A tavaly év végén nyilvánosan hangoztatott, az ukránok felkészültségét megkérdőjelező érvei helyett Orbán Viktor hónapokkal korábban egy zártkörű tanácskozáson még geopolitikai aggályokat fogalmazott meg Ukrajna EU-csatlakozásával szemben – írja a Direkt36 tényfeltáró központ a Telexen megjelent cikkében.
Ezek az aggályok arról szóltak, hogy a saját kormányának geopolitikai mozgásterét érzi veszélyben. Arról beszélt ugyanis, hogy Ukrajna EU-csatlakozása felborítaná az Európán belüli hatalmi viszonyokat, és túl nagy befolyást szerezne a térségben az Egyesült Államok.
Orbán tavaly tavasszal beszélt erről az Országgyűlésben, a parlamenti képviselők által “EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumon, amelyet a jogszabály szerint az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozói, vagyis az Európai Tanács ülései előtt hívnak össze.
Az „EU-s nagytanács” rendszeres résztvevői szerint ezeken az alkalmakon a nyilvános parlamenti ülésekhez képest jóval békésebb a hangulat, és Orbán itt gyakran megosztja távlatosabb vízióit is. A tavaszi tanácskozás részleteiről a Direkt36 a megbeszélés részleteit közelről ismerő forrásokból értesült. A miniszterelnök által elmondottakkal kapcsolatban több kérdést is feltett az oknyomozó portál Orbán sajtófőnökének, ezekre azonban nem kapott választ.
A március 20-án tartott megbeszélésen a miniszterelnök azt osztotta meg a résztvevőkkel, hogy titkosszolgálati forrásokból származó információi szerint az Egyesült Államok megígérte Ukrajnának, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások még 2023-ban meg fognak indulni a háború sújtotta országgal. „Zelenszkij úgy megy rá az elnökválasztási kampányra, hogy megkezdődtek a tárgyalások Ukrajnával” – mondta Orbán arra célozva, hogy ez erősítené Zelenszkij belpolitikai pozícióját.
„Lesz egy kis csimbum cirkusz előtte” – fogalmazott Orbán arra utalva, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntés szükséges, így a magyar kormány bizonyos ügyekben érvényesíteni tudja majd az akaratát. Orbán ugyanakkor jelezte, hogy bár szerinte Magyarország némi eredményt el tud érni, érdemi akadályt nem tud majd emelni az ukránok csatlakozása elé. Úgy fogalmazott, hogy a kifogásaik ellenére is viszonylag gyorsan „át fogják rajtunk nyomni Ukrajna EU-s tagságát”.
Ez után tért rá arra, hogy milyen geopolitikai kockázatokat lát ebben. Orbán közölte, hogy az ukrán csatlakozással létrejön az EU-n belül egy olyan „erőközpont”, amelyet az Egyesült Államok fog uralni katonailag, illetve politikai és gazdasági értelemben is. Ehhez az észak-közép-európai zónához fog tartozni Orbán szerint szorosabban a három balti állam, Lengyelország, az Oroszország által a területei egy részétől megfosztott Ukrajna, illetve valamennyire lazábban Románia is.
A miniszterelnök azt is végigvette, hogy ennek a blokknak mekkora lesz a népessége. Orbán konkrét számokat említve úgy kalkulált, hogy a Baltikum, Lengyelország és Ukrajna lakossága felül fogja múlni Franciaországét, így szerinte ez a zóna befolyásosabb lesz a franciáknál. Orbán kitért arra is, hogy ezt az elméletet Emmanuel Macronnal is megosztotta, a francia elnöknek azonban elmondása szerint „nem volt teljesen világos, hogy mit mivel kell összeadni”.
A miniszerelnök ezeknek a gondolatoknak egy részét nyilvánosan is megosztotta már. Pár nappal a parlamenti tanácskozás előtt például hasonló dolgokat mondott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt elmondott beszédében is. Itt ugyanakkor Orbán az elméletét jóval rövidebben ismertette, az Egyesült Államok szerepére is korlátozottan tért ki, így az elmondottak kevesebb figyelmet is kaptak.
