A magyar demokrácia helyzetét firtató állásfoglaláson vitatkozott ma az Európai Parlament, a jelentés szövege szerint „a magyar kormány szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt” romlott tovább a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon azóta, hogy a Parlament 2018-ban elindította a 7. cikk szerinti eljárást. A jelentés kitér arra is, hogy az Európai Unió tétlensége csak súlyosbítja a helyzetet. Az állásfoglalás-tervezetről ma vitáztak, holnap pedig jön majd a szavazás is róla, ha elfogadják - már pedig szinte biztos, hogy el fogják fogadni - az minden bizonnyal azt jelenti majd, hogy mind a Bizottság, mind az Európai Unió Tanácsa arra kap felszólítást, hogy lépjen fel keményebben a magyar kormánnyal szemben.
A 444 idézte a jelentést készítő Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikust, aki felszólalásában úgy fogalmazott, hogy felelős munkát végeztek a szöveg megírásában, és öt frakció támogatta a munkát. Kiemelte, hogy a megállapítás szerint Magyarország egy hibrid rezsim lett, és már nem demokrácia, de ennek ellenére az EU-s intézmények semmit sem tettek ez ellen, ez pedig megkérdőjelezi a Tanács döntéseit is. A jelentéstevő konkrétumokat is említett, így az újságírók lehallgatását, az LMBTQ-közösség jogainak csorbítását, és az abortusztörvény tegnapi, fű alatt bevezetett szigorítását is említette.
Mit gondol a négy nagy frakció?
A 444 cikke szerint a frakcióbeli hozzászólók sorát a portugál Isabel Wiseler-Santos Lima nyitotta meg, a Fidesz volt pártcsaládja, a Néppárt tagjaként. A politikus szerint Magyarországon már rendszerszintű problémáról beszélhetünk, és külön kiemelte a magyar kormány a média függetlenségét aláásó lépéseit.
A szociáldemokraták nevében Bettina Vollath osztrák képviselő kijelentette, hogy Orbán Viktor rendszerszerűen építi le az alapvető jogokat Magyarországon. A képviselő emellett az ominózus tusványosi Orbán beszédet is felemlegette, itt véleménye szerint Orbán Oroszország szövetségeseként szólalt meg. Vollath végül elmondta azt is, hogy a frakció meg fogja szavazni a jelentést.
A liberális Renew frakció részéről Ramona Strugariu román képviselő kijelentette, hogy a nagy frakciók egyetértenek abban, hogy a magyar kormány aláássa a demokratikus intézményeket, valamint megemlítette, hogy a Fidesz-KDNP nemrég az Európai Parlament felszámolásáról szóló parlamenti határozatot fogadott, és az abortusztörvény szigorítására is kitért. A képviselő végül kijelentette, hogy olyan kreatív megoldásokat kell találni, amelyek nem fosztják meg a magyar embereket az uniós forrásoktól – áll a 444 cikkében.
Daniel Freund német zöldpárti politikus kijelentette, hogy állami terror van Magyarországon, és bár az elmúlt öt évben 30 milliárd eurót kapott az ország, abból sokat elrakott az Orbán-család, valamint barátai. A képviselő kijelentette, hogy miután Orbán Viktor ellen eddig semmi sem működött, reméli, hogy a Bizottság befagyasztja a pénzeket.
Akik megvédték Orbánékat
A 444 közvetítéséből az is kiderült, hogy többségében konzervatív, illetve szélsőjobbos politikus álltak ki a vita folyamán Magyarország mellett – csak néhányat idézünk:
- a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés képviselője, Jean-Paul Garraud arról beszélt, hogy az EP ismét mindenféle alap nélkül akarja besározni Magyarországot. Hozzátette, hogy Magyarországot alaptalanul vádolják, miközben a magyar kormány éppen megvédi az európai értékeket.
- Jadwiga Wiśniewska, a lengyel kormánypárt, a PiS EP-képviselője a konzervatív frakció nevében kijelentette, hogy jobb lenne ha az energiaárakkal, Ukrajnával, érdemi dolgokkal foglalkozna a Bizottság. Mint mondta, véleménye szerint azok az ügyek, amelyek miatt Magyarországot bírálják, nemzetközi hatáskörbe tartoznak.
- a szélsőjobboldali/eurószkeptikus ID csoport képviselője, Tom Vandendriessche arról beszélt, hogy Magyarország egy szabad ország, saját döntésekkel – itt a bevándorlásellenességet, a „hagyományos családi értékeket”, és az LMBTQ-jogok elleni fellépést említette.
A magyar kormánypárt álláspontja
Orbán Viktort és a kormánytagokat nem hívták meg a vitára, mert a parlament szabályai alapján a tagállami miniszterek alapesetben nem vesznek részt a vitákban, kivéve a Tanács soros elnökségét képviselő minisztereket. További részletek cikkünkben:
Ezért a kormánypárti EP-képviselő kijelentése az, amely feltehetőleg lefedi, hogy nagyjából mit reagált volna a kormány a jelentésre. A 444 cikke szerint a fideszes Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott, hogy szégyenletes, hogy a háborús válsághelyzetben is rágalomhadjárat folyik Magyarország ellen, és inkább a szankciók következményeivel kéne foglalkozni. A portál idézte a képviselőt, aki kijelentette, hogy
„maguk zsarolni akarnak, mert nem tudják elfogadni, hogy a magyarok idén negyedszer is nemet mondtak a baloldalra és a brüsszeli kioktatásra. El a kezekkel Magyarországtól!”
(444.hu)
