<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az éves infláció júliusra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 13,7 százalékra emelkedett, azon belül az élelmiszerek éves drágulása 27 százalékot mutatott, féléves átlagban 15 százalékos drágulást látunk – ezzel az értékkel a KSH által mért kategóriák közül a legnagyobb inflációs értéket az élelmiszereknél látunk. Emellett európai összevetésben is hazánkban látható az egyik legmagasabb élelmiszerár-növekedés. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és élelmiszeripari üzletágának vezetője elemzője a drágulás okaira, illetve az előttünk álló időszak trendjeire keresi a választ.

Az élelmiszer termékpályák árazási tendenciái

Az, hogy manapság a boltokban a megszokott háztartási élelmiszer-vásárlás lényegesen többe fog kerülni, már 2020 végén látszott, amikor mind a növényi, mind az állati termékpályát befolyásoló terményárak rendkívüli drágulásnak indultak. Például az európai árviszonyokat érdemben befolyásoló párizsi árutőzsdén 2020 decemberében közel 20 százalékkal volt magasabb a búza fronthavi jegyzése, 2021 decemberében az előző évhez képest újabb 40 százalékos drágulást jegyezhettünk fel, míg az idei aratást követően ez további közel 40 százalékkal lett magasabb.

Amíg tehát 2020 év végén 180 euró volt a búza tonnánkénti ára, a 2022-as aratási időszakra 340 euró közelébe emelkedett.

Fontos tudni, hogy a mai bolti árakban még az előző aratási árviszonyokat fizetjük meg, tehát az élelmiszer termékpályának az átárazási sebessége lassabb, mint egyéb termékkategóriák esetében.

A mezőgazdasági piacok sajátossága, hogy rendkívül nagy kilengéseket láthatunk éves alapon az árakban. Ezt a magas volatilitást részben követi le az élelmiszeripar, azt is igazából 4-6 hónap késéssel, ami aztán a fogyasztói árakban további 1-3 hónapot követően mutatkozik meg. A mezőgazdasági termelés költségviszonyait (ezen keresztül végül a kibocsátási árakat) nagymértékben befolyásolják az energiaárak. A műtrágya fő alapanyaga a földgáz, így a kibocsátási szint növelésében a növénytermesztésben ez jelentkezik; továbbá, mivel az erőgépek gázolajfelhasználók, a kőolaj világpiaci ára jelentősen módosítja az adott évi ráfordítások árát. Ezen felül az állattenyésztésben is akadnak példák: egy naposcsibe fogadásakor brojlertelepen 36 fokos hőmérsékletet kell biztosítani, a fűtést pedig gázzal oldják meg a termelők. Előbbiek mind a költségalapú árazást támogatják.

Az élelmiszer-infláció sajátosságai

A KSH az infláció mérését egy meghatározott kosár szerint végzi, azonos termékek, azonos helyről származó árát vizsgálják, minden termékhez rendelnek egy bizonyos súlyt. A 2022-es mérésekben az alábbi szerkezetet láthatjuk:

A szolgáltatások aggregált kategóriáján felül az élelmiszerek 27,1 százalékos súllyal a legnagyobb kategóriát képviselik az inflációs kosárban. A magas inflációt tehát erősen magyarázza az élelmiszerárak magas emelkedés. Az élelemiszereken belül a fogyasztás arányában mérik a termékeket, ezen belül a hús-hal készítmények adják a legnagyobb súlyt. Érdekes, kelet-európai sajátosság, hogy az élelmiszer infláción belül mérjük a házon kívüli étkezést (ami kvázi egy szolgáltatás, vendéglátás kategória). Mondani sem kell, hogy az éttermek a béreken, energián és persze az alapanyagokon keresztül erős költségsokkal szembesülnek 2022-ben. Ezen felül

az éttermek nagykereskedelmi áron vásárolják az árstop hatálya alá eső termékeket is, ergo az étteremben felszolgált csirkemell nem 1 600-1 700 forintba kerül kilogrammonként, hanem valójában adóterher nélkül 2 200 forint körül lehet az ára (erre hivatalos statisztikai adat nem létezik).

Fontos kiemelni azonban, hogy az infláció alakulása nem mindenkit érint azonos módon, az egyes jövedelmi decilisekbe tartozó háztartások eltérő szerkezettel fogyasztanak. Egyszerűbben: az alsó jövedelmi decilisbe tartozó, alacsonyabb jövedelmű háztartások kevesebbet járnak étterembe, ezért őket a fentebb említett házon kívüli étkezés kevésbé érinti, viszont annál többet vásárolnak boltokban.

A tíz mért jövedelmi decilisből hármat, a másodikat, az ötödiket és a nyolcadikat választottuk ki. A második decilisbe tartozó, alacsony jövedelmű háztartások egy kisebb jövedelemnek költik el a nagyobb részét élelmiszerre boltban, mint a magasabb jövedelműek. Ebben a szerkezetben tehát az általános élelmiszerinfláció őket sújtja jobban, kiemelendő azonban, hogy az árstop pontosan ezeket a fogyasztókat hivatott védeni.

Mire számíthatunk a jövőben?

Egyet bizonyosan kijelenthetünk: az élelmiszerek ára a közeljövőben csökkeni nem fog.

A növekedés üteme lesz az, amiben látunk enyhülést. Ez alapvetően a módszertannak lesz köszönhető, hiszen 2021 utolsó hónapjaiban más magas bázisról indult az idei áremelési hullám (emellett ősszel várhatók az élelmiszeripar és kiskereskedelem szerződéseinek átárazása, a már látható növénytermesztési eredmények függvényében).

Előbbit igazolja az ábra is, ugyanis az élelmiszeripari termelő árindex meredek emelkedést mutat, a lokális csúcs pedig még későbbre várható – ami a fentiek alapján, csupán hónapokkal később lesz érezhető a boltokban. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) élelmiszer árindexe, ami a nemzetközi commodity kereslet-kínálati viszonyokat hivatott elsősorban bemutatni, júliusban mutatott némi csökkenést, azonban ezt óvatosan kell kezelni, hiszen Európa-szerte a kukoricatermést az aszály veszélyezteti, de az ukrán aratás körüli bizonytalanságok továbbra is éreztetik hatásukat a tőzsdei árakban.

Inflációs környezetben, amikor minden terméknek, szolgáltatásnak (és energiahordozónak) emelkedik az ára, alapvetően egy reál élelmiszerár-emelkedést láthatunk. Azaz a bérek növekedési üteme nem haladja meg az alapvető fogyasztási cikk, az élelmiszer áremelkedését. A könnyebb érthetőséget szolgálja a fenti ábra, ahol eltérő piaci folyamatokat megélő termékpályák egy-egy végtermékének, illetve egy adott havi átlagbérnek a viszonyát mutatjuk be. A számok magukért beszélnek: ahol nincs árstop és természetes piaci folyamatok mentén árazódnak a termékek, ott jelentősen kevesebbet lehet megvenni az adott termékből, ahol árstop van, ott nő a vásárlóerő. Ugyanakkor egy lassú, alapvetően érlelést kapó termék esetében, mint a kolbász, azt láthatjuk, hogy 2022 áprilisában még a 2021 végi, 2022 eleji sertéshúst vehetjük meg, amikor történelmi mélyponton voltak a vágóállat árak.

Lehetett már hallani olyan információkat, miszerint a boltok élelmiszer-forgalmazásának volumene csökkent. Azt, hogy ez tartós trend-e vagy csak éppen egy adott hónapban fogyott kevesebb a boltokban, jelenleg nehéz megmondani, azonban

hosszabb távon nem számítunk arra, hogy markáns visszaesés lenne az élelmiszer-forgalmazásban.

Ennek van egy viszonylag egyszerű oka: az élelmiszer alapszükséglet, amiből még ha az olcsóbbat, az alacsonyabb rendű húsrészeket, az alacsonyabb feldolgozottsági szintűt is, de megvesszük. A következő hónapokban pedig, amikor bizonyos háztartások rezsiszámlája alacsonyabb lesz, vélhetően kevesebbet fognak az emberek étterembe járni, kevesebb édességet vesznek, de a kenyér, a tészta, a tojás továbbra is jó forgó termék lesz a boltokban. S van-e olyan árszint, ami felett érdemi fogyasztáscsökkenés jöhet? Van, de aggregáltan kevesebbet nem fogunk venni, leginkább az élelmiszerfogyasztás szerkezetében láthatunk majd valószínűleg változásokat.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.