Mártha szerint a rezsicsökkentést az új, orosz gázszerződés ütötte agyon.
A szerződést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kötötte tavaly, és Orbán Viktor miniszterelnök számára is állandó hivatkozási téma. Korábban, még a Mol által kötött szerződésben az olajéhoz volt rögzítve a gázár. A gázszerződések részletei üzleti titoknak számítanak, de az oknyomozó cikkekből, a külkereskedelmi adatokból az derül ki, hogy a mértékadó holland gáztőzsde, a TTF ára plusz 8 százalék a Magyarország által fizetendő ár – utalt Mártha Imre Marnitz Istvánnak a Népszavában közölt cikkére. A TTF-hez kötött árral az a baj Mártha szerint, hogy a szállító egyoldalúan tudja mozgatni az árat, és akár 100-szorosára is emelheti – foglalta össze a beszélgetést a 24.hu.
Az olaj viszont globális termék, amelynek nehezebben mozgatható az ára. Sokkal jobban jártunk volna, ha marad az olajhoz kötött ár – mondta a vezérigazgató.
Az új paksi atomerőmű építési projektet menedzselő Süli János távozását Mártha nagyon sajnálja, 2009-ben még ő nevezte ki paksi vezérnek. Lehet azt mondani, hogy 8 éve nem halad előre a projekt egy tapodtat sem, és ebben szerepe volt Süli Jánosnak is, de Mártha szerint sokkal szélesebb az okok köre.
Szerinte nagyon halványak a Paks II projekt esélyei. Hozzátette: nyílt közbeszerzést kellett volna kiírni, ehelyett ezt a – mint fogalmazott – zsebszerződést Magyarország aláírta, majd 2014-ben bevonultak az orosz csapatok a Krímbe, és jöttek a nyugati szankciók.
Több millió olyan alkatrész van, amihez nem fér hozzá az orosz fél, mert Nyugatról szállítják, és ezek a következő 5 évben nem fognak bejönni – vetítette előre. Fizikailag sem passzol oda, műszakilag sem illik Paks II a régi blokkok mellé. A Duna ezt a hűtést már nem fogja tudni ellátni, a mostani teljesítmény mellett is problémák vannak nyáron. Van megoldás, hűtőtornyot kell építeni, hűtőtavat és egyebeket csak akkor 15 százalékkal drágább lesz a projekt – tette hozzá.
Véleménye szerint kizárt, hogy a jelenlegi Roszatom-szerződéssel megvalósulhat Paks II.
A Vodafone Magyarország Zrt. mobilszolgáltató megvásárlásáról akkor értesült, amikor hivatalosan bejelentette a 715 milliárd forintos tranzakciót a magyar kormány és a 4iG.
Mártha Imre szerint a magyar kormány nincs vele tisztában, mit vesz. Egy olyan társaságot vásárolna meg a kormány és a 4iG, amelyben nincsenek eszközök, nincs benne adótorony, kábelek stb., csak adósság.
Az eszközöket ugyanis jóval korábban mind kiszervezte a Vodafone – nem Magyarországon, hanem egész Európában – egy külön cégbe (úgy hívják Vantage Towers), amit majd a tőzsdére visz.
„Amit megvettünk, nálunk Nyírségben, Kisvárdán úgy mondják, hogy ez egy adósság”, mert van benne bérelt irodaház, lízingelt flotta, ki kell fizetni 2000 embert meg az összes többi szolgáltatást, majd azt is megemlítette, hogy a 10 évre elnyert frekvenciavásárlási jog sincs kifizetve.
Hogy felülárazott-e a Vodafone, arra azt mondta: azon lehet vitatkozni, hogy egy ilyen piaci részesedés mit ér meg, de hogy „ez így használhatatlan, az tuti”.
Szerinte a mobilszolgáltató, amit vettünk, nem működtethető a Vodafone Group támogatása nélkül. A 4G, 5G technológiánál folyamatosan mennek a frissítések, fejlesztések, változnak a számlázó rendszerek, ezeket a Vodafone Group végzi globálisan, majd szétküldi a leánycégeknek. Üzletileg ezért nem tudja értelmezni a felvásárlást: egy nagy multi egyetlen leányát leválasztani nagyon veszélyes, mert elvágod magad az egész cég world wide fejlesztésétől – mondta.
Ez akkora ugrás a magyar kormánynak és a 4iG-nek is, hogy Mártha Imre nem látja a racionalitását. Azt végképp nem, hogy miért kellene adópénzből mobilszolgáltatót venni. Adópénzből fizetjük a rendőrséget, az oktatást, az útfejlesztést és általában a közfeladatokat, de nem a mobilszolgáltatást, amit négyen is ellátnak a piacon, ráadásul szabályozó eszközökkel ragyogóan lehet befolyásolni.
