Orbán Viktor a választás utáni beszédében úgy fogalmazott, akkora győzelmet arattak, hogy azt még Brüsszelből, sőt, a Holdról is látni lehet. Az elmúlt években tapasztalt bérrobbanásnak titulált béremelkedések ellenére sem mondható el ez a hazai nettó fizetésekről. Ezt a bérfelzárkóz(tat)ást legfeljebb csak Orbán Viktorék láthatják a Karmelita Kolostorból - igaz, ezt illetően nem is volt kérdés soha, hiszen a kormánypropagandában időről időre előkerült a bérek száguldása valamilyen aspektusból. Azonban azt, amit Orbánék látnak, nemhogy a Holdról, de még Brüsszelből sem látni. Mutatjuk és mondjuk, miért nem.
Az Eurostat minden év tavaszán frissíti tagállami statisztikáját a nettó bérek vonatkozásában. Az összes ország esetében euróban, hazai fizetőeszközben és vásárlóerő-paritáson számolva is közlik az adatokat különböző családmodellekre vonatkozóan. Úgy mint egyedülálló, átlagot kereső személy; egyedülálló, az átlag alatt/felett kereső; két átlagot kereső + két gyerek; két átlag felett kereső plusz egy gyerek és így tovább, csak hogy néhány példát említsünk. Mostani cikkünkben az egyedülálló, átlagot kereső mellett a két átlagot kereső és két gyermeket nevelők adatait vettük górcső alá. Annyit elöljáróban elárulhatunk, egyik esetében sem túl szívderítőek az eredmények.
Magyarországon euróban számolva sikerült átlépni egy lélektani határt: az átlagfizetés 2021-ben éves szinten 10 ezer euró fölé ment, 10 016 eurót közölt az uniós statisztikai hivatal. Ez az uniós rangsor sereghajtói közé predesztinálja hazánkat, konkrétan ez a harmadik legalacsonyabb nettó kereset az EU-ban.
Ennél kevesebbet csak két országban vihettek haza a dolgozók: Romániában (8001 euró) és Bulgáriában (6952 euró). A rangsor másik végén Svájc és Izland áll. Előbbi országban 71 793 euró, utóbbiban pedig 48 439 euró volt az átlagos fizetés tavaly.
Az előző évhez képest a 10 016 euró egy 4,9 százalékos emelkedés eredménye. A változás mértéke nem véletlenül tűnhet furcsának azoknak, akik rendszeresen figyelemmel kísérik a magyar makrogazdasági adatokat és híreket. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint ugyanis tavaly 8,9 százalékos nettó bérnövekedés volt Magyarországon forintban számolva.
A két mérték közötti eltérésre a magyarázat a forint árfolyamában, pontosabban annak évek óta tartó gyengülő trendjében keresendő. Mivel egy euróért tavaly több forintot kellett adni, mint egy évvel korábban, ezért a forintban számolt plusz egy részét az árfolyam gyengülése eltüntette. Ennek köszönhetően euróban nézve már távolról sem nevezhető olyan kiemelkedőnek a magyar bérnövekedési ütem. Ez pedig magyarázatot ad arra is, miért nem tud előrébb lépni ebben a rangsorban Magyarország.
Érdemes megjegyezni itt, hogy 2010-ben, vagyis amikor az azt megelőzően nyolc éven át ellenzékben lévő Fidesz a KDNP-vel karöltve megnyerte a választást - ha nem is sokkal, de - előrébb tartottak a magyar bérek. Másként megfogalmazva: a leszakadás mértéke nem volt ennyire elkeserítő, akkor ugyanis az ötödik legkisebb volt az átlagos magyar nettó. Románia és Bulgária mellett még Litvániát és Lettországot is előzni tudta hazánk. Azóta utóbbi két ország egyre jobban távolodik tőlünk. A litván nettó a 8., a lett pedig a 9. legalacsonyabb.
Ha azt hinnénk, hogy a családosok esetében jobb lenne a helyzet...
Kitartó és hű olvasóinknak talán rémlik az a pár évvel ezelőtti eset, amikor egy hasonló témájú cikkünk miatt reflektálnunk kellett a kormányközelinek tartott sajtóban megjelenő fals és szakmailag is téves állításokra. Erre most nem térnénk ki újra, de az alábbi linken megtalálják videónkat a témában. Viszont érdemes felidézni, hogy a kritikák egyik pontja a családosak adókedvezményeivel próbálta volna ellensúlyozni azt, hogy az átfogó adat ugyanilyen kényelmetlen lehetett a kormány számára, mint ez a mostani.
Azonban a helyzet a gyermeket nevelők és az általuk érvényesített kedvezmények után sem mutat gyökeresen más képet, mint a gyermek nélküliek átlagos nettója. Itt azonban egy gondolat erejéig fontos kitérni arra, hogy ez az összehasonlítás csakis arra alkalmas, hogy a különböző kormányok adórendszerben érvényesített támogatásait, kedvezményeit hasonlítja össze. Ahhoz, hogy a családpolitikákról alkossunk véleményt számos más eszközt és területet kellene a vizsgálódásba vonni.
Az Eurostat adatai szerint egy átlagbért kereső, két gyermeket nevelő családmodell esetében a nettó bér 2021-ben 22 263 euró volt, 4,2 százalékkal magasabb, mint 2020-ban. Ez az összeg arra elég, hogy a rangsorban a negyedik legalacsonyabb helyre sorolja Magyarországot - vagyis egy hellyel előrébb, mint az egyszerű átlag. Románia és Bulgária mellett még Horvátországot sikerül megelőzni, 2020-ban a horvátok helyett a lettek voltak mögöttünk.
A balti ország egyébként hatalmas lépett előre 2021-ben, hiszen két hellyel előttünk szerepel a rangsorban, köszönhetően annak, hogy egy év alatt 13,5 százalékkal nőtt a családmodellre számított átlagos nettó bér. Ez egyébként a teljes unióban a második legnagyobb volt, egyedül Csehországot nem tudták maguk mögé utasítani, ahol 15,7 százalékos volt az éves növekedés mértéke.
Visszatérve a magyar adatra és a gyermeket nevelők bérfelzárkóztatására: az annyira jól sikerült, hogy 2010-hez képest ebben a kategóriában is lejjebb csúszott Magyarország. 11 évvel ezelőtt ugyanis hazánk az ötödik legalacsonyabb nettóval szerepelt a rangsorban, megelőzve Romániát, Bulgáriát, Litvániát és Lettországot. Akárcsak a gyermek nélküli átlag esetében. Az ok ezúttal is a gyenge és egyre gyengébb hazai fizetőeszköz, ami miatt minden forintban vett növekedés nagy részét elviszi a romló árfolyam.
Persze, ahogy arra már többször is kitértünk: feltehetően Orbán Viktort és kormányát egyáltalán nem zavarja ez a helyzet, vagyis az, hogy Brüsszelből és lényegében határainkon túlról nem látszik az a nagy bérrobbanás és a bérfelzárkóztatás. A hazánkban beruházást tervező nagyvállalatok számára - akik euróban állítják össze a költségvetésüket és az üzleti tervüket - ugyanis egyáltalán nem mellékes információ az adott ország, ez esetben Magyarország bérszínvonala. Ezzel kapcsolatban ugyanis azt látják: évek óta az egyik legalacsonyabb Magyarországon a bérszínvonal, sőt, egy évtized alatt még olcsóbbá is vált a magyar munkaerő. Ez pedig erős fegyvertény lehet egy másik uniós országgal szemben, főleg akkor, ha hozzávesszük a rekordalacsony társasági adót és azt, hogy a magyar kormány jelentős kedvezményekkel is csábítja a hazánkban letelepülő és beruházó cégeket.
