3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ahogy azt már hetek óta folyamatosan sulykolták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői, a Monetáris Tanács mai ülésén kamatemelést hajtott végre, szerdától a jegybanki irányadó ráta 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik. A közel egy évtizede nem látott szigorító lépés indokait az MNB vezetősége, Matolcsy György elnökkel az élen, a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti.

A korábbi jegybanki nyilatkozatoknak - lásd laptársunk cikkét - megfelelően az MNB Monetáris Tanácsa kamatot emelt. Szerdától a jelenleg 0,6 százalékos jegybanki alapkamat 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik.

Fontos szempontokat mérlegeltek a Szabadság téren. Fotó: MTI
Fontos szempontokat mérlegeltek a Szabadság téren. Fotó: MTI

Ezzel szemben a többi kondíció nem módosul. Így az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata marad negatív, -0,05 százalék, míg az egynapos és egyhetes, fedezett hiteleké 1,85-1,85 százalék.

Régen nem látott lépésre szánta el magát az MNB, hiszen utoljára csaknem tíz éve, 2011 decemberében emelt kamatot, amikor még Simor András volt a jegybankelnök. Őt 2013 márciusában Matolcsy György váltotta, akinek regnálása alatt a jegybanki alapkamat 5,25 százalékról 2016 májusáig 0,9 százalékra csökkent, ösztönözvén a gazdasági növekedést. Azt követően az MNB irányadó rátája több mint négy éven át nem mozdult, csak a koronavírus-járvány hazai berobbanását követően, az első hullám levonulása után, 2020 júniusában vitték lejjebb Matolcsyék az alapkamatot, 0,15 százalékponttal, majd egy hónappal később ugyanennyivel, 0,6 százalékra. Ugyancsak azzal a céllal, hogy a Covid okozta válság miatt jelentősen visszaesett GDP-termelésnek lökést adjon.

Az ezzel ellentétes és az immár több mint nyolc éve tartó Matolcsy-érában példátlan mostani lépés egyértelműen az infláció gyorsulásának tudható be. Az éves fogyasztóiár-index áprilisban és májusban is 5,1-5,1 százalékot ért el, miközben az MNB törvényben meghatározott célját, az árstabilitás elérését és fenntartását a középtávon 3 százalékos inflációval véli teljesíthetőnek. E szinttől mindkét irányba csupán 1-1 százalékos eltérést tolerál, ami azt jelenti, hogy ennél nagyobb elmozdulás esetén beavatkozásra kész. Márpedig most ez a helyzet. Bár az MNB korábban úgy ítélte meg, hogy az infláció gyorsulása elkerülhetetlen ugyan, de az csak átmeneti lehet, az utóbbi hónapok adatai - különösen az adószűrt maginfláció emelkedése - alapján már úgy látja, az árszínvonal a vártnál hosszabb ideig lehet magasabb. Ennek hűtése érdekében avatkozhatott be most az MNB, de a részletes indoklást a vezetőség, élén Matolcsyval a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti, amelyről természetesen mi is beszámolunk.

A forint árfolyama egyébként a kamatdöntést megelőzően a szokásosnál zaklatottabb volt. Például az euróval szemben a ma reggel 8 órai 353,5-ös szintről kisebb-nagyobb libikókákkal egészen 354,7-ig gyengült, majd enyhén visszakorrigált, s 2 óra előtt nem sokkal már a 354-es szinthez állt közelebb.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!