Már benyújthatók a támogatási kérelmek a Pest megyei szállodák fejlesztését és bővítését támogató pályázati felhívásra. Erről Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős államtitkára beszélt. A politikus jelezte, a kormány a gazdaságvédelemben külön hangsúlyt helyez a koronavírus-járvány által súlyosan érintett turisztikai szektor újraindítására. Több gazdaságvédelmi intézkedésen keresztül már több mint 300 milliárd forinttal segítették a turisztikai cégeket. A turizmusra fordított teljes összeghez képest viszonylag szerény a pályázat keretösszege, amely 2 milliárd forint. A most meghirdetett program keretében 60 és 300 millió forint közötti támogatások igényelhetők, amelyek a szálláshelyi szolgáltatások színvonalának emelésére, infrastrukturális fejlesztésekre használhatók fel, fejleszthető a szálláshelyek üzemeltetése és hatékonysága is - ismertette az államtitkár.
Nem adnak sokat, de ez nem is brüsszeli pénz
A KSH adatai nem megyei, hanem régiós bontásúak, és a Közép-Dunavidéknek nevezett régió Pest megye mellett magába foglalja Komárom-Esztergom megyét és Nógrád megye egy részét. A külföldi vendégek körében ez a régió finoman szólva sem népszerű, hiszen a korábbi években a teljes vendégforgalom 2-3 százaléka realizálódott itt. A magyarok körében ennél jobb számokról beszélhettünk, ami feltételezhetően a Dunakanyarnak köszönhető. A belföldi vendégéjszakáknak átlagosan a 7 százalékát töltötték itt tavaly, becslésünk szerint ennek nagyjából a fele juthatott Pest megyei településekre.
Az utóbbi időben a turisztikai illetékesek több alkalommal is a belföldi turizmus fontosságát és annak erősítését hangsúlyozták. Ebből az aspektusból a régióra szánt támogatások aránya nem tűnik túl bőkezűnek, hiszen az az eddig megítélt támogatások egy százalékát sem érik el, miközben a terület forgalma ennél jelentősebb. Ráadásul Pest megye a fejlettsége miatt már a 2014-2020-as uniós támogatási ciklusban sem kapott pénzt. A most meghirdetett pályázat is hazai forrásból finanszírozott, ami indokolhatja azt, hogy miért ekkora büdzsével hirdették meg.
Persze, ha rosszmájúak akarunk lenni, akkor azt is megjegyezhetjük, hogy a kormányhoz közel álló, turisztikában is érdekelt vállalkozások nem igazán aktívak ebben a térségben. Ebből a szempontból Tiborcz István turai kastélyszállója a legismertebb Pest megyei hotel. Ahogy arról lapunk is többször írt az elmúlt hetekben, a kastélyszállót a közelmúltban újították fel, és néhány hete nyitották meg, sőt gesztust téve azok számára, akik nem tudják megfizetni az ottani árakat, a parkját ingyen látogathatóvá is tették. Bár ismerjük a mondást, hogy „soha ne mond, hogy soha”, ezek alapján feltételezhető, hogy a turai kastélyszállóval nem fognak a turisztikai pályázaton indulni. A budai agglomerációban, Herceghalmon található Abacus Hotel érdemel még említést, ez ugyanis a NER központi alakjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségében áll. Az intézményben nem jártunk, de a kívülről jó állapotban lévő hotel sem indokolja elvileg, hogy a most meghirdetett forrásra pályázzanak. Más érdemleges NER érdekeltségű szállodáról nincs információnk, ahogy a K-Monitor által készített térképen sem található több ilyen.
Budapesten nem a NER dominál
Érdekes helyzetben van a főváros, ahol a KSH legutóbbi adatai szerint az idén a külföldiek hiányában lenullázódott a turizmus. Itt ugyanis hivatalosan ugyan nem hirdettek pályázatokat, Fortuna azonban a legsikeresebb magyar üzletember kezét ezúttal sem engedte el. A fővárosban ugyanis Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hungest Holtels csak két egységgel (Hunguest Hotel Millennium és a Hunguest Hotel Platánus) érdekelt. Ez ugyan veszteséget jelent, főleg úgy, hogy a lánc tavaly rekordévet zárt, 26,86 milliárdos árbevételt értek el 2019-ben, ez több mint 3 milliárd forintos pluszt jelent a 2018-as 23,66 milliárd után. Igaz, a nyereség az egy évvel korábbi 3,4 milliárdról 3,1-re csökkent. A turizmus leállásának keserű piruláját Mészáros számára némileg ellensúlyozhatta az a tény is, hogy a társaság vidéki egységei összesen 17 milliárd forint támogatáshoz jutottak a Kisfaludy program keretében.
Mészáros Lőrinc mellett a budapesti turizmus leállása két, harminc éve Magyarországon élő palesztin-jordán üzletembernek, Sameer Hamdannak és Zuhair Awadnak is fájhat. Róluk a sajtóban korábban olyan hírek jelentek meg, hogy jó kapcsolatot ápolnak a miniszterelnökkel és környezetével. Hogy a kormányzat számára nem közömbösek a közel-keleti származású üzletemberek, azt tavaly ősszel az is jelezhette, hogy a Párisi udvar luxushotelt Szíjjártó Péter nyitotta meg. Összességében a Mellow Mood lánc 10 fővárosi egységgel rendelkezik, amelyek a mostani időszakban fájó veszteséggel járhatnak. Számukra az jelenthet némi megnyugvást, hogy korábban arról lehetett például a 24.hu-n olvasni, hogy áron alul vásárolhattak meg számos frekventált ingatlant, illetve emellett az Eximbank is személyre szabott hitelekkel segítette az üzletemberek vállalkozását.
Segítségre vár a fővárosi turizmus
Ugyanakkor a sajtó által a NER-hez kötött más emblematikus személyek nem érdekeltek a budapesti szállodapiacon. A legfontosabb belvárosi hotelek mind nagy nemzetközi láncok kezében és kezelésében vannak, nekik pedig a kormány nem látja indokoltnak a gyors segítségnyújtást. Az egyébként, hogy Budapesten nem dobálja a kormány a tízmilliárdokat akár logikusnak is nevezhető, mert a főváros turizmusa valóban üzleti alapon működött hosszú évekig. Ugyanakkor a főváros kapcsán nem kevés energiával és részben kormányzati pénzzel felépített brandet ostobaság lenne elengedni, így indokoltnak tűnne, hogy az ágazatban a munkahely megtartó támogatásokat a jövőben is valahogy biztosítsák.
Érdemes egyébként megnézni a budapesti idegenforgalom helyzetét objektíven. Úgy, hogy nem foglalkozunk az elmúlt hónapokban időről-időre felbukkanó sikerjelentésekkel, mint amiről például hétfőn közölt a Magyar Nemzet, amely azt írta, hogy a turisztikai szektornak fel kell készülnie a várhatóan élénk szezonon kívüli, őszi keresletre. (Hogy mennyire élénk is a belföldi kereslet, amely nemhogy a külföldi, de a korábbi évek hazai szintjét sem éri el, arról itt írtunk.) A statisztikák szerint ugyanis a fővárosi szálláshelyeken nagyságrendileg 10 vendégéjszakából csupán egyet vesznek igénybe hazai vendégek, tehát, ha józan ésszel végiggondoljuk, olyan arányról van szó, ami a külföldiek kiesésével nem pótolható.
A koronavírus-járvány viszont Európa-szerte ismét növekvő esetszámokat hoz, így a miniszterelnök által belengetett őszi szigorítása miatt várhatóan azok a vendégek is távol maradnak, akikben esetleg lett volna hajlandóság, hogy Budapestre látogassanak még idén. Így szinte borítékolható, hogy emiatt nem csak az idei év, de 2021 tavasza is tragikusan gyenge számokat fog hozni. Itt azonban egyszerűen arról van szó, hogy világszerte sokkal kevesebben utaznak külföldre, és ha ebben változás lesz, akkor a fővárosba látogatók száma ismét jelentősen meglendülhet. Ugyanakkor azt látni kell, hogy ez egy olyan külső körülmény, amire a magyar kormány nem tud hatással lenni. Ez persze kommunikációs szempontból már-már feloldhatatlan nehézséget jelent, hiszen Orbán Viktor erős és omnipotens vezető szerepében szeret tetszelegni.
