Februárban fosztották meg a nagyközönséget a kórházi várólisták várakozási idejétől, azaz a NEAK ekkor vette le honlapjáról ezt az adatot. Az igazi okokat azóta is csak találgatjuk, mindenesetre ma már csak a várakozási idők visszamenőleges adatai láthatók, például, hogy mennyi volt a megelőző hat hónapban az átlagos várakozási idő, illetve mennyi volt a várakozás közép ideje (mediánja). Az a korábban rendszeresen közölt információ is eltűnt, hogy mennyi a műtétre várakozás minimum, illetve maximum ideje.
Azonban ettől függetlenül is igen beszédes a többi adat. Szinte az összes műtétnél jócskán megnőtt a betegek száma, ami arra enged következtetni, hogy a várakozási idők nem, hogy csökkentek volna, de minden bizonnyal ennek következményeként még az eddiginél is jobban kitolódtak.
Jelen pillanatban 54 050 fő várakozik valamilyen műtétre az állami kórházak valamelyikében a NEAK adatbázisa szerint.
Saját adatvezetésünkben utoljára 2022. március 28-ai adatokat rögzítettünk (természetesen akkor is már csak a létszámot), ezeket a számokat vetettük most össze a május 10-i állapotokkal. Ebből pedig az rajzolódik ki, hogy kicsivel több, mint két hónap alatt a legtöbb műtétfajtánál nőtt a várakozók száma.
Sőt, a legnagyobb mértékben megugrott várólistáknál a szürkehályogműtéteket leszámítva még soha nem vártak ennyien 2019 óta ezekre a műtétekre, mint most.
Legnagyobb mértékben megnőtt várólisták:
- Szürkehályog műtét: 16 893 főről 17 579 főre (686)
- Mandula, orrmandula műtét: 831 főről 1297 főre (466)
- Térdprotézis műtét: 9930 főről 10 246 főre (316)
- Sérvműtétek: 1932 főről 2156 főre (224)
- Diagnosztikus szívkatéterezés: 2381-ről 2581 főre nőtt (200)
- PTCA, coronaria stent beültetés: 2381 főről 2580 főre (199)
- Epekövesség miatti laparaszkópos beavatkozás: 1108 főről 1291 főre (183)
- Hasfali- és lágyéksérvműtét implantátum beültetésével: 1256 főről 1436 főre (180)
- Csípőprotézis műtétek: 8116-tól 8291 főre (175)
Nőtt, de kisebb mértékben:
- Transzkatéteres szívbillentyű beültetés: 304 főről 359 főre (55)
- Rádiófrekvenciás katéterabláció: 695 főről 741 főre (46)
- Szív elektrofiziológiai vizsgálata: 695 főről 741 főre (46)
- Prosztata jóindulatú megnagyobbodásának műtétei: 438 főről 507 főre (69)
- Artroszkópos műtétek: 263 főről 298 főre (35)
- Pajzsmirigyműtétek nem maglignus folyamatokban: 20 főről 37 főre (17)
- Gerincsérvműtétek: 49 főről 64 főre (15)
- Nőgyógyászati műtétek nem malignus folyamatokban: 538 főről 549 főre (11)
- Ortopédiai nagyműtétek: 144 főről 151 főre (7)
A reális kép felvillantásához természetesen azok a várólisták is fontosak, ahol végre csökkenés látszódik, bár ebből kevés akad sajnos és nem számottevő.
Csökkent a várakozók száma:
- Nyitott szívműtét: 968 főről 935 főre
- Nőgyógyászati laparaszkópiás beavatkozások nem malignus folyamatokban: 37 főről 28 főre
- Visszérműtétek: 32 főről 27 főre.
- A bélrendszer laparaszkópiás beavatkozásai nem malignus folyamatokban: 115 főről 112 főre
- Epekövesség miatti feltárás: 6 főről 4 főre
A várólisták újbóli és folyamatos emelkedése már csak azért sem ad optimizmusra okot, mert május 31-én lejár az egészségügyi szakdolgozók felmondási tilalma. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő szerint „talán nem véletlen, hogy Kásler Miklós a leköszönő emberi erőforrások minisztere nagylelkűen éppen május végét jelölte meg a tilalom feloldásaként, hiszen az így és az általa hosszú ideje generált problémák, már majd más vállát nyomják”.
A sok probléma közül pedig egyre kétségtelen, hogy egyre égetőbb az egészségügyből hiányzó szakdolgozói létszám. Kunetz úgy számol, hogy ha a KSH adatsorait és az OKFŐ eltérő adatait összevetjük, akkor is hiányozhat a rendszerből akár 60 ezer orvos és szakdolgozó. A várólisták növekedése pedig - immár az ötödik hullámon túl -, mindig egy valós jelzőszám, ami megmutatja, hogy a hiányzó humánerőforrás miatt egyre csak torlódnak a betegek.
A Független Egészségügyi Szakszervezet legfrissebb felmérése szerint a nyilatkozók 25 százaléka nyilatkozott úgy a szektorból, hogy elhagyja a szakmát, további kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keresne magának munkát.
