A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám annak egyes részeit az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette, miután az államfő megküldte a szöveget a testületnek. A jogszabály azokra az állami építési beruházásokra vonatkozik, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak. A júliusban megszavazott törvény részletes és átfogó szabályokat tartalmazott, amelyek egy része sarkalatos rendelkezés, miközben egyes részleteiben saját szabályaitól eltérést engedett, akár miniszteri rendelettel is.
Novák Katalin köztársasági elnök azért fordult az Ab-hoz, mert álláspontja szerint alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelméhez vezet. Az Ab megállapította, hogy a jogalkotó általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Az Ab szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki, nem léphet életbe.
Az Országgyűlés most egy olyan módosító javaslattal együtt fogadta el a jogszabályt, amely szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen: a rendeletet nem a beruházásért felelős miniszter adhatja ki, hanem a kormány. Az a projektszervezet tagjai számára állapíthat meg mentesítést vagy kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt, amelyeket a jogszabály tizenhat pontban részletez. A kedvezmény feltétele, hogy a beruházás kedvezőbb pénzügyi feltételekkel valósítható meg. A jogszabály a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Politikai nyilatkozatban ítélte el az Országgyűlés a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását, és együttérzését fejezte ki azok felé, akik elszenvedték a támadásokat, elveszítették hozzátartozójukat, szeretteiket. A kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslatot 168 igen, két nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A dokumentum leszögezi, hogy Magyarország elítéli a terroristákat és az áldozatok oldalán áll, valamint elismeri Izrael jogát az önvédelemre.
A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy közvetlen és súlyos kockázatot jelentenek Európa biztonságára az ellenőrzés nélkül, nagy számban beengedett tömegek, akik között ott vannak a Hamász és más terrorszervezetek megbízottjai is. Ez a "felelőtlen és elhibázott" migrációs politika egyenes következménye. Az Országgyűlés azt is deklarálta: Magyarország fizikai és jogi határzárral védi határait az illegális bevándorlással szemben, távol tartva a migrációval együtt járó terrorista veszélyt és garantálva a magyar állampolgárok biztonságát, és elvárja, hogy az Európai Unió minden eszközzel támogassa ezt álláspontot.
(MTI)
