Egyre több társadalmi csoportot érint érzékenyen az infláció, azon belül is az élelmiszerek árának drasztikus mértékű emelkedése. Mint arra laptársunk, a Privátbankár a szokásos havi Árkosár-felmérésében is rávilágított: januárban már rekordösszeget kellett a kasszáknál hagyni egy családi nagybevásárlás során. Korábban pedig mi is megmutattuk, miért is vannak különösen nehéz helyzetben a nyugdíjasok, egy másik anyagunkban - más megközelítésből ugyan, de - a minimálbéresek előnytelen helyzetére is kitértünk.
Elkezdődött aztán a 2020-as év, ami a várakozásokat meghaladó fogyasztói árindexet hozott, 4,7 százalékosat, de az alapélelmiszerek még kiugróbb mértékben drágultak. Mint arra mi is kitérünk az adat megjelenése után, a nyugdíjasokat ez hír különösen érzékenyen érintette. A helyzet azonban még ennél is sokkal súlyosabb lehet, elég ha megvizsgáljuk a nyugdíjasok által legtöbbet vásárolt termékeket.
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából a 2018., 2019. és 2020. januári árakat vizsgáltuk meg az alábbi termékek esetében:
- sertéscomb,
- csirkecomb, -szárny,
- párizsi,
- tojás,
- tej,
- étolaj,
- margarin,
- liszt,
- fehér kenyér,
- kristálycukor,
- burgonya,
- vöröshagyma,
- paradicsom,
- uborka,
- alma,
- banán,
- fehér bor,
- világos sör,
- ízesített szeszes ital,
- cigaretta,
- ásványvíz.
(Az élvezeti cikkek, mint az alkohol és a cigaretta szerepeltetése a listában nem véletlen, mint arra korábbi cikkünkben rávilágítottunk, a nyugdíjas háztartások esetében ezek jelentős kiadások, többet fordítanak erre, mint egy-egy aktív háztartás.)
A fenti termékkör ára a vizsgált három év januárjában a következőképpen alakult:
- 2018-ban 11 469,
- 2019-ben 11 776,
- 2020-ban pedig 13 031 forintba került a csomag.
Ez alapján az elmúlt két évben a legalapvetőbb élelmiszerek ára 13,6 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben áll a nyugdíjak ugyanezen idő alatt végbement 6,3 százalékos emelése. Ez azt jelenti, hogy az ellátások emelése még az alapélelmiszerek áremelését sem követte, a havi juttatásból egyre kevesebb mennyiséget tudnak beszerezni az idősek.
A vizsgált élelmiszerek csoportján belül a KSH adatai alapján legnagyobb mértékben 2018 januárja óta a burgonya ára emelkedett, 68 százalékkal. Kiemelkedő drágulást lehet tapasztalni a sertéscomb (30 százalék) és a párizsi esetében (28 százalék). Ez azonban jó eséllyel elmaradhat attól, amit ténylegesen érzékelhetünk, hiszen a Privátbankár Árkosár-felmérése a párizsi esetében egy év alatt 40 százalékos drágulást mutatott. Vagyis nagyban függ a bolttól, ahova járunk, hogy mekkora infláció sújt minket.
Néhány termék ugyanakkor enyhíteni tudta a többi termék drágulását enyhíten a vizsgált kosárban. A tojás 23 százalékkal volt olcsóbb most januárban, mint két évvel ezelőtt, a kristálycukor ára 3, az étolajé pedig 1 százalékkal mérséklődött.
A nyugdíjasok tehát már most lényegesen kevesebbet tudnak ezekből a termékekből vásárolni, mint két évvel ezelőtt, és ha az árak hasonló ütemű emelkedése folytatódik, akkor hamarosan a minimálbéresek is ugyanebben a helyzetben lehetnek. Még úgy is, hogy a nyugdíjemelések többszörösével nőtt a kötelezően adandó minimálbér az elmúlt két évben.
A hatéves bérmegállapodás értelmében 2019-ben és 2020-ban is 8-8 százalékkal emelkedett a minimálbér - és mellette a garantált bérminimum is -, ami kumuláltan 16 százalékos növekedésnek felel meg. Ez pedig épp, hogy fedezi a vizsgált termékkör 13 százalékos drágulását. Ha kizárólag az általunk vizsgált élelmiszerkörre vetítjük, akkor reálértéken a minimálbér már csak 2,6 százalékkal ér többet most, mint 2018 januárjában. Ez természetesen csak egy teoretikus megközelítés, hiszen a bérből másra is költenek az emberek, mindenesetre a példánk igazolja, hogy milyen brutális áremelkedés volt az élelmiszerek körében az elmúlt időszakban.
