Bár mindenki a vasárnapi választás eredményével foglalkozik, a Nemzetgazdasági Minisztérium szokásához híven közzétette a központi költségvetés március végi állapotára vonatkozó előzetes adatokat, melyek cseppet sem szívderítőek.
A tárca tájékoztatása szerint ugyanis március végére eddig még nem látott mértékű, 871,9 milliárd forintos hiány halmozódott fel. A korábbi első negyedév végi rekord még 2006-hoz köthető, akkor 789,2 milliárdos volt a mínusz. A mostani hiányban kiemelkedő szerepet játszat azonban az uniós támogatások költségvetésből történő megelőlegezése, így a jövőben beérkező brüsszeli pénzek szépen enyhíthetik majd ezt a deficitet.
Január-márciusban
a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint volt, az
elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak,
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el.
Csak a márciusi adatot tekintve a büdzsé 345,3 milliárd forintos hiánnyal zárt.
A tárca tájékoztatása szerint az
előző év azonos időszakához képest – a tisztán hazai forrásból
megvalósuló fejlesztések (pl. Modern Városok Program, Egészséges
Budapest Program) mellett – lényegesen magasabban alakultak a
szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai. Ezen
kifizetések már elérték a 651,7 milliárd forintot, szemben a 2017. év
március végi 252,2 milliárd forinttal. Ezzel ellentétben eddig mindössze
60,8 milliárd forint bevételt tudott hazánk elszámolni
Brüsszeltől. Márciusban a költségvetés mozgástere lehetővé tette, hogy
minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri,
10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kaphasson, melynek összértéke
27,7 milliárd forintot tett ki. Az általános forgalmi
adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi
jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a
biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és
munkaerő-piaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a 2017.
évi március végi teljesülést.
