarországon ma kétszer, háromszor drágább a szabályozói energia, mint Németországban
Magyarországon ma kétszer, háromszor drágább a szabályozói energia, mint Németországban
Fotó: Depositphotos

Magyarországon a meghatározó megújuló energiaforrás az áramtermelésben a napenergia; fotovoltaikus erőműveink összkapacitása 2023 végén már több mint 5500 MW-ot tett ki, melyből a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) kapacitás – a telepítéséhez igényelhető támogatásoknak és a rendkívül kedvező szaldó-elszámolásnak köszönhetően – több mint 2200 MW összkapacitással veszi ki részét. A HMKE-k száma rohamosan növekedett az elmúlt években, és 2023 végére már több mint 250 ezer napelemes rendszer üzemelt.  A villamosenergia-szektor zöldítésének központi eleme a napelemes kapacitások további bővítése, amely a NEKT (Nemzeti Energia- és Klímaterv) 2023-as frissítése szerint 2030-ra elérheti a 12 GW-ot. A magyar kormány ugyanezen az időtávon, a szükséges szabályozási módosításokkal, a jelenlegi körülbelül 300 MW-ról 1 GW-ra emelné a hazai szélenergia beépített kapacitást. A jogszabályváltozások utat nyitottak a fejlesztéseknek, azonban reálisan 2027 előtt nem kezdődhet meg egy beruházás sem.

„Egyre inkább szükséges lesz a valós idejű monitoring- és beavatkozási képességek kiépítése a hálózat fejlesztésével, illetve az aktív felhasználók hatékony kezelésére képes, szoftveres és hardveres megoldások bevezetésével” – emeli ki Szécsi Katalin, a KPMG menedzsere.

A villamosenergia-tárolás kérdése kiemelt jelentőségű lesz az elkövetkező években, mert az Európai Unióban várhatóan az elektromos áram részaránya a végső energiafogyasztásban a 2021-es 20 százalékról 2030-ra 30 százalékra emelkedhet, főként a hőszivattyúk és az elektromos autók terjedése miatt.

 „Mindezek ismeretében nem váratlan piaci jellemző, hogy a szabályozói energia Magyarországon ma kétszer, háromszor drágább, mint Németországban. Ezen a területen vár a KPMG változást, az áraknak konvergálniuk kell a nemzetközi szintekhez” – mondja Losonczy Géza, a KPMG energetikáért felelős associate partnere.

Jelenleg további mintegy 1 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitás van úgynevezett „ready to build” (RTB) állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban. Ez azonban túlkínálatot is teremt a szabadpiacon, hiszen a PPA-k (Power Purchase Agreement), vagyis a hosszútávú áram-vásárlási megállapodások (HTM) kínálati oldala erős, míg a vállalatok kivárnak. Kezd megjelenni a túlkínálat a szabadpiacon, ami nyomást fog okozni a KÁT-os erőművek és a HTM-ek finanszírozásában.

A KPMG modelljei szerint a villamosenergia szabadpiaci nagykereskedelmi ára tovább csökkenhet 2030-ig, majd ezután a csökkenés üteme lelassul és 2041 után az árak elkezdenek enyhén felfelé ívelni, mivel a rendszer kiegyenlítésében részvevő erőművek kerülnek kivezetésre, valamint a kereslet folyamatosan növekszik.

Losonczy kiemelte, olyan mértékű változások zajlanak Magyarországon a nagyerőművi szegmensben is, amire évtizedek óta nem volt példa. Élettartamnövelt atomerőmű, új nukleáris blokkok, szivattyús tározó, gázerőművek tervezése van folyamatban, összességében több gigawatt új termelői kapacitás valósulhat meg akár egy évtizeden belül. „Még ha azzal is számolunk, hogy 12 gigawattra nő az évtized végére a fotovoltaikus kapacitás Magyarországon, az éves termelés viszonylatában még mindig jelentős szerep jut az alaperőműveknek. A napon belüli termelési rekordokról és negatív áramárakról szóló cikkek azt ritkán említik, hogy éves viszonylatban továbbra is hétszer annyi áramot képes előállítani például egy atomerőmű, mint azonos fotovoltaikus kapacitású napelemparkok összessége” – figyelmeztet Losonczy.

Mindezen fenti folyamatok ismeretében nem csoda, hogy nagy várakozás előzi meg a 2024 végéig elvégezni rendelt költségfelülvizsgálatot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal négyévente esedékes költségfelülvizsgálati projektje során a KPMG hivatott az energiapiac természetes monopóliumainak – tehát a nagyerőműveknek, szállítóknak és elosztóknak – a reális költségeit és a racionálisan elvárható profitját kiszámolni, és az új mértékekre javaslatot tenni. „A magyar villamosenergia-ipari infrastruktúra nagyjából 10 ezer milliárd forint eszközértékkel bír míg a várható piaci átalakulásokból az következik, hogy ennek mintegy dupláját, körülbelül 20 ezer milliárd forintot kell beruházni elosztói hálózatbővítésbe, szabályozói infrastruktúrába, erőművek korszerűsítésébe és újak fejlesztésébe ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen, egyszerre vonzó, és a gazdasági növekedést sem lassító költségviszonyokat kell teremteni 2024 végéig” – foglalta össze a felülvizsgálat stratégiai céljait Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának vezetője.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!