A gyermekjogok oszthatatlanok. Minden gyermekjog minden gyermeké, és minden gyermeket megillet valamennyi gyermekjog. 30 évvel a Gyermekjogi Egyezmény magyarországi ratifikálása után ennek az alapelvnek magától értetődőnek és természetesnek kellene lennie. Még sincs így - derül ki a Hintalovon alapítvány össefoglalójából.
A tavalyi évről szóló Gyermekjogi Jelentés átfogó képet ad arról, hogy milyen kihívások mellett működött a gyermekvédelem, az oktatási rendszer és a gyermekegészségügy. 2021 a parázs ideológiai viták, a reménykeltő előrelépések és az állandósult strukturális problémák éve volt.
A jelentés szerint vannak pozitív változások is: erőfeszítések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermek áldozatainak meghallgatási körülményeinek javítása, az emberkereskedelem gyermekáldozatainak hatékonyabb védelme érdekében és a válófélben lévő, ill. elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban.
Az évek óta fennálló problémák között az első helyen a munkaerőhiányt kell említeni. Mostanra meghaladja a százezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz. 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3 000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz. De nemcsak az egészségügyi szektor van bajban.
A gyermekotthonokban és lakásotthonokban minden 10. álláshely betöltetlen, a speciális ellátást nyújtó intézményekben minden 4. státusz üres, továbbra is komoly hiány van nevelőszülőkből. Alapvetően ez az oka annak, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére a 0–12 hónapos csecsemők közül 2021-ben is 923 élt gyermekotthonban.
A szegénység a gyerekek 21,7 százalékát érinti, a 15–17 évesek közül minden 10. rendszeresen dohányzik, a kamaszok ötöde a hét egyetlen napján sem végez 10 percet meghaladó testmozgást. Az Európai Unióban a gyerekek 24,2 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata.
Magyarországon családok százezreit érinti kisebb vagy nagyobb mértékben a lakásszegénység. Bár a hazai családtámogatások rendszere jelentősen összefonódik a lakástámogatással (pl. CSOK), azonban semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, így a valóban rászorulóknak nem jelent segítséget. Nem létezik olyan szabályozás, amely a gyerekes családokat segíti kilakoltatás esetén, az alternatívát jelentő családok átmeneti otthonaiban pedig nincs elegendő férőhely.
A hosszan elhúzódó koronavírus-járvány alapvetően határozta meg a diákok és a pedagógusok mindennapjait 2021-ben is. Független mérések szerint a pedagógusok nagyobb része (62 százalék) nem kapott elegendő szakmai segítséget az online oktatás ideje alatt. A hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásait a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá. A legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak a rendelkezésükre, de az internet-hozzáférés sem volt megoldott számukra.
