Nagy érdeklődés kísérte, mit mond a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2020-as GDP-ről, azt követően, hogy a gazdaság az év első felében 6,1 százalékkal csökkent, s a Pénzügyminsztérium (PM) már az 5,1 százalékos recessziót sem tartja elképzelhetetlennek.
Nos, az eddig 0,3-2 százalékos növekedést (!) váró MNB még a PM-nél is szigorúbb prognózissal rukkolt elő: a 0,6 százalékos alapkamatát változatlanul hagyó monetáris tanácsi döntés nyilvánosságra hozatala után egy órával kiadott közlemény szerint "összességében 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet".
A költségvetési hiány az MNB szerint a GDP 7-7,5 százaléka körül alakulhat 2020-ban. Mnt írják: "az államadósság-ráta 2020-ban emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd fokozatosan javul. A stabilan fennmaradó külső finanszírozási képesség mellett az ország külső adósságrátái a következő években is mérséklődnek".
Rontott az éves átlagos inflációs előrejelzésén is a jegybank. A 2020-ra és 2021-re egyaránt 3,2-3,3 százalékos három hónappal ezelőtti prognózisukat az idei évre 3,5-3,6, míg a jövő évre 3,4-3,6 százalékosra módosították.
Az éves infláció a Monetáris Tanács szerint szeptemberben még az augusztusi 3,9 százalék közelében alakulhat, majd az év végéig az üzemanyagárak csökkenése és bázishatás következtében fokozatosan mérséklődik. A következő negyedévekben az alapfolyamatok alakulását a gazdaság újraindulásához köthető keresleti-kínálati súrlódások és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Az alapfolyamatok mérséklődésének időbeli lefutására a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartóssága is hatással bír, amit a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kísér.
A döntés hátteréről 15:30 órakor kezdődik a monetáris politikáért felelős MNB-alelnök, Virág Barnabás sajtótájékoztatója, amelyről lapunk is tudósít.
Elemzői kommentár
„Az alapkamat maradt a helyén, ez nem is jelent meglepetést, mert a piac erre számított. Sokkal nagyobb várakozás előzte meg a döntéshez fűzött jegybanki kommentárt. Az volt a kérdés, hogy a jegybank milyen irányt határoz meg a mostani gazdasági helyzetben. A forint ugyanis az utóbbi napokban gyengülő pályára került, a gazdaság a második negyedévben hatalmas mínuszt könyvelhetett el a járvány miatt, miközben az infláció a jegybanki toleranciasáv tetejénél jár” - értékelte az MNB keddi kommentárját Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Szükség esetén az egyhetes kamattal stabilizálhatja a piacot
A jegybank most is megerősítette, hogy továbbra is az inflációra koncentrál és az egyhetes betéti tenderekkel, valamint a bankrendszer forint- és eurólikviditását biztosító swaptenderekkel menedzseli a rövid, éven belüli kamatszinteket.
„Ha a forint árfolyama tovább gyengülne a devizapiacon, akkor a jegybank a mostani kommentárja alapján várhatóan az egyhetes betéti kamatot emelheti meg átmenetileg. Egy ilyen lépéssel próbálná meg stabilizálni a piacot” – fogalmazott a K&H szakértője.
Az is kiderült a keddi jegybanki kommentárból, hogy az MNB folytatja a kötvényvásárlási programját, ezzel támogatja az államháztartás finanszírozását. Továbbá növelte a vállalati kötvénykibocsátási program keretét, ezen keresztül pedig a gazdaságot igyekszik élénkíteni.
Az MNB a kamatdöntésről szóló kommentár mellett publikálta a legfrissebb inflációs előrejelzését, amelyet szintén fokozott várakozás előzött meg. A friss MNB-prognózis szerint 5,1 és 6,8 százalék közötti GDP-csökkenést vár az idén, ezt jövőre 4,4-6,8 százalékos növekedés követheti. Az MNB szerint ebben az évben 3,5-3,6 százalékos lehet éves átlagos infláció, jövőre pedig 3,4-3,6 százalékos ütemre van kilátás. A jegybanki előrejelzésről Németh Dávid azt mondta: „A jegybanki várakozások megfelelnek a piaci kilátásoknak. Mi például a mostani kilátások szerint az idén 6,2 százalékos GDP-csökkenéssel és 3,6 százalék körüli inflációval számolunk.”
