Ahogy arról lapunk is beszámolt, 2023 márciusában a bruttó átlagbér 577 900 forint volt, a nettó átlagkereset pedig kedvezmények figyelembevétele nélkül 384 300 forint volt, a bruttó és a nettó átlagbér is egyaránt 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Bár a növekedési ütem mértéke némiképp meglepő volt, ha mellé tesszük a 25,2 százalékos márciusi éves inflációt, akkor 6,9 százalékos reálkereset-csökkenés az eredmény - vagyis hiába a bérnövekedés, a hazavitt összegek majd' 7 százalékkal kevesebbet érnek most, mint 2022 márciusában.
Az idei év egészét, az első három hónapot tekintve 10,8 százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó keresetek, ám az infláció 25,4 százalékos volt ebben az időszakban.
Vagyis idén 11,6 százalékot veszítettek értékükből a fizetések.
Fordulatot ebben majd az év második fele, az utolsó hónapok hozhatnak, amikor a bázishatásnak köszönhetően az infláció már érdemben mérséklődhet az elemzők szerint. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint 2023 egészében valahol nagyjából a márciusi szint környékén alakulhat a bérnövekedés mértéke. Ez ugyanakkor – figyelembe véve az idei év sajátosságait – vélhetően inkább az előrejelzési sáv alját jelöli ki. Számos vállalat ugyanis csak a tavaszi hónapokban kötötte meg az új bérmegállapodásokat, ami tovább hajthatja felfelé az átlagbérek növekedését. Ugyanebbe az irányba hathat az év közbeni bérmegállapodás a közszféra bizonyos körei esetében.
Annak ellenére ugyanakkor, hogy 16-17 százalék körül alakulhat a bérnövekedés üteme idén, az ING Bank továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számol. Az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésük ugyanis 19 százalék körülire teszi a mutató várható alakulását. Az éven belüli lefutás ugyanakkor egy másik sztorira hívja fel a figyelmet. Az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a pozitív reálbérnövekedés. A kérdés majd az lesz, hogy ez vajon a keresletet növeli és ezáltal az inflációs kockázatokat vagy a megtakarításokat és így növekedést fékező hatása lehet. Véleményük szerint inkább az utóbbi lesz jellemző, tekintettel arra, hogy a háztartások elmentek a falig a megtakarításaik felélésében, hogy kompenzálják az extrém infláció hatását. Vagyis a reálkeresetek bővülése inkább a megtakarításokat növelheti majd, így tehát kevésbé felfelé mutató inflációs, sokkal inkább lefelé mutató növekedési kockázatokat azonosítottunk ezzel kapcsolatban.
A vásárlóerőt támogató év végi folyamatokban bízik Horváth András, az MBH Bank elemzője is. Lapunknak küldött kommentárjában kiemeli: folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, de a tavaly év végéig hónapról-hónapra gyorsult spirál egyelőre mérsékelten lassulni látszik a rendszeres bérek esetében, amiben a megjelenő bázishatások is szerepet játszanak – az átlagbér-növekedés viszont gyorsult. A reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan érthető a folyamat elindulása, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, különösen, ha további évközi béremelések is megjelennek. A tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a 14 és 16 százalékos bérminimum-emelkedések segítségével némileg 15 százalék feletti lehet az éves bérnövekedés mértéke, de a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szinten maradása esetén a megjelenő évközi béremelések következtében ez némileg magasabb is lehet.
Az erőteljes minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 3 százalékot elérő éves átlagos nettó reálbércsökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat több okból kifolyólag, támogatva a vásárlóerő stabilitását.
Az őszi hónapok fordulatát vetíti előre Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője is: a következő hónapokban nem számít jelentős változásra a keresetek alakulásában, a legtöbb cégnél a béremelés az év elején megtörtént. A reálkeresetek éves alapú változása az ősz folyamán már a pozitív tartományban lehet, párhuzamosan az infláció csökkenésével. Éves alapon ugyanakkor a reálkeresetek csökkenésére számítanak 2023-ban, ez azonban jövőre már megváltozhat, és várakozásai szerint a bérek reálértéke ismételten nőni tud.
Egy érdekes jelenségre is felhívja a figyelmet ugyanakkor. Márciusban ugyanis jelentősen szétnyílt az olló a költségvetésben és a vállalati szférában adott béremelések között: amíg a költségvetési szerveknél az átlagos béremelés mindössze 10,4 százalékos volt, addig a vállalatoknál 18,7 százalékot tett ki. Az ágazatok közül a legnagyobb béremelkedés
- a bányászatban (30,3 százalék),
- a feldolgozóiparban (22,8 százalék)
- és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységeknél (20,5 százalék) történt.
A legkisebb béremelés azon ágazatokat jellemezte, amelyekben az állam a legfontosabb munkáltató:
- a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatot (9,9 százalék),
- a humán-egészségügyi és szociális ellátást (10,9 százalék),
- a közigazgatást (10,1 százalék) és az oktatást (11,1 százalék).
Az egyes ágazatok között tehát jelentős eltérések látszódnak, ami vélhetően az egyének szintjén is nagy különbséget jelent: sokan lehetnek, akiknek egyáltalán nem nőtt a bére, míg lehetnek olyanok is, különösen az iparban, akiknek a reálkeresetük is emelkedni tudott. Ez a munkaerőért folytatott verseny eredménye. Látszik ugyanakkor az is, hogy az állami szférában is szükség lenne a keresetek valorizálására.
