Jó öt éve az MNB azzal a céllal hozta létre külföldi kapcsolattartó irodáit, hogy – mint fogalmaztak – „a magyar jegybankot hatékonyan képviseljék a kijelölt relációkban, erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést”. E téren a német, a francia, az olasz és az osztrák jegybankok példáit követték. Matolcsy Györgyék eredetileg hat irodát szerettek volna nyitni, végül négyig jutottak. 2015-ben Hamburgban és Párizsban, 2016-ban Rómában, 2017-ben New Yorkban jelent meg az MNB, a bejrúti és a Buenos Aires-i iroda megnyitására viszont „az aktuális gazdaságpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt nem került sor” – indokolta Matolcsy György a képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában.
Ám idén április elején az MNB közleményben jelentette be, hogy június 1-jéig valamennyi irodájukat bezárják, s azok munkatársai Budapesten, a jegybank Szabadság téri központjában folytatják a tevékenységüket. A bezárásokat azzal indokolták, hogy „az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák.”
A négy irodára 2018. októberéig több mint félmilliárd forintot költött az MNB, ebből átszámítva mintegy 400 millió forintot tettek ki az euróban és dollárban kifizetett bérleti díjak és közel 189 milliót a 15 jegybanki foglalkoztatott bére – olvasható Matolcsy György válaszában. Utalva arra, hogy a végső költség ennél magasabb lesz, miután az irodák bezárása még tart, ráadásul Matolcsy válaszában nem szerepel az az összeg, amit az alkalmazottak elhelyezésére fordítottak. A 24.hu közérdekű adatigénylésére tavaly novemberben az MNB azt közölte, hogy az irodák bérleti díjára, az alkalmazottak lakhatására és fizetésére nagyjából 807 millió forintot költött a jegybank. A havi kiadásokat idén június 1-jéig nagyjából változatlannal feltételezve a G7 úgy becsülte, hogy összesen egymilliárd forintba kerültek a jegybank külföldi irodái.
Az irodák által elért eredményeket az MNB elnöke a képviselő kérése ellenére nem számszerűsítette, csupán megismételte a bezárásukról április elején kiadott közleményben szereplő, a fentiekben idézett mondatokat.
Arra a kérdésre, hogy az MNB az irodák bezárásában is külföldi példákat követ-e, Matolcsy György kitérően válaszolt. Eszerint a magyar jegybankot „nem csupán a nemzetközi példák, hanem többes cél vezérelte a külföldi irodák megnyitásakor. Egyrészt vissza kívánt térni korábbi gyakorlatához, mely szerint az MNB több mint húsz évig tartott fenn nemzetközi irodákat a világ 7 városában, másrészről követte más jegybankok gyakorlatát külföldi kapcsolattartó irodák fenntartásában, harmadsorban pedig az irodák létrehozásával erősíteni kívánta az MNB külföldi jelenlétét, ezáltal bekapcsolva a jegybankban folyó elemző munkát a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, valamint a korábbi vezetés által kevésbé hangsúlyosnak tekintett társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai kapcsolatokat kívánta megerősíteni”. Ez a kapcsolati háló erősödhetett meg tehát New Yorkban másfél, Rómában három, Hamburgban és Párizsban pedig három és fél év alatt annyira, hogy az iroda dolgozói már itthonról is hatékonyan végezhessék a munkájukat.
