5p

Bőven 10 százalék feletti lehet az idei infláció, és jövőre is nagyon gyors lesz az áremelkedés üteme. Mindez nem a kormányt kritizáló anyagban szerepel, hanem az MNB friss előrejelzésében. Pozitívum viszont, hogy Matolcsy Györgyék szerint nem fenyeget recesszió.

A piaci szereplőket meglepő lépésre szánta el magát az MNB, hiszen keddi kamatdöntő ülésén 175 bázispontos emelésről határoztak. Ezt meghaladó mértékű emelésre 13 éve nem volt példa, hiszen utoljára a 2008-as pénzügyi válság idején láttunk ennél nagyobb kamatmozgást.

Az MNB a döntést azzal magyarázta, hogy a tartósan magas inflációra reagálva mind a globálisan meghatározó, mind a régiós jegybankok tovább szigorították a monetáris kondíciókat. Példaként kiemelték: a lengyel jegybank 75, a cseh jegybank pedig 125 bázisponttal emelte az irányadó rátát. Az MNB nem tett róla említést, de érdemes megjegyezni, hogy míg a forint az utóbbi hónapokban jelentős mértékben veszített értékéből, addig a zloty és a korona is viszonylag stabil maradt.

2022 májusában az éves összevetésben számított infláció 10,7, míg a maginfláció 12,2 százalék volt. Az élelmiszerárak 20 százalékot meghaladó ütemben emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az átárazások májusban is lényegesen meghaladták a szokásos mértéket, aminek közel fele az élelmiszer-áremelésekhez köthető. A külső hatások továbbra is gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba. Az üzemanyagokat és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések érdemben tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációra kifejtett hatását. Az inflációs várakozások ugyanakkor magas szinten alakulnak, írták a jegybank szakértői. Utóbbi egyébként nagyon komoly probléma, hiszen emiatt olyan veszélyes folyamatoknak vagyunk a szemtanúi, mint az ár-bér spirál kialakulása, ami tovább fogja pörgetni az inflációt, de a vállalkozások sem azon gondolkodnak immár, hogy a költségek növekedését hogyan „tüntessék el”, hanem azok áthárításán dolgoznak.

Nem véletlen hangsúlyozza az MNB is, hogy az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. Kiemelték, az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése költségoldalról tovább emeli a hazai inflációt. Az árdinamika várhatóan az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően lassan mérséklődik. A tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeli alakulása jelentős hatást gyakorol.

A fogyasztóiár-index az idei évben 11,0 és 12,6 százalék között, 2023-ban 6,8 és 9,2 százalék között alakul majd az MNB prognózisa szerint.

A jegybank a fogyasztói árak kapcsán vélhetőleg abban bízik, hogy a következő egy évben lezárul az ukrán háború és az ellátási láncokban keletkezett feszültségek is lecsengenek. A mostani tudásunk szerint ugyanis a magas bázis önmagában nem biztos, hogy elegendő lesz, így ezek alapfeltételei lennének annak, hogy bekövetkezzen a jegybank azon várakozása, mely szerint az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba. A most ismertetett prognózis szerint 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakulnak a fogyasztói árak.

A nem túl biztató inflációs kilátások mellett viszonylag pozitív az, amit a gazdasági növekedésről a jegybank gondol. A magyar gazdasági növekedés a romló külső konjunktúra hatására lassul, ugyanakkor az éves dinamika továbbra is élénk. Áprilisban az ipari és az építőipari termelés tovább bővült éves bázison. A kiskereskedelmi üzletek forgalma áprilisban kétszámjegyű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony.

Az MNB szerint a hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. A bővülés üteme az év második felében várhatóan mérséklődik. Az idei évben a belső keresleti tételek – elsősorban a lakossági fogyasztás – járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton.

A hazai GDP 2022-ben 4,5–5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0–3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet.

Az MNB szerint a gazdasági növekedés segít a megbillent egyensúlyi mutatók kijavításán. Mint írják, a kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,6 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. A külkereskedelmi egyenleg idei csökkenése a magas energiaárak miatt romló cserearányra, a külső piacok lassulására és az élénk belső kereslet importigényére vezethető vissza. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős új exportkapacitások épültek ki, ennek eredményeként a világgazdasági környezet normalizálódásával a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet. A magyar gazdaság finanszírozási képessége az előrejelzési horizont végére ismét pozitív tartományba emelkedhet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!