Frissítette a kormány a konvergenciaprogramot, amely részletesen foglalkozik a beruházásokkal is. Ennek kapcsán a Magyarország kormány összességében bizakodó a beruházásokat illetően, amit részben a kedvező kiindulóhelyzettel magyaráznak a dokumentumban. Mint az a konvergenciaprogramból (is) kiderül, a tavalyi év során rekord mértéket ért el beruházási ráta. Az anyag szerint a kiegyensúlyozott bővülés, a folyamatban lévő nagy volumenű kapacitásbővítések, valamint a vonzó vállalati adózási környezet is alátámasztja, hogy Magyarország megerősödött fundamentumokkal száll szembe a koronavírus-járványkapcsán jelentkező gazdasági nehézségekkel.
Mindez számokban azt jelenti, hogy 2019 során közel 13400 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amelynek eredményeként a beruházási aktivitás 15,3 százalékkal múlta felül a megelőző évit. Az elmúlt 10 évben összesen 77 százalékkal bővültek a fejlesztések, amelynek köszönhetően hazánk beruházási rátája a 2010-ben mért 20,2 százalékról a tavalyi évben már 28,6 százalékra emelkedett, ami a második helyen szerepel az európai uniós országok rangsorában.
A kormány szerint az is örömteli, hogy a bővülés kiegyensúlyozott volt több szempontból is, így az építési és a gépberuházások is nőttek, és a nemzetgazdasági ágazatok szinte mindegyikét érintette a lendületes beruházásbővülés. Szintén ebbe az irányba mutat, hogy a vállalati szektor mellett a háztartások fejlesztései és állami projektek is lendületesen bővültek.
Maradhatnak el beruházások
Mint az a programban szerepel, az elérhető információk alapján a hazánkban nagyberuházást végző vagy tervező vállalatok mindezidáig nem jelentettek be a koronavírus-járvánnyal összefüggésben projekt-csúszást, illetve felfüggesztést. Ugyanakkor a kormány szerint fennáll a kockázata annak, hogy egyfelől a koronavírus-járvány miatti védekezés, másfelől a keresletcsökkenés következtében egyes fejlesztések megvalósítása a tervezettnél hosszabb időt vehet igénybe, illetve esetlegesen el is maradhat. (A nagyberuházások várható csúszásáról korábban itt írtunk) Mindezeket figyelembe véve idén a beruházások átmenetileg mérséklődnek, ugyanakkor 2021-től kezdődően újra lendületet vesznek a gazdaság visszarendeződésével párhuzamosan.
Támogatásokkal tartanák meg a beruházásokat
A konvergenciaprogram beszámol azokról a támogatási eszközökről is, amelyektől a kormány azt reméli, hogy a már bejelentett, illetve a későbbiekben tervezett beruházások számára vonzóvá teszik Magyarországot. A kormány egy új exporttámogatási és beruházás ösztönzési program elindításáról döntött, ennek keretében kedvezményes hitellehetőséget biztosít magyar cégeknek a beruházásokhoz, illetve forgóeszköz-hitel is. Emellett egy garancia- és egy biztosítási program is elindításra kerül az exportpiacokról érkező késedelmes fizetések negatív hatásainak kivédésére. A fentieken túl bevezetésre került egy versenyképesség-növelő támogatás is, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson azon feldolgozóipari és üzleti szolgáltató központi szektorban működőközép-és nagyvállalatoknak, amelyek a koronavírus-járvány kitörése által nehéz helyzetbe kerültek.
Érdemes kiemelni az MNB által indított Növekedési Hitelprogram Hajrá! programot és a Magyar Fejlesztési Bank hitel-, garancia- és tőkeprogramjai a kkv-k mellett nagyvállalatoknak is biztosítanak kedvezményes beruházási forrást további mintegy 1500 milliárd forint értékben.
A program szerint a növekedési lehetőségek kihasználását támogatja, hogy Magyarország tőkevonzó képessége számottevően erősödött az elmúlt évek során. Csupán az elmúlt időszakban bejelentett vállalati fejlesztések meghaladják a 4000 milliárd forintot, ami az éves hazai GDP mintegy 9 százalékát kitevő összeg. Középtávon, a beruházások révén megvalósult többletkapacitások a fokozatos felfutásuk után éves szinten mintegy 12000-20000 milliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét, amely a jelenlegi éves magyar árukivitel nagyságrendileg 34-56 százalékát jelenti. Mindent egybevéve az elkövetkező években a fenti beruházások összességében 12-16 százalékpontos lendületet adhatnak a magyar gazdaság növekedési üteméhez. A kedvező folyamatokat támogatja továbbá, hogy a tőkeköltségeket érdemben mérséklő, 2017-től 9 százalékra csökkentett társasági adókulcs EU-szerte továbbra is a legalacsonyabbnak számít.
Különleges támogatás kisebb vállalatoknak
Szijjártó Péter a napokban jelentette be, hogy az Európai Unió lehetővé tette azt is, hogy 800 ezer euróig gyakorlatilag ellenőrzés és mindenfajta többletvizsgálat nélkül lehet támogatást adni azon cégek beruházásaihoz, amelyek a koronavírus-járvány által okozott helyzetből fakadóan veszteségeket szenvednek el. Ezért egy olyan új beruházás-ösztönzési döntést is hoztak, amelynek értelmében 800 ezer eurós nagyságrendig támogatják Magyarországon működő, exportáló vállalatok beruházásait.
Rövidtávon komoly kérdőjel a háztartások beruházása, ahol az ingatlanépítések jelentik a beruházások motorját. A kedvező állami támogatási rendszer ugyan segíti a bővülést, ám a bizonytalan gazdasági helyzet miatt rövid távú megtorpanása várható.
Az állami beruházások és az uniós források kéz a kézben járnak
Az állami beruházások dinamikáját az elmúlt időszakban és az előrejelzési horizonton is számottevően meghatározza a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásainak allokálása. A kormány által készített anyag szerint a 2014-2020-as EU-s költségvetési periódusban Magyarország számára 25 milliárd euró értékben állnak rendelkezésre a Strukturális és Beruházási Alap forrásai, amely összeg a hétéves időszak egészét tekintve megközelítőleg évente a hazai GDP 2,9 százalékát teszi ki. Ezek a projektek még további 4,6 milliárd euró hazai társfinanszírozással egészülnek ki.
2019 végéig összesen 30,6 milliárd euró értékben született döntés a projektekről, amely a teljes 29,6 milliárd eurós keret 103 százalékát jelenti. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az uniós forrásokat elköltöttük volna, hiszen 12,1 milliárd euró került ténylegesen felhasználásra a gazdaságban. Mivel ez a rendelkezésre álló források 41 százalékát teszi ki, a fennmaradó négy évben fog az uniós transzferek közel 60 százaléka realizálódni a gazdaság teljesítményében, ugyanis a 2014-2020-as időszak forrásainak felhasználására még 2023 végéig van lehetőség az ún. n+3-as szabály miatt. Ez alapján, áll a konvergencia programban, megállapítható, hogy az uniós transzferek a 2023-ig tartó időszakban folyamatosan támogatják majd a beruházási teljesítményt.
