Több ellenzéki párt programjában is kiemelt helyett kapott a paksi atomerőmű, közülük az MSZP és az LMP felmondaná az orosz-magyar államközi szerződést az új blokkok megépítéséről. Az MSZP azonban nem engedné el teljesen az ügyet: népszavazást írna ki arról, hogy szükség van-e új atomerőműre, amelyen a szülők a gyerekek nevében is szavazhatnának, merthogy a fiatalok jövőjéről van szó.
A magyar-orosz államközi szerződés alapján tervezett beruházás összesen 12 milliárd euróba kerül, ebből 10 milliárd eurót az oroszok hiteleznek. Ők a kivitelezők is, vagyis Moszkvát értelemszerűen nem lehet kihagyni a projektet érintő döntésekből.
De vajon el lehet-e állni a szerződéstől, és ha igen, milyen feltételekkel? Kérdéseinkkel feltettük Lázár János miniszternek egy e heti tájékoztatón.
Lázár szerint nincs akadálya annak, hogy felbontsák a szerződést.
"Mindenre van lehetőség. Törvény döntötte el, hogy Oroszországgal megújítjuk az atomenergetikai együttműködést, és törvény döntötte el azt is, hogy milyen pénzügyi konstrukciót veszünk igénybe. Ezek feles törvények" - válaszolta kérdésünkre a Kormányinfón.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződés felbontásának meg kell fizetni az árát. Példaként a bolgár atomerőművi fejlesztést hozta fel.
"A bolgárok megpróbálták, ennek fizetik a következményeit. Pénzügyi következmények nélkül szerintem nem lehet felmondani a szerződést" - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Valószínűleg a belenei atomerőművi projektre utalt. Az Atomenergia Infó korábbi cikke szerint a két reaktor építésére 2005-ben kiírt tendert az orosz Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2009-es kormányváltás után azonban leállították a beruházást. Az orosz cég - amely eddigre legyártotta a létesítmény több elemét - emiatt pert indított, amit meg is nyert a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbíróságon.
A kártérítés összege 601,6 millió euró, vagyis mai árfolyamon mintegy 188 milliárd forint volt. A bolgár fél kifizette ezt az összeget, cserébe hozzájutott a reaktortartályokhoz.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar államnak is ennyit kellene fizetnie a szerződés felmondása esetén. A munkálatok nem tartanak ott, hogy kész létesítményeket kellene kifizettetni egy elszámolási vita során, az átadás 2026-os időpontja odébb van.
A munka azért halad. A paksi beruházással összefüggésben 300 engedély áll már rendelkezésre - közölte portálunkkal a miniszter. Tájékoztatása szerint a beruházás helyszínén megtörtént az első előkészítő terület átadása, ami azt jelenti, hogy heteken belül elkezdődhet az építési munka. Vagyis a kivitelezési munkák jól haladnak, nincs veszélyben a határidők betartása.
Ha viszont leállna a projekt, akkor fizetni kellene. Ha nem is akkora összeget, mint a bolgár-orosz vitában megítélt 601,1 milió euró, de egy fele vagy negyed akkora kártérítés is érzékenyen érintené a magyar költségvetést. Ráadásul a számla rendezése újabb politikai vitákra adna okot.
Ami egyébként a felmondás feltételeit illeti, ennek részleteit egyoldalúan tartalmazza a nyilvánosság számára elérhetővé tett megállapodás. Ebben csak arra az esetre szerepel rendelkezés, ha a hitel felvevője - tehát a magyar fél - 180 napon túli fizetési késedelembe esne. Ebben az esetben az oroszok felmondhatják a szerződést és a hitelkeret terhére addig lehívott teljes összeg esedékessé válik.
A magyar fél elállásának feltételeiről viszont nem esik szó a megállapodás nyilvános, parlamenti törvényben kihirdetett verziójában. Ott csak annyi szerepel, hogy a vitás kérdéseket a felek egymás között tárgyalásos úton rendezik, külön jog- vagy fellebviteli-vitarendezési fórum nincs kikötve.
A lapunk által megkérdezett energetikai szakember az ilyen típusú nemzetközi szerződéseket ismerve meglepődne, ha a megállapodás titkosított részében nem szerepelne kitétel arra az esetre, amikor a magyar fél akarná felmondani a szerződést. Általában abban is meg szoktak egyezni a felek, hogy milyen vitarendezési fórumhoz fordulnak, ha arra szükség van. Ha ilyet nem kötöttek ki az orosz-magyar szerződésben, akkor - mivel Magyarország az Európai Unió tagja - az Európai Bíróságig jutna a szerződéstől való elállás miatt esetleg indítandó kereset. A szakember szerint mivel a projekt még nagyon korai fázisban tart, valamennyi kártérítést - pár százmillió eurót - megítélhetnének az oroszoknak, de az nem valószínű, hogy például az elmaradt haszon miatti igényeket is jogosnak ítélné a testület.
Lázár szerint tehát nem kérdés, hogy felmondható-e a szerződés - a mindenkori parlamenti többségnek lehetősége van megváltoztatni az idevágó döntéseket - az viszont igen, hogy lenne-e ennek értelme. A miniszter úgy véli, aki nem akarja a blokkok bővítését, az ország energiafüggőségét erősíti.
Mint mondta, ennek elkerülése érdekében saját magunknak kell áramot előállítani, amire relatív kevés lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik ilyen az atomenergia, ami jelenleg a napi ellátás 40-50 százalékát fedezi. Számításokat idézett, amelyek szerint a gazdasági növekedés évente 2-4 százalékos többlet áramfogyasztást generál Magyarországon a jövőben. Az ország szerinte nincs abban a helyzetben, hogy lemondjon az olcsó áram előállításáról, és a bizonytalan és drága alternatív megoldásokat részesítse előnyben.
