Mint ismeretes, idén februárban már volt egy változás a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján, ahol egyik napról a másikra eltűntek az arra vonatkozó adatok, hogy egyes műtétekre mennyit kell várni. Ma már csak visszamenőleges adatok láthatók, például, hogy mennyi volt a megelőző hat hónapban az átlagos várakozási idő, illetve mennyi volt a várakozás közép ideje (mediánja). Az a korábban rendszeresen közölt információ is eltűnt, hogy mennyi a műtétre várakozás minimum, illetve maximum ideje.
Most pedig újabb furcsaságot tapasztalhatunk a NEAK várólistáit böngészve. Ugyanis egészen megdöbbentően nagy létszámcsökkenést lehet látni egyes műtéteknél.
Megkérdeztük a NEAK-ot, mi lehet ennek az oka, s vajon reális, naponta vezetett adatokat lehet-e látni a honlapon. Mint írják:
"Az Országos Intézményi Várólista Rendszer egy olyan országos informatikai megoldás, amelyben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő felügyelete mellett a szolgáltatók jogszabályban előírt kötelezettsége a folyamatos, online, valós idejű várólistavezetés".
Válaszukban azt is írják, hogy a kormány 2012-től kezdődően kiemelt figyelmet fordított a fekvőbeteg szakellátásban végzett elektív, azaz tervezhető műtétek várakozási idejének, a várakozási soroknak a csökkentésére, s hogy 2012-től kezdően mintegy 58 milliárd forint többletforrás vált elérhetővé a várólisták csökkentése érdekében, ezzel a magyar egészségügy a programok eredményeként 2020-ig elérte, hogy Magyarország a viszonylag kedvezőtlen pozícióból az OECD országok között a kedvező helyzetű országok csoportjába került át".
Azt belátják: a Covid-19 miatt bekövetkezett ellátási helyzet világszerte, így Magyarország esetében is jelentősen rontott a hozzáférhetőségi helyzeten.
„Most azonban a NEAK azon dolgozik, hogy teljes és pontos képet kapjon a halasztott beavatkozásokból származó ellátási igényekről, annak érdekében, hogy a megoldásukhoz szükséges intézkedések a lehető leggyorsabbak és legpontosabbak legyenek” – válaszolták arra a kérdésünkre, mi az oka a várólisták ilyen mértékű megcsappanásának.
„A veszélyhelyzet csökkenésével már készen álltak a tervek a halasztott ellátások felszámolására. Ennek érdekében a kormányzat 2021 második felében, valamint 2022-re együttesen 13,6 milliárd forint lehetőséget biztosított a halasztások ledolgozására. A rendelkezésre álló 13,6 milliárd forintból már felhasználásra került 9,4 milliárd forint, tehát a keret háromnegyede, amely időarányosan nézve fokozatosan javuló tendenciát mutat” – jelenti ki a NEAK, amely arra a kérdésünkre, hogy a most látható számok tükrében sikerült-e jóval több műtétet elvégezniük az elmúlt pár hónapban, azt felelték:
„Az egészségügyi kormányzat arra törekszik, hogy a pandémia idején elmaradt műtétek az egészségügyi rendszer teljes kapacitáson történő újraindulásával folyamatosan, minél rövidebb időn belül ellátásra kerüljenek”.
Firtattuk azt is, hogy mely műtétfajtáknál történt a legnagyobb javulás, de erre nem tértek ki válaszukban.
Utoljára 2022. május 10-én jegyeztük fel a várólistákon szereplők számát, amit a mai számokkal vetettünk össze. Ezek egészen szürreális eredményeket mutatnak, miközben tudjuk, hogy az egészségügyben (is) egyre kevesebb a munkaerő, s hogy ebből a szektorból is több ezren hiányoznak, ami a várólisták lefaragását egyszerűen kizárja. Táblázatunkban a kurzorral rákattintva mutatkoznak meg az adatok.
A legnagyobb csökkenések itt láthatóak:
- szürkehályog műtétre 17 579 fő helyett jelenleg csak 1 999 fő várakozik
- csípőprotézis műtétre 8 291 fő helyett 928 fő
- térdprotézis műtétre 10 246 fő helyett 780-an
- gerincstabilizáló műtétre 1 439 fő helyett 194 fő
- diagnosztikus szívkatéterezésre 2 580 fő helyett 564
Érdekesség, hogy csupán a nőgyógyászati laparaszkópiás műtétek száma nőtt (28-ról 102-re), valamint a visszérműtéteké, ahol 27-ről 71-re nőtt a várakozók száma.
Ez lehet a válasz?
Ez azért érdekes, mert a Népszava ma épp arról ír, hogy könyvelési, adminisztratív, valamint motivációs eszközökkel kívánja kurtítani a várólistákat az egészségért felelős államtitkár a hamarosan az Orbán-kormány elé kerülő, az egészségügy átalakítását célzó javaslatában. A lap szerint, ha a javaslatot elfogadja a kabinet, akkor eleve csak azok kerülnek várólistára, akiknek 60 napnál többet kell várniuk az ellátásukra. Azok sem szerepelnek majd a várólistán, akik az első lehetséges műtéti időpontnál későbbit kérnek – mondjuk azért, mert konkrét orvosra várnak vagy családi programjuk van. Ők egy úgynevezett előjegyzési listára kerülnek. Azokat is az előjegyzési listára sorolják vissza, akik a tervezett műtétjükre – megfelelő kimentési ok nélkül – nem érkeznek meg. Továbbá kikerülnek a várólistáról azok is, akiknél a műtét már nem használna, mert például annyit romlott az állapotuk. Ez a két csoport gyakorlatilag parkolópályára kerül. Ők később – orvosilag indokolt esetben – kérhetik felvételüket az előjegyzési listára.
Bár a lap jövő időben ír a várólisták lehetséges kurtításáról, a NEAK jelenleg látható adatai azt mutatják, hogy mindez már nem feltételes mód, azaz máris életbe léphetett az átalakító javaslat.
A Népszava információi szerint a kórházak egyébként feladatul kapják a műtétek tempóban történő elvégzését. Ehhez a jövőben meghatároznák, hogy egy-egy ellátási formában hány beteget kell műtenie az adott intézménynek. Ha nem teljesítenék a minimálisan a beavatkozások elvárt mennyiségét, akkor a biztosító megszüntetheti az adott tevékenység finanszírozását. Ennek következtében felfüggeszthetik a működésüket is.
