Hagyományosan a legalacsonyabb átlagos nettó fizetések jellemzik Magyarország legkeletibb megyéjét, Szabolcs-Szatmár-Bereget. Bár az elmúlt évek lendületes bérnövekedéséből az itt dolgozók is részesültek, a változás mértéke rendre az alacsonyabbak közé tartozott. Ez pedig azt eredményezte, hogy alig-alig sikerült az elmúlt időszakban közelebb kerülni a fővárosi fizetések szintjéhez. Sőt, még az országos átlaghoz mért elmaradás is 30 százalékon stagnál évek óta.
A Központi Statisztikai Hivatal múlt heti közlése alapján az idei első negyedévben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az átlagos nettó bér 176 445 forint volt, ami az előző év azonos időszakához mérten 9 százalékkal magasabb. Utóbbi megfelel az országos átlagnak, miközben nominálisan a differencia tovább nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében átlagosan a dolgozók majdnem 80 ezer forinttal kevesebb pénzt vihetnek haza az országos átlagnál. Egy évvel ezelőtt ez még "csak" 72 ezer forint volt.
A fővároshoz képest pedig még ennél is sokkal nagyobb a keleti megyére jellemző nettó lemaradás. Budapesten az átlagos nettó bér egy év alatt 7,7 százalékkal 316 968 forintra emelkedett.
Ez 79,6 százalékkal, forintosítva 140 523-mal magasabb kereset a Szabolcs megyeinél.
Az pedig egészen megdöbbentő, hogy a keleti megyében jelenleg is jellemző 176 ezer forintos nettó bér továbbra is csak a 10 évvel ezelőtti fővárosi nettónak felel meg. Ahhoz, hogy esetleg a Szabolcs megyei átlag meghaladja azt az összeget, amit a fővárosban 2011-ben kerestek a dolgozók, még mintegy 3000 forintos béremelkedésre lenne szükség.
A megye tényleges leszakadása még ennél is súlyosabb
Bár a nettó keresetek mentén egész szélesre nyílt az olló a fővárosi és a Szabolcs megyei összegek között, mint arra egy korábbi felmérésünkben rávilágítottunk, az alapélelmiszerek árai között távolról sem figyelhető meg ekkora differencia. Ugyanazt a termékkört ugyanis lényegében pont ugyanannyiért tudja egy Szabolcs megyei dolgozó megvenni a helyi üzletben, mint egy budapesti a fővárosban. Mindez pedig azt eredményezi, hogy értékét tekintve még sokkal nagyobb a keleti megye átlagos nettójának leszakadása a fővárosi viszonyokhoz képest.
Helycsere a dobogón
Ami a friss adatokat és az azokból összeállított ranglistát illeti, helycsere történt az első negyedévben a dobogón. Eddig Budapestet Győr-Moson-Sopron megye, majd Fejér megye követte. Most Komárom-Esztergom megye kitúrta a harmadik helyről Fejér megyét. Utóbbi régióban 251 734 forint volt az átlag, Komárom megyében pedig 255 154 forint. Ez a helycsere köszönhető annak is, hogy az idei első negyedévben Fejér megyében 7,5 százalékkal nőtt a nettó az előző év azonos időszakához képest, Komáromban ugyanezen időszak alatt 9,3 százalékos volt a növekedési ütem.
A ranglista másik végét nézve nem történt változás. A legkisebb nettót regisztráló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye előtt Békés megye áll 186 743 forinttal, előtte pedig 192 001 forinttal Nógrád megye.
Az viszont kedvező változásként is értékelhető, hogy egyre több megyében haladja meg az átlag a lélektani 200 ezer forintos határt. Míg 2019 első negyedévében 11 megyében kevesebbet vihettek haza a dolgozók ennél az összegnél, mostanra ez a szám négy megyére mérséklődött. Az imént felsorolt, legkisebb nettójú megyék sora még Borsod-Abaúj-Zemplén megyével egészül ki.
