A piaci szereplőket meglepő lépésre szánta el magát az MNB, hiszen keddi kamatdöntő ülésén 175 bázispontos emelésről határoztak. Ezt meghaladó mértékű emelésre 13 éve nem volt példa, hiszen utoljára a 2008-as pénzügyi válság idején láttunk ennél nagyobb kamatmozgást.
Az MNB a döntést azzal magyarázta, hogy a tartósan magas inflációra reagálva mind a globálisan meghatározó, mind a régiós jegybankok tovább szigorították a monetáris kondíciókat. Példaként kiemelték: a lengyel jegybank 75, a cseh jegybank pedig 125 bázisponttal emelte az irányadó rátát. Az MNB nem tett róla említést, de érdemes megjegyezni, hogy míg a forint az utóbbi hónapokban jelentős mértékben veszített értékéből, addig a zloty és a korona is viszonylag stabil maradt.
2022 májusában az éves összevetésben számított infláció 10,7, míg a maginfláció 12,2 százalék volt. Az élelmiszerárak 20 százalékot meghaladó ütemben emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az átárazások májusban is lényegesen meghaladták a szokásos mértéket, aminek közel fele az élelmiszer-áremelésekhez köthető. A külső hatások továbbra is gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba. Az üzemanyagokat és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések érdemben tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációra kifejtett hatását. Az inflációs várakozások ugyanakkor magas szinten alakulnak, írták a jegybank szakértői. Utóbbi egyébként nagyon komoly probléma, hiszen emiatt olyan veszélyes folyamatoknak vagyunk a szemtanúi, mint az ár-bér spirál kialakulása, ami tovább fogja pörgetni az inflációt, de a vállalkozások sem azon gondolkodnak immár, hogy a költségek növekedését hogyan „tüntessék el”, hanem azok áthárításán dolgoznak.
Nem véletlen hangsúlyozza az MNB is, hogy az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. Kiemelték, az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése költségoldalról tovább emeli a hazai inflációt. Az árdinamika várhatóan az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően lassan mérséklődik. A tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeli alakulása jelentős hatást gyakorol.
A fogyasztóiár-index az idei évben 11,0 és 12,6 százalék között, 2023-ban 6,8 és 9,2 százalék között alakul majd az MNB prognózisa szerint.
A jegybank a fogyasztói árak kapcsán vélhetőleg abban bízik, hogy a következő egy évben lezárul az ukrán háború és az ellátási láncokban keletkezett feszültségek is lecsengenek. A mostani tudásunk szerint ugyanis a magas bázis önmagában nem biztos, hogy elegendő lesz, így ezek alapfeltételei lennének annak, hogy bekövetkezzen a jegybank azon várakozása, mely szerint az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba. A most ismertetett prognózis szerint 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakulnak a fogyasztói árak.
A nem túl biztató inflációs kilátások mellett viszonylag pozitív az, amit a gazdasági növekedésről a jegybank gondol. A magyar gazdasági növekedés a romló külső konjunktúra hatására lassul, ugyanakkor az éves dinamika továbbra is élénk. Áprilisban az ipari és az építőipari termelés tovább bővült éves bázison. A kiskereskedelmi üzletek forgalma áprilisban kétszámjegyű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony.
Az MNB szerint a hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. A bővülés üteme az év második felében várhatóan mérséklődik. Az idei évben a belső keresleti tételek – elsősorban a lakossági fogyasztás – járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton.
A hazai GDP 2022-ben 4,5–5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0–3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet.
Az MNB szerint a gazdasági növekedés segít a megbillent egyensúlyi mutatók kijavításán. Mint írják, a kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,6 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. A külkereskedelmi egyenleg idei csökkenése a magas energiaárak miatt romló cserearányra, a külső piacok lassulására és az élénk belső kereslet importigényére vezethető vissza. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős új exportkapacitások épültek ki, ennek eredményeként a világgazdasági környezet normalizálódásával a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet. A magyar gazdaság finanszírozási képessége az előrejelzési horizont végére ismét pozitív tartományba emelkedhet.
