A magyar gazdaságpolitika két főszereplője, a kormány és a jegybank kapcsán sokakban olyan kép rémlik fel, mint amikor egy csónakban ülve az egyik ember előre, a másik pedig hátrafele próbálja hajtani a vízi alkalmatosságot. Valami ilyesmi játszódik jelenleg Magyarországon, hiszen a jegybank igyekszik hűteni a gazdaságot és konszolidálni a forint árfolyamát, ám a kabinet nem feltétlen partner ebben. A kormány ugyan kénytelen megszorításokról dönteni, ám továbbra is az erős növekedést favorizálja. Eközben viszont nem éppen piackonform intézkedéseket hoznak, szerdán épp a lakossági hitelkamatok befagyasztását, amelyek hatására a befektetők bizalmatlansága növekszik, rontva a magyar eszközök (így a forint) pozícióját.
Ennek ellenére, bár mondhatnánk úgy is, hogy éppen ezért, az MNB-nek sok választási lehetősége nincs, lépésről-lépésre tovább kell emelnie a kamatokat, mert ha Orbán Viktorhoz hasonlóan ők is „tolnának egy Erdogánt”, akkor az euró vélhetőleg akár a 400-as szintet is megközelíthetné.
A fentiek alapján így várható volt, hogy az egyhetes betétek kamata tovább emelkedik csütörtökön. Ez meg is történt, az MNB a mai tenderen 20 bázisponttal emelt, így ezeknek a termékeknek immár 3,8 százalékos a kamata.
A forint azonban nem reagált érdemben, és Orbán Viktor szerdai bejelentését továbbra sem sikerült kiheverni, így csütörtökön minimálisan a 370-es szint alatt kereskedtek az euró-forint devizapárossal. Látva a legutóbbi fejleményeket meglepő lenne, ha a történelmi mélyponttól érdemlegesen el tudna távolodni a magyar fizetőeszköz, annak ellenére, hogy a régióban a magyarországi lett messze a legmagasabb kamatszint.
