5p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hiába nőttek a bérek márciusban 16,6 százalékkal, a brutálisan magas infláció felemészti, hogy még kevesebbet érjen a fizetés.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, 2023 márciusában a bruttó átlagbér 577 900 forint volt, a nettó átlagkereset pedig kedvezmények figyelembevétele nélkül 384 300 forint volt, a bruttó és a nettó átlagbér is egyaránt 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Bár a növekedési ütem mértéke némiképp meglepő volt, ha mellé tesszük a 25,2 százalékos márciusi éves inflációt, akkor 6,9 százalékos reálkereset-csökkenés az eredmény - vagyis hiába a bérnövekedés, a hazavitt összegek majd' 7 százalékkal kevesebbet érnek most, mint 2022 márciusában. 

Az idei év egészét, az első három hónapot tekintve 10,8 százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó keresetek, ám az infláció 25,4 százalékos volt ebben az időszakban. 

Vagyis idén 11,6 százalékot veszítettek értékükből a fizetések. 

Fordulatot ebben majd az év második fele, az utolsó hónapok hozhatnak, amikor a bázishatásnak köszönhetően az infláció már érdemben mérséklődhet az elemzők szerint. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint 2023 egészében valahol nagyjából a márciusi szint környékén alakulhat a bérnövekedés mértéke. Ez ugyanakkor – figyelembe véve az idei év sajátosságait – vélhetően inkább az előrejelzési sáv alját jelöli ki. Számos vállalat ugyanis csak a tavaszi hónapokban kötötte meg az új bérmegállapodásokat, ami tovább hajthatja felfelé az átlagbérek növekedését. Ugyanebbe az irányba hathat az év közbeni bérmegállapodás a közszféra bizonyos körei esetében.

Kevesebbet ér a pénztárca tartalma. Fotó: Privátbankár
Kevesebbet ér a pénztárca tartalma. Fotó: Privátbankár

Annak ellenére ugyanakkor, hogy 16-17 százalék körül alakulhat a bérnövekedés üteme idén, az ING Bank továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számol. Az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésük ugyanis 19 százalék körülire teszi a mutató várható alakulását. Az éven belüli lefutás ugyanakkor egy másik sztorira hívja fel a figyelmet. Az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a pozitív reálbérnövekedés. A kérdés majd az lesz, hogy ez vajon a keresletet növeli és ezáltal az inflációs kockázatokat vagy a megtakarításokat és így növekedést fékező hatása lehet. Véleményük szerint inkább az utóbbi lesz jellemző, tekintettel arra, hogy a háztartások elmentek a falig a megtakarításaik felélésében, hogy kompenzálják az extrém infláció hatását. Vagyis a reálkeresetek bővülése inkább a megtakarításokat növelheti majd, így tehát kevésbé felfelé mutató inflációs, sokkal inkább lefelé mutató növekedési kockázatokat azonosítottunk ezzel kapcsolatban.

A vásárlóerőt támogató év végi folyamatokban bízik Horváth András, az MBH Bank elemzője is. Lapunknak küldött kommentárjában kiemeli: folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, de a tavaly év végéig hónapról-hónapra gyorsult spirál egyelőre mérsékelten lassulni látszik a rendszeres bérek esetében, amiben a megjelenő bázishatások is szerepet játszanak – az átlagbér-növekedés viszont gyorsult. A reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan érthető a folyamat elindulása, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, különösen, ha további évközi béremelések is megjelennek. A tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a 14 és 16 százalékos bérminimum-emelkedések segítségével némileg 15 százalék feletti lehet az éves bérnövekedés mértéke, de a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szinten maradása esetén a megjelenő évközi béremelések következtében ez némileg magasabb is lehet.

Az erőteljes minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 3 százalékot elérő éves átlagos nettó reálbércsökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat több okból kifolyólag, támogatva a vásárlóerő stabilitását.

Az őszi hónapok fordulatát vetíti előre Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője is: a következő hónapokban nem számít jelentős változásra a keresetek alakulásában, a legtöbb cégnél a béremelés az év elején megtörtént. A reálkeresetek éves alapú változása az ősz folyamán már a pozitív tartományban lehet, párhuzamosan az infláció csökkenésével. Éves alapon ugyanakkor a reálkeresetek csökkenésére számítanak 2023-ban, ez azonban jövőre már megváltozhat, és várakozásai szerint a bérek reálértéke ismételten nőni tud.

Egy érdekes jelenségre is felhívja a figyelmet ugyanakkor. Márciusban ugyanis jelentősen szétnyílt az olló a költségvetésben és a vállalati szférában adott béremelések között: amíg a költségvetési szerveknél az átlagos béremelés mindössze 10,4 százalékos volt, addig a vállalatoknál 18,7 százalékot tett ki. Az ágazatok közül a legnagyobb béremelkedés

  • a bányászatban (30,3 százalék),
  • a feldolgozóiparban (22,8 százalék)
  • és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységeknél (20,5 százalék) történt.

A legkisebb béremelés azon ágazatokat jellemezte, amelyekben az állam a legfontosabb munkáltató:

  • a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatot (9,9 százalék),
  • a humán-egészségügyi és szociális ellátást (10,9 százalék),
  • a közigazgatást (10,1 százalék) és az oktatást (11,1 százalék).  

Az egyes ágazatok között tehát jelentős eltérések látszódnak, ami vélhetően az egyének szintjén is nagy különbséget jelent: sokan lehetnek, akiknek egyáltalán nem nőtt a bére, míg lehetnek olyanok is, különösen az iparban, akiknek a reálkeresetük is emelkedni tudott. Ez a munkaerőért folytatott verseny eredménye. Látszik ugyanakkor az is, hogy az állami szférában is szükség lenne a keresetek valorizálására.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!