Továbbra is két számjegyű tempóban növekednek a fizetések Magyarországon. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbérek augusztusban meghaladták a 418 ezer forintot, ami 13,1 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. A kedvezményeket figyelembe véve pedig a nettó átlagbér 12,9 százalékkal 433 ezer forint fölé emelkedtek. Szintén a kedvezményekkel együtt mért mediánkeresetek pedig több mint 15 százalékkal 360 ezer forintra nőttek.
A két számjegyű béremelkedést azonban továbbra is árnyalja, hogy jelentős eltérések vannak a fizetések között, ahogy arról az év első hat hónapjára vonatkozó hivatalos adatok alpaján pár napja itt az Mforon részletesen beszámoltunk. Az első félévben mindössze Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt magasabb a nettó átlagbér az országos átlagnál. A többi vármegyében elmaradt attól. Tehát továbbra is jókora eltérés van a különböző országrészek között a béreket nézve.
Virovácz Péter, az ING szakértője a friss adatok értékelve közölte: A piaci konszenzushoz képest némi negatív meglepetést jelent az augusztusi béradat, az előző hónapokban volt mind pozitív, mind negatív meglepetés, így inkább csak egy általános volatilitásról beszélhetünk.
"A friss számok illeszkednek hosszabb távú trendbe, miszerint lassan, de biztosan mérséklődik a bérnövekedés üteme az év eleje óta. Az augusztusi bérdinamika volt ugyanis eddig az idei év legalacsonyabb rátája. Ugyanakkor, hogy ez még mindig 13 százalék feletti ütemet jelent, az az év eleji várakozásokhoz képest - miszerint az év második felére bár bőven egyszámjegyű lesz csupán a növekedés - továbbra is nagyon magas" - írja Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a friss adatokat kommentálva közölte:
Augusztusban kismértékben lassult a keresetek növekedési üteme: az előző havi 13,9 százalékról 13,1 százalékra. Ebben a lassulásban a költségvetési szféra játszott elsősorban szerepet, hiszen itt a bérnövekedési ütem 17,5 százalékról 14,4 százalékra mérséklődött, miközben a versenyszférában a változás kisebb volt, 12,7 százalékról 12,5 százalékra módosult a növekedési ütem. Azaz a lassulás ellenére is a közszférában nőttek jobban a bérek eddig.
Hozzáfűzte, hogy a keresetek növekedési üteme a legtöbb ágazatban 10 és 20 százalék körül alakult, ebből 3 olyan ágazat lóg ki, amelyek a közszférához tartoznak – mindhárom esetben lassult a béremelkedési ütem: a közigazgatásban 12,4 százalékról 8,9 százalékra, az oktatásban 28,4 százalékról 26,2 százalékra, míg az egészségügyben és szociális ellátásban 11,8 százalékról 9,7 százalékra.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy a reálbérek tartós és érdemi bővülése hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, így a fogyasztás élénküléséhez, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez. A fizetések reálértéke már egy éve töretlenül emelkedik, miközben a foglalkoztatottság is folyamatos bővülést mutat - mondta a politikus.
Fotó: Depositphotos
Erre számítanak az elemzők
Virovácz Péter prognózisa is azt valószínűsíti, hogy fennmaradhat a versenyszférában a bőven 10 százalék feletti bérnövekedés, a teljes nemzetgazdaságra vetítve pedig 13 százalékos lehet a dinamika.
"Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának előbb-utóbb bekövetkező enyhülésével és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Ugyanakkor ez alapvetően elsősorban a jövő évi inflációs kockázatokat érinti és kevésbé az idei évet. Az ING Bank idén átlagosan 13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 3,8 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát az év egészében így akár 9 százalékot is megközelítő lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest szűk 6 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább még mindig bérfelzárkózásnak bélyegeznénk az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében" - derül ki az ING szakértőjének értékeléséből.
Az évből hátralévő hónapok adatai közül a szeptemberi lehet még érdekes Regős Gábor szerint. Mégpedig azért, mert az elmúlt években ilyenkor még jellemző volt egy kisebb béremelési hullám, kérdés, hogy ez most milyen irányba módosítja az átlagkereset növekedését. Vélhetően azért nagyon nagy változást nem okoz.
A mostaninál alacsonyabb bérdinamikát hoz majd a decemberi adat: a bázisidőszakban a minimálbér és a garantált bérminimum emelését előrehozták, így akkor a keresetek növekedési üteme 14,1 százallékról 16,4 százalékra gyorsult. Az év végéhez közeledve egyre inkább a 2025-ös év felé is tekintünk. A keresetek felzárkóztatása, az életszínvonal javítása, illetve a gazdasági növekedés szempontjából nem elhanyagolható a 2025-ös béremelkedések üteme. Egy 3-4 százalékos infláció mellett egy 12 százalék körüli keresetemelkedési ütem segíthet elérni a gazdaságpolitika által meghatározott célokat. Ehhez szükség van a minimálbér és még inkább a garantált béminimum kétszámjegyű emelésére, a feszes munkaerőpiac fenntartására - sőt, a feszesség fokozására -, illetve az állami szférában a béremelések folytatására - véli a Gárnit Alapkezuelő szakértője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője is elmondta, hogy a decemberi bérdinamika a visszafogott lehet. A 2025-ös évben ő is két számjegyű ütemben, 10,5 százalékos emelkedést vár a bruttó keresetek esetében. "Ehhez viszont szükség van két tényezőre. Egyrészt a sajtóban már belengetett, 12 százalék körüli minimálbér-emelésre, valamint a garantált bérminimum szintén érdemi növelésére. Másrészt pedig, figyelembe véve, hogy a legtöbb vállalat az év elején emeli a béreket, a gazdasági növekedés nagyobb lendületre kapcsolására már az év legelején, amely mérsékelné a vállalati szektorban is jelenlévő óvatosságot" - tette hozzá. Nolnár Dániel úgy látja, hogy a magyar gazdaság képes hosszabb távon is fenntartani a gyors, 10 százalék körüli bérdinamikát, azonban ennek feltétele, hogy a foglalkoztatás gerincét adó hazai kkv-szektor hatékonysága is érdemben javuljon, amelyben az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati intézkedések is jelentős segítséget jelenthetnek.
Az elemzői kommentárokhoz érdemes hozzátenni: bár a béremelkedés tényleg jelentős, de a gazdaságot élénkítő fogyasztáson ez még nem igazán látszik. Ezért is emelik ki a szakértők az óvatossági motívum oldódását, mint kiemelkedő tényezőt. Egy kedvezőbb képhez ennek a visszafogottságnak ki kell kerülnie a képletből. Kérdés az, hogy így lesz-e, ha igen, akkor mikor.
