A vártnál is rosszabb GDP-adatok a közgazdászokat is meglepték. Mint arról szerda reggel beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatai szerint 2023 második negyedévében az előző negyedévhez képest 0,3, míg 2022 második negyedévéhez képest 2,4 százalékkal zuhant a bruttó hazai össztermék mértéke.
A kormányzat 2022 végén rendeleti úton módosította az idei költségvetést, amit a parlament csak március végén hagyott jóvá. Ebben a kabinet 2023-ra 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt.
Az Equilor szerda reggeli hírlevelében ez volt olvasható: „A Központi Statisztikai Hivatal 8:30-kor teszi közzé az előzetes adatokat, az első negyedévhez képest kismértékű, 0,3 százalékos növekedést várunk, azaz véget érhetett a recesszió Magyarországon.” Ezzel párhuzamosan az MBH Bank is közzétette a szerdán esedékes makrogazdasági adatközléseket, eszerint ők éves szinten (azaz 2022 második negyedévhez mérve) csupán 0,5 százalékos csökkenést jósoltak.
ING: a valóság a második negyedévben utolérte a szolgáltatószektort is
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerda délelőtti közleményében arra emlékeztetett, az előzetes értékelésben még úgy fogalmaztak, hogy az egyik szemük sírhat, a másik nevethet. Utóbbit arra alapozták, hogy Magyarország kiléphet a technikai recesszióból.
„Sajnos a helyzet ennél sokkal borúsabb, mindkét szemünk sírhat”
– írja a szakember.
Virovácz kiemeli, a magyar gazdaság négy negyedéve technikai recesszióban van, a GDP-adatok jelenlegi rendszerben történő közlése óta (1995) soha nem fordult elő olyan, hogy a magyar gazdaság zsinórban négy negyedéven keresztül zsugorodjon. Rámutat, még a 2008-2009-es világválság során is három negyedévnyi visszaesés után jött egy stagnáló negyedév. Ettől messze voltunk. 2023 második negyedévében a GDP volumene 0,3 százalékkal zsugorodott a várt növekedéssel ellentétben. A közgazdász azt is megjegyzi, hogy a mostani közlés mellett a KSH az első negyedéves adatot is lefelé módosította. A gyenge negyedév/negyedév növekedés és a negatív revíziók miatt az éves bázisú gazdasági teljesítmény messze alulmúlta a várakozásokat – írja a szakember.
Mivel a hivatal az előzetes adatközlésében még részletes számokat nem közöl, így Virovácz is csak annyit jegyez meg, hogy a visszaeséshez leginkább az ipar és a szolgáltatószektor járult hozzá. Szerinte utóbbi nem tűnik nagy meglepetésnek, ismerve a magas inflációs környezet okozta vásárlóerő-csökkenést, ám – véli – az elmúlt negyedévekben mégis azt láttuk, hogy a szolgáltatószektor képes volt jó teljesítményt nyújtani. Úgy tűnik, hogy a valóság a második negyedévben utolérte ezt a szektort is – emeli ki a közgazdász. Hozzáteszi, kedvező teljesítményről alig számolt be a KSH, a mezőgazdaság esetében is csak jó teljesítménynek nevezi a növekedést, vagyis várhatóan a várt kiugró teljesítmény a számok szintjén elmaradt. A szolgáltatásokon belül pedig egyedüli húzóerőként ismét az egészségügyi szektort emelte ki a KSH, vagyis az ellátási rendszer átalakítása és az akadozó állami ellátás miatt a magánegészségügy felfutása továbbra is segíti a növekedést – mutat rá a szakember.
Virovácz a 2023 első féléves 1,7 százalékos csökkenést és a továbbra is negatív reálbér-növekedést úgy értékeli, a kormány 1,5 százalékos GDP-növekedési célja irreálisnak tűnik. Felidézi, az adatközlés előtti előrejelzéseik 0,2-0,4 százalék körüli GDP-növekedést jósoltak 2023-ra, de most már – mint fogalmaz –
jelentős esélyt látnak arra, hogy a magyar gazdaság 2023-ban összességében nem lesz képes pozitív növekedést elérni.
Hozzáteszi, ezt annak ellenére gondolják így, hogy a gazdaság a második félévben jobban teljesíthet.
„Az első félévben ásott gödör azonban túl mélynek tűnik ahhoz, hogy gyorsan kimásszunk belőle”
– zárul az ING vezető közgazdászának elemzése.
Virovácz Péterrel lapunk rendszeresen készít podcast beszélgetéseket, ezek a Klasszis YouTube-csatornáján nézhetők vissza.
MBH Bank: az idei előrejelzésüket stagnálásra ronthatják
A várakozásokkal ellentétben technikai recesszióban maradt a hazai gazdaság – írja elemzésében Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. A közgazdász rámutat, a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar és a piaci szolgáltatások, ezen belül a kereskedelem és szállítás, raktározás járult hozzá, a visszaesést ugyanakkor mérsékelte a mezőgazdaság kedvező teljesítménye. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta az egészségügyi szolgáltatások jelentős növekedése, amely megközelítette a koronavírus-járvány előtti teljesítményét – teszi hozzá Suppan.
Kiemeli,
a kiskereskedelmet a reálbérek csökkenése továbbra is visszahúzta,
azonban a visszaeséshez a háztartások óvatos költekezése is hozzájárult. Az elemző aláhúzza, az ipar alágazatai közül az energiaárak tavalyi robbanása negatívan érintette az energiaigényes ágazatokat, egyes szereplők átmeneti leállásra vagy a termelés visszafogására kényszerültek, emellett az élelmiszerek iránti belső és külső kereslet csökkenése az élelmiszeriparban is visszaeséshez vezetett. Ezzel szemben – teszi hozzá az MBH Bank elemzője – a beszállítói problémák enyhülésének köszönhetően jól teljesített a járműgyártás, illetve az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően a villamos berendezés gyártása is húzóágazat volt. Az állami és uniós finanszírozású beruházások visszaesése, a magas kamatok miatt csökkenő kereslet és építési kedv miatt az építőipar is gyengén teljesített – áll az analízisben.
A szakember szerint a kifejezetten gyenge első félévi teljesítmény után a második félévben az energiaárak meredek visszaesésével már fordulat várható, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt. Úgy látja, a fordulatot támogathatja, hogy a tavalyi rendkívül magas fix áras éves szerződések hamarosan kifutnak, és az új szerződésekben várhatóan már lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak energiához az érintett gazdasági szereplők. A fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de Suppan szerint az év második felében a visszaeső infláció miatt a reálbérek várakozásuk szerint már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat. A beruházásokat a magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése a szakember szerint is csökkenti, de úgy véli, a külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) részben ellensúlyozhatja ezt. Az idei évi kilátásokat az – európai gazdaságokban is – elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése javították, azonban a gyenge belső és külső kereslet beárnyékolja a kilátásokat.
Az MBH Bank közgazdásza kedvezőnek látja, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak. Idén a növekedést elsősorban a nettó export húzhatja, az előbbire felfelé mutató kockázatot lát a kiemelkedő első féléves egyenlegnek köszönhetően. Suppan hangsúlyozza, hogy a várakozásoktól elmaradó első féléves teljesítmény miatt
a 2023-as GDP-előrejelzésüket stagnálás közelébe ronthatják a korábbi 1 százalékos GDP-növekedési várakozásról.
Ezzel együtt az MBH Bank elemzője szerint a következő években már újra dinamikus lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.
Makronóm Intézet: a GDP-adat kedvezőtlenebb az uniós átlagnál is
A második negyedévben a GDP a várakozásoknál jóval kedvezőtlenebbül alakult: a gazdaság technikai recesszióban maradt – írja Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, aki kiemeli, a GDP-adat kedvezőtlenebb az uniós átlagnál is, ahol negyedéves alapon stagnálás, éves alapon pedig kismértékű növekedés történt. Mint írja, az éves visszaeséshez a várakozásoknak megfelelően a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, ám – teszi hozzá –
a negatív meglepetés itt a csökkenés mértéke.
Regős szerint az ipar és a kereskedelem éves alapú mérséklődése a gyenge belső keresletre való tekintettel nem meglepetés, ahogy a mezőgazdaság alacsony bázis miatt növekvő teljesítménye sem, és az építőipar teljesítménye a gyenge kereslet miatt szintén érdemben csökkenhetett. Az intézet a piaci szolgáltatások szektorában várt volna kedvezőbb adatot, beleértve a jelentős visszaesést elszenvedő szállítási ágazatot. Részletek ismerete nélkül Regős is csak annyit ír, hogy a fogyasztás és a beruházás fékezte a gazdasági teljesítményt, míg a nettó export vélhetően javította azt. A fogyasztás csökkenésében a magas bázis mellett a reálkeresetek „magas infláció miatti mérséklődése” játszott szerepet - fogalmaz, emellett úgy látja, a beruházásokat a forráshiány (uniós források visszatartása, a magas kamatkörnyezet, illetve az állami, valamint önkormányzati beruházások elhalasztása) húzta vissza. A termékexport éves alapon növekedni tudott, míg az import az alacsony belső kereslet miatt mérséklődött – írja.
A Makronóm Intézet közgazdásza szerint a következő negyedévben várhatóan már kikerülünk a technikai recesszióból, ám
az kérdés, hogy az év egészét tekintve sikerül-e elkerülni a gazdaság zsugorodását.
Az első félév 1,7 százalékos visszaesése után ez nem magától értetődő, de nem is lehetetlen feladat, hiszen a tavalyi második félév már nem jelent olyan magas bázist, mint az első félév jelentett – zárul az elemzés.
Erste Bank: elkerülhetetlennek látszik a recesszió 2023-ra
1996 óta most először fordul elő, hogy egymást követő négy negyedévben csökken a bruttó hazai termék – emlékeztet Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Szintén a részletek ismerete nélkül ő is úgy véli, a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar, a piaci szolgáltatások, ezen belül főként a szállítás, raktározás és a kereskedelem járultak hozzá, a csökkenést mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye. Hozzáteszi, a szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése, megközelítve a Covid-járvány előtti szintet.
A havi termelési adatok már mutatták, hogy a legtöbb fronton visszaesés következett be április-júniusban: a kiskereskedelem különösen, de az ipar és az építőipar is meglehetősen gyengén teljesített a tárgyidőszakban – emlékeztet Nagy János. Hozzáteszi, az azt megelőző időszakban a mezőgazdaság, az egészségügy és néhány piaci szolgáltatás teljesítménye részben ellensúlyozta a termelő ágazatok és a kereskedelem gyenge kibocsátást, ám főként a piaci szolgáltatások esetében ez ezúttal nem történt meg – írja az Erste Bank szakértője.
Úgy véli, a gazdasági aktivitás mélypontja a hivatalos adatok fényében a második negyedév végére tehető, júliustól elindulhat(ott) felfelé a hazai konjunktúra. Felhívja a figyelmet, hogy a mérséklődésnek indult, de továbbra is extrém magas infláció még mindig szorítja vissza a fizetőképes keresletet, ám szerinte a hamarosan pozitív tartományba lépő reálbérváltozás e tekintetben kedvező fordulatot hozhat. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a restriktív monetáris politika, a kormányzati halasztások és az uniós források elmaradása a beruházási aktivitás érdemi lassulását eredményezik. Az Erste Bank szakembere úgy látja, egyelőre a globális gazdaság fellendülése is várat magára a legfrissebb felmérések és távol-keleti adatok szerint, ez szerinte hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását. Nagy szerint a szerdán közzétett kedvezőtlen adat tükrében, bár a második félévben továbbra is pozitív számokra számítunk,
összességében elkerülhetetlennek látszik a recesszió az egész évre vonatkozóan
– zárja előrejelzését a szakember.
Pénzügyminisztérium: na, majd legközelebb!
„Elhúzódó háború”, „brüsszeli szankciók”, „a hazánknak járó források visszatartása”. Egyébként pedig minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve, illetve „majd az év második felében” – nagyjából ennyiben foglalható össze a pénzügyi tárca tragikus GDP-adatokra közzétett kommentárja.
