4p

A brüsszeli Bruegel Intézet, a Nemzetközi Valutalap és a konvergenciaprogramok alapján összeállított lista második felében helyezkedünk el az éppen kétszámjegyű GDP-arányos költségvetési stimulussal.

Érdekes tanulmányt tett közzé a brüsszeli Bruegel (Brussels European and Global Economic Laboraty) Intézet arról, hogy az EU egyes országai, valamint az Egyesült Királyság és Egyesült Államok milyen költségvetési intézkedéseket tettek a koronavírus-járvány negatív hatásainak fékezésére.

A többek között egy magyar közgazdász, Darvas Zsolt által szerzőként jegyzett elemzés az április 16-áig megtett lépéseket viszonyította az egyes országok 2019-es GDP-jéhez. Mint megjegyzik, csak a már elfogadott intézkedéseket vették figyelembe, a még „csőben lévőket” nem. Ezeket három kategóriába sorolták.

Az elsőbe a közvetlen támogatásokat. Például a kormányzati többletkiadásokat, amelyek friss forrást juttatnak a gazdaságba, tehát nem forrásátcsoportosítások. Ilyennek számítanak az egészségügybe juttatott költségvetési pénzek, a munkahelyek megőrzésére fordított kiadások, a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint az állami beruházások. De ide sorolták az adózási és társadalombiztosítási befizetések eltörlését. Ezek egyértelműen rontják a költségvetési egyenleget.

A második kategóriába a brüsszeli intézet tanulmánya azokat a közvetett költségvetési támogatásokat sorolta, amelyek az adókkal és a társadalombiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatosak, de e támogatásokat később vissza kell fizetni. Vagyis ezek az intézkedések javítják a magánszemélyek és a vállalatok pénzügyi helyzetét, de nem jelentik a kötelezettségeik eltörlését. Ezért ezek a 2020-as központi büdzsé egyenlegét rontják, de a következő évit javíthatják, amikor a felfüggesztett adók és tb-járulékok befolynak majd. Néhány ország ugyanakkor a hitelek – mint például Magyarország – és közműszámlák fizetésére adott moratóriummal próbálja segíteni a lakosság és a vállalati szektor likviditásának javulását. Márpedig még ha az emiatti terheket a bankok és a közműszolgáltatók le is nyelik, az a nyereségeik csökkenése, következésképpen az azok utáni adókötelezettségeik mérséklődése okán ugyancsak ronthatja a 2020-as büdzsék egyenlegét.

A harmadik körbe az állam által vállalt garanciák kerültek. Köztük az exportgaranciák, illetve az állami fejlesztési bankok – ilyen Magyarországon az MFB – által nyújtott kedvezményes hitelek. Ezek nem rontják az idei költségvetési egyenlegeket, de olyan központi kiadásokat generálhatnak, amelyek akár 2020-ban, illetve az azt követő években okozhatnak költségvetési terheket.

Ezek után lássuk az eredményt. A Bruegel Intézet összesítése 12 országra kiterjedően mutatja, hogy az április 16-áig megtett intézkedések a 2019-es GDP-k hány százalékát tették ki, miután – szól a tanulmány indoklása – a 2020-as gazdasági növekedési kilátások meglehetősen bizonytalanok. Ebből a tucatnyi államból tíz az EU tagja, míg az Egyesült Királyság és az USA is górcső alá került.

A tízes uniós körbe Magyarország is bekerült, a közép- és kelet-európai régióból egyedüliként. Ezért mi tovább kutattunk és a napokban megjelent konvergenciaprogramok, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adataival kiegészítve Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mutatóit is feltüntettük (ilyenek Horvátországról nem voltak fellelhetőek).

Magyarország esetében a Bruegel Intézet adatait kiegészítettük a konvergenciaprogramban szereplő intézkedések hatásaival. Ezek szerint az MFB, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) és az Eximbank által nyújtott feltételes kötelezettségvállalások maximális összege elérheti a GDP 1,76 százalékát.

Mindezek alapján az eddig megtett intézkedéseivel Magyarország a 18-as mezőny második felében található, a maga 10,5 százalékos mutatójával. A régióból mögöttünk van Bulgária, Románia és Szlovákia, ugyanakkor hárman előttünk: Lengyelország kevéssel, Szlovénia sem sokkal, Csehország viszont már tetemesebb távolságra.

Fontos, hogy bár Orbán Viktor április elején a GDP 18-22 százalékát kitevő mentőcsomagot helyezett kilátásba, ami végül 9200 milliárdos lett, ebben benne vannak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései is – a Bruegel Intézet ezúttal azonban csak a fiskális ösztönzéseket vette figyelembe, a jegybanki hitelprogramokat (mint például az MNB 1500 milliárd forintos NHP Hajrá-ja), valamint az eszközvásárlásokat (az MNB 1000 milliárd forintnyi állampapírt és 300 milliárdnyi jelzáloglevél megvételére vállalt kötelezettséget) nem.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!