2020. február 25. 17:03

Erre lehet következtetni a jegybanki alapkamatot 0,9 százalékon hagyott mai döntést követően kiadott közleményből. Az, hogy valóban lép-e a Monetáris Tanács a következő, egy hónap múlva sorra kerülő kamatdöntő ülésén – amelyen az inflációs jelentést is jóváhagyják –, mindenekelőtt annak függvénye, hogy a fogyasztóiár-index januári kiugrása egyszerinek bizonyul, vagy az tartósnak tekinthető.

Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén nem változtatott sem a 0,9 százalékos jegybanki alapkamaton, sem az egyéb kondíciókon. Így az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata is negatív, -0,05 százalék maradt, az egynapos és egyhetes, fedezett hiteleké pedig az irányadó rátával azonos mértékű, 0,9 százalékos. Ez azt jelenti, hogy immár csaknem négy éve, 2016. május 25-e óta 0,9 százalék az MNB irányadó rátája.

Még várnak a következő inflációs adatra Még várnak a következő inflációs adatra

Ezen állandóság miatt a kamatdöntő ülések után kiadott közleményból próbál a piac iránymutatást kapni. A most publikált szövegről összességében elmondható, hogy az ugyan a januárihoz képest jelentős változásokat tartalmazott, az abban leírtak összhangban voltak Nagy Márton MNB-alelnök nyilatkozataival.

Eszerint „A Monetáris Tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, amelyre alapozva meghatározza, hogy milyen mértékű lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében. Amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a Monetáris Tanács kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni.” Nagy Márton ugyanezen tartalmú, tizenkét nappal ezelőtt elhangzott szavaira a forint az euróval szembeni mélypontjáról (340,3) csaknem öt egységnyit erősödött, miután a hazai fizetőeszköz gyengülésére short-ügyleteket kötöttek zárták a pozícióikat, amit forintvételekkel tudnak megtenni.

A márciusi kamatdöntő ülés kimenetele nagyban függ az addig beérkező új adatoktól és piaci folyamatoktól.

Az elmúlt napokban a verbális intervenciókkal sikerült stabilizálni a forint árfolyamát, ráadásul az irányadó budapesti bankközi hitelkamatláb, a Bubor gyors emelkedése is megállt (ez utóbbi valószínűleg gyorsabb és nagyobb mértékű volt, mint amit az MNB kívánatosnak tartott), így a jegybank tarthatta magát az eredeti menetrendhez, vagyis várhat márciusig az esetleges konkrét lépésekkel – olvasható a CIB Bank lapunkhoz eljuttatott elemzésében.

Változott a közlemény hangvétele: míg a januári inkább galamb-hangvételűnek volt mondható, addig most ismét semleges álláspontra helyezkedett a jegybank az inflációval kapcsolatban. Ugyanakkor a prognózis egyelőre ugyanaz: "A fogyasztóiár-index 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik." Ezen kívül a döntéshozók felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat. A vírus terjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja.

A forint semlegesen reagált a Monetáris Tanács közleményére, euróval szembeni árfolyama gyakorlatilag ugyanúgy a 337-es szint környékén tartózkodott, mint annak publikálása előtt. Késő délután azonban 338 forint fölé gyengült.

Ez azért figyelemre méltó, mert "az euró-forint jegyzése egy tavaly ősz óta tartó, enyhén emelkedő trendcsatornában mozog, annak is a felső trendvonalánál, mely 338,50 közelében képez fontos rövid távú ellenállási szintet. Amennyiben azt jelentősen áttörné, akkor rövid időn belül elérhető lehet a 340-es, lélektani szint. Negatív korrekció esetén elsőként 335-nél találunk fontos támaszt, melyet a 330-as szint követ, a közelben húzódik a 200 napos mozgóátlag” – közölte lapunkkal az Equilor Befektetési Zrt.

Az év további részének inflációs kilátásait még elég nagy bizonytalanság övezi, a CIB azonban a számításai alapján úgy látja, hogy március-áprilisig még 4 százalék felett marad a pénzromlási ütem. Az ezt követő mérséklődés is visszafogottabb lehet, mint amire korábban számítottak a pénzintézet elemzői, így szerintük 2020 végére nem valószínű, hogy 3 százalék közelébe süllyedne a fő inflációs index.  Ennek eredményeképpen az éves átlagos infláció 2020-ban ugyan elmaradhat a 4 százaléktól, de érdemben meghaladhatja a 3 százalékos jegybanki célt. Az Equilor azt emelte ki, hogy „nincs könnyű helyzetben a jegybank, hiszen egyrészt a felfelé mutató inflációs kockázatot növelő forintgyengülést, másrészt a bankközi kamatok túlzott emelkedését is igyekszik fékezni, viszont a két folyamat egymással szemben áll”.

Az MNB februárra 4,2, márciusra pedig már toleranciasávon belüli, 3,7 százalékos inflációt vár.

Amennyiben az infláció a jegybank jelenlegi várakozásai szerint visszacsúszik 4 százalék alá, a maginflációs indexek nem emelkednek tovább/nem lépik át tartósan a 4 százalékos szintet, a forint árfolyama pedig stabilizálódik, 2020-ban elkerülhetővé válik akár az alapkamat, akár a -0,05 százalékos egynapos betéti kamat emelése – vélik a CIB-nél.

Hozzátéve: az MNB alapvető célja nem változott, a lehető leghosszabb ideig a lehető legalacsonyabb szinten tartani a belföldi kamatokat úgy, hogy a forint árfolyama is viszonylag stabil maradjon. A „lehető legalacsonyabb” küszöb azonban az év vége óta feljebb tolódott, így év végi 3 hónapos Bubor előrejelzésünket is felfele korrigálták. Rövid távon azonban a jelenlegi magas szintek körül ragadhatnak a kamatok mindaddig, amig az inflációs pályával kapcsolatban nem lát tisztábban a piac.