<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Brüsszelből legalábbis ezt lehet leszűrni. A magyar kormány Európa szégyenpadjára ülhetne, ha az a kérdés, melyik állam mennyire terheli a szegények fizetését.

Néhány nappal ezelőtt egy Orbán Viktor-idézettel vezettük fel cikkünket a hazai bérrobbanással kapcsolatban, és mivel jelen írásunk témája is a fizetésekhez kötődik, maradunk ugyanennél a felütésnél. Az újraválasztott miniszterelnök azt mondta ugyanis a választások éjszakáján, hogy akkora győzelmet arattak, melyet nemcsak Brüsszelből, de még a Holdról is látni. Nos, az idehaza gyakran hangoztatott bérrobbanást még Brüsszelből sem látni, mint azt bemutattuk néhány nappal ezelőtt.

Azonban a  szegények brutális mértékű adóterhelése nagyon is jól látszik, ha valaki ránéz az Eurostat friss adatsorára. Sőt, az adóterhek változatlansága mellett is újabb országot sikerült maga mögé utasítania Orbán Viktornak és kormányának.

Az Eurostat a 2021-es nettó bérek mellett frissítette a tavalyi évi adóterhelésre és adóékre vonatkozó statisztikáját is. Előbbi csak azt hivatott megmutatni, hogy a dolgozók bruttó bérének hány százalékát vonják el a kormányok különféle adók és járulékok formájában. Magyarországon ez alapesetben, tehát egy átlagbért kereső egyedülálló esetében 33,5 százalékot tesz ki, mivel

  • 15 százalékos személyi jövedelemadó
  • és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot vonnak le a bruttó bérből.

Hazánk már ezzel az adattal is az európai uniós tagországok azon sorába tartozik, amelyek az átlagnál jobban és az egyik legnagyobb mértékben terheli a fizetéseket. A 33,5 százalék a hetedik legmagasabb adóterhelést jelenti, a magyar államnál jobban terheli a bruttó bért

  • a szlovén (34,53 százalék),
  • a dán (35,43 százalék),
  • a litván (36,49 százalék),
  • a román (36,91 százalék),
  • a német (37,73 százalék),
  • valamint a belga állam (39,76 százalék).

Helyezésünk egyébként bő egy évtized alatt mit sem változott, legfeljebb az előttünk álló országok cserélődtek ki néhány esetben. Ahogy 2020-ban, úgy 2010-ben is a hetedik legmagasabb volt a magyar adóterhelés mértéke Európában.

Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy 11 évvel ezelőtt - abban az évben, amikor a második Orbán-kormányt alkotott Fidesz és KDNP újra megnyerte a választásokat -, még 31,39 százalékos volt az átlagfizetés adóterhelése. Azóta 2,11 százalékponttal nőtt a terhelés mértéke, aminek a hátterében a kormány átalakításai állnak.

Első lépésként az Orbán-kormány megszüntette a progresszív adórendszert, azt egykulcsossá alakította, így függetlenül attól, hogy az ország legmagasabb vagy legalacsonyabb fizetésért dolgozik valaki, ugyanolyan mértékű - akkor még - 16 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetnie (ennek mértéke ma már 15 százalék - a szerk.). Emellett megszüntette a kormány az alacsonykeresetűek adójóváírását, és kivezette a rendszerből a magasabb bérekre vonatkozó szuperbruttósítást, mely nyomán az érintettek több szja-t fizettek be az államkasszába.

A szegények tárcájában nem sok marad az adók után. Fotó: PrivátbankárA szegények tárcájában nem sok marad az adók után. Fotó: Privátbankár

Ennek az intézkedéssorozatnak köszönhető jelen cikkünk címének állítása is. Az Eurostat, ahogy a nettó bérek esetében, úgy itt is több családmodellre számolja ki az adóterhelés mértékét, így az "alap" - egyedülálló átlagbért kereső - mellett kíváncsiak voltunk, hogyan alakul a rangsor az átlagbér 67 százalékát kereső gyermektelen dolgozó, valamint két átlagbért kereső és két gyermeket nevelő esetében.

Szegények adóztatása: szégyenpadon Magyarország

Nem kell túlságosan bonyolult számítást senkinek sem végrehajtania, ha az átlagbér 67 százalékát (ez tavaly bruttó 293 ezer forint volt) kereső gyerektelenek adóterhelésének mértékét szeretné megtudni. Az egykulcsos adórendszer miatt ugyanis pontosan annyi elvonás terheli ennek a csoportnak a bruttó bérét, mint amennyi az átlagot vagy épp az átlag többszörösét kereső gyermektelenét. 33,5 százalék. Hazánk helyezése azonban az európai rangsorban teljesen másként alakul, mint az átlagot keresők esetében.

Ez a 33,5 százalék azt jelenti a friss adatközlés szerint, hogy az Orbán-kormány Európában a második legnagyobb sarcot veti ki az alacsony keresetűekre. Ennél nagyobb adó csak Romániában terheli a bruttó fizetést, 36,78 százalék.

Igaz, keleti szomszédunkban néhány évvel ezelőtt jelentősen átalakították az adórendszert, oly módon, hogy a munkaadó által fizetendő terhek egy részét ráterhelték a munkavállalókra. Ezáltal emelkedett az adóterhelés mértéke is.

Magyarország egyébként az alacsony keresetűek adóterhelését illetően még lejjebb csúszott 2020-hoz képest annak ellenére is, hogy a munkavállaló által fizetendő adókat illetően nem történt változás. Az akkor még előttünk álló Németország ugyanis csökkentette a jelek szerint az érintettek adóterhelését: a 2020-as 33,74 százalék után tavaly már "csak" 33,08 százalékát vonta el az állam a bruttó bérnek. Hazánk egyébként ebből a szempontból nagyon kilóg a szűkebben vett régióból (V4) is, hiszen az adóterhelés tekintetében a hozzánk legközelebb álló Lengyelországban jóval kedvezőbb az alacsony keresetűek adózási környezete, itt a bruttó bér 23,4 százalékát vonja el az állam.

Azt érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az egy évtizede etalonnak tartott Ausztriában  is jóval alacsonyabb az adóterhelés mértéke, 27,33 százalékos.

A rangsor másik végén egyébként

  • Ciprus (8,3 százalék),
  • Észtország (11,51 százalék)
  • és Svájc áll (14,82 százalék).

A magyar adórendszer átalakítása előtt 2010-ben sem állt mérföldekkel jobb helyzetben hazánk az uniós rangsorban. Akkor az átlagbér 67 százalékát kereső, gyermeket nem nevelő dolgozók bruttójának a 27,82 százalékát vonta el a kormány, ami a hatodik legmagasabb terhelést jelentette Európában. Olyan országok előztek meg minket, mint Szlovénia, Lettország, Dánia, Németország és Belgium.

Sokkal jobb helyzetben a kétgyermekesek

Az Eurostat a két átlagbért kereső és két gyermeket nevelők esetében a családi adókedvezmények miatt 26,1 százalékos adóéket számolt ki Magyarország esetében, amivel már sokkal inkább tartozik az uniós középmezőnyhöz hazánk, mint a rangsor valamelyik széléhez.

Ebből az adatból is jól látszik, milyen mértékű támogatást nyújt az adórendszerben az Orbán-kormány a gyermeket nevelők számára. A különbség az alap adóterhelés és a családosoké között 7,4 százalékpont.

Érdekesség egyébként, hogy 2010-ben két hellyel ennek ellenére is jobban állt Magyarország ennél a családmodellnél. Akkor a bruttó bér 25,03 százalékát vonta el az állam. Az azonban, hogy 11 év leforgása alatt bő 1 százalékponttal nőtt az adóterhelés mértéke ebben az esetben, egyáltalán nem kirívó: a litván (11,04 százalékpont), a luxemburgi (7,49 százalékpont), a román (6,78 százalékpont) és a portugál államok bőven 5 százalékpont feletti mértékben emelték a családosak adóterhelését.

Az azonban meglehetősen kirívóvá teszi a magyar adóterhelés amúgy minimális emelkedését, hogy a szűkebben vett régiónkból Csehország és Lengyelország is brutális mértékben - az EU legnagyobb ütemével - csökkentette a családosak terheit. A csehek 5,48, a lengyelek pedig 8,81 százalékponttal.

Úgy sarcolja Orbán Viktor a béreket, mint a legnagyobb gazdaságok

A bruttó bérre rakódó adóterhelés után térjünk rá az adóék mértékére. Ez azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek hány százalékát vonja el az állam különféle adók és járulékok formájában. A teljes munkaerőköltség a bruttó bér és a munkáltató által a bruttó bér után fizetendő közterhek összegét jelenti.

A munkavállaló a bruttó béréből - mint említettük -:

  • 15 százalékos szja-t
  • és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizet.

A munkaadó a bruttó bérre vetítve fizetett tavaly

  • 15 százalékos szociális hozzájárulási adót
  • és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást.

Ezek a tételek a teljes munkaerőköltség 43,2 százalékát tették ki 2021-ben, ami az európai rangsor negyedik legmagasabb adóékét jelenti. Ennél jobban csak

  • az osztrák (43,3 százalék),
  • a német (44,2 százalék)
  • és a belga állam (46,2 százalék)
  • adóztatja jobban a fizetéseket.

A magyar adóék helyezése már csak abból a szempontból is meglepőnek nevezhető, hogy a hatéves bérmegállapodás alapján a kormány 2016-tól kezdődően folyamatosan csökkentette a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértékét. Az adó mértéke 27 százalékról csökkent 15 százalékra 2021-ig, ám a jelek szerint ez nem jelentett olyan sok könnyítést, hogy az adóék tekintetében kedvezőbb helyre kerüljön Magyarország.

Hazánk helyzete egyébként egy másik aspektusból nézve sem nevezhető kedvezőnek. 2010-hez képest ugyanis most valamivel rosszabbul állunk a rangsorban annak ellenére, hogy az adóék mértéke minimálisan (0,6 százalékponttal) csökkent is. Akkor a teljes munkaerőköltség 43,8 százalékát vonta el az állam, ami az ötödik legmagasabbnak számított akkor. Mindez azért történhetett, mert a rangsorban körülöttünk lévő országok sokkal nagyobb mértékben mérsékelték az adóéket, mint Magyarország. Példaként említhetjük Franciaországot, ahol 2010-ben még az adóék 46,8 százalék volt, 2021-ben viszont már "csak" 41,1 százalék, amivel a rangsorban már mögénk tudtak kerülni.

Összefoglalva az Orbán-kormány 2010-es hatalomra lépése óta az adórendszerben végrehajtott változtatások több aspektusból nézve sem feltétlenül jártak előnyös hatással Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából. Az egykulcsos adórendszer legnagyobb vesztesei láthatóan a gyerektelenek és az alacsony keresetűek voltak.

Egy gondolat erejéig itt érdemes kitérni Orbán Viktor választás előtt megfogalmazott adócsökkentési ígéretére. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján jelentette ki a következőt:

"Az átlagbért kereső gyermektelenek adóéke magasabb az uniós átlagnál. Itt be kell avatkozni, ezt a kormány és az MKIK megállapodásában is rögzíteni fogjuk."

A rangsorból jól látszik, milyen nagy vállalást is jelent ez. Az EU-s átlag a gyermektelen, átlagbért kereső dolgozó esetében ugyanis 43,2 százalék volt tavaly, az EU átlaga pedig 39,2 százalék. Ha pedig csak a bruttó bért terhelő adókat nézzük, akkor a magyar 33,5 százalék az EU-s átlag 29,88 százalékával áll szemben. A belengetett adócsökkentésnek egy lehetséges módja lehet: a bruttó bért terhelő adókba történő kormányzati beavatkozás. Ám, hogy ez mikor és milyen módon fog megvalósulni, netán általános szja-csökkentésre gondolt-e Orbán Viktor, vélhetően a következő egy évben még nem derül ki. Az orosz-ukrán háború, a kifeszített és megszorítást igénylő költségvetés mellett ugyanis nem valószínű, hogy rövid időn belül elfogadtatna Orbán Viktor a parlamenttel egy hasonló intézkedést.

A cikkünkben taglaltakra visszatérve: bár az Orbán-kormány megszüntette 2011-ben a hagyományos progresszív adórendszert, mely kizárólag a bérkategóriák mentén határoz meg eltérő adókulcsokat, egyfajta unortodox többkulcsosságot mégis megvalósított. Mégpedig az élethelyzet és a gyermekek száma mentén az adókedvezmények által. Minél több gyermeket nevel valaki, annál több kedvezményt tud igénybe venni, ugyanakkor az is igaz, hogy a 3 vagy több gyermek után járó kedvezményeket már csak nagyon magas fizetéseknél lehet maximálisan kihasználni. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.