2024. októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek, közölte a KSH. Az infláció ugyan a szeptemberi 3 százalékhoz képest kis mértékben emelkedett, ám ez még így is elmarad az elemzők által prognosztizált 3,5 százalékos értéktől. A vártnál kedvezőbb adat többek között annak köszönhető, hogy a hivatalos statisztika szerint az élelmiszerek átlagos drágulása minimális volt, miközben havi bázison a szolgáltatások ára még csökkent is.
A KSH csak kisebb drágulást mért az élelmiszereknél
Éves összehasonlításban a KSH szerint az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal nőtt, míg havi szinten átlagosan 0,7 százalékkal drágultak. A Klsszis Médiához tartozó Privátbankár Árkosár felmérése – amely a hivatalos statisztikáknál korlátozottabb vásárlói kosarat reprezentál (amely ugyanakkor az átlagemberek által leggyakrabban vásárolt termékeket tömöríti) – októberben jóval magasabb, éves szinten 7,2 százalékos drágulást mért. Azt egyébként a KSH adatai is megerősíti, hogy számos olyan termék van, amely az átlagosnál nagyobb mértékben drágult, így a liszt 38,9, a tej 16,8, a gyümölcs- és zöldséglé 12,1, az étolaj 9,9, a csokoládé és kakaó 9,8, a vaj, vajkrém 7,9 százalékkal került többe, mint egy évvel ezelőtt. Bár az infláció mostani mértéke szerencsére nem olyan romboló, mint a 2022-ben és 23-ban tapasztalt 20 százalék körüli általános drágulás, előre tekintve aggodalomra adhat okot a már említett Árkosár felmérés novemberi kimutatása, amely szerint tovább drágultak az élelmiszerek. Ez abból a szempontból persze nem meglepő, hogy a forint mélyrepülése emeli az importárakat.
Két terméktípus esetén is érdekes lesz a jövő év eleje, az üzemanyagoknál, illetve a szeszes italok, dohányáruk esetén. Ezek éves árváltozása nem növelte érdemben az inflációt, hiszen a járműüzemanyagok 5,2 százalékkal olcsóbbak lettek, míg utóbbi kategóriában 3,8 százalékos drágulást mért a KSH. Ugyanakkor az adótörvények változásával bevezetésre kerülő inflációkövető adó áremelkedést okoz mindkét termékkörnél, ami az inflációt is felfele fogja mozdítani a jövő évben.
Az októberi adatoknál optimizmusra ad okot, hogy az idei évben az inflációt leginkább növelő szolgáltatások esetén megtorpant a drágulás. Mindez azt jelenti, hogy éves bázison még így is szolgáltatások 7,2 százalékkal nőttek az árak. Ráadásul a drágulás egy részét az állam táplálta, hiszen az autópályadíj 10,6 százalékkal drágult, de a részben állami tulajdonú telekomcég (korábban Vodafone, mely One névre váltott) is visszatekintő inflációval növelte az árait, ami az általános mutatóban is érződött idén. Jó hír ugyanakkor, hogy pont itt, a telefon-, internetszolgáltatás csoportban látható havi szinten egy komolyabb árcsökkenés, a KSH szerint átlagosan 6,8 százalékkal mérséklődtek ugyanis az árak. Az inflációs kosárban ugyan csak mérsékelt súlya van a pénzügyi szolgáltatásoknak, ám a következő időszakban a megemelt tranzakciós terheket a pénzintézetek tovább fogják hárítani az ügyfelekre, így minimálisan ez is emelheti az általános árszínvonalat.
A gyenge forint hatása még nem jelentkezett
Érdekesség, hogy a forint elmúlt időszakban tapasztalt gyengülése kapcsán az elemzők előzetesen ennek inflációs hatásaira figyelmeztettek. Ez legjobban a tartós fogyasztási cikkeknél szokott tükröződni, ahol viszont a KSH friss adatai szerint a gyengébb forint hatása nem látszódik. Éves bázison a tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Nagy kérdés, hogy már a karácsonyi szezonban megkezdődik az árfolyamváltozás miatti átárazás, vagy csak a jövő év elején, de a tapasztalatok szerint a tartósan gyenge árfolyamot a kereskedők csak rövid ideig vállalják át, és ha módjuk van, akkor tovább hárítják azt a fogyasztókra.
Fotó: Depositphotos
A mostani adatok azt mutatják, hogy az idei évre kezelhetővé vált az infláció, ugyanakkor a tartósan alacsony érték nem garantált. Ha elindul a világban egy vámháború, amitől sok elemző tart Donald Trump újraválasztása után, az önmagában is általános áremelkedést hozhat. Kockázatot jelent a forint elmúlt időszakban tapasztalt gyengesége is, a magyar fizetőeszköz úgy néz ki, hogy tartósan a 400-as szint felett marad az euróval szemben, és ehhez az értékhez tart a dollár ellenében is. Ez pedig az importárakba előbb-utóbb biztosan be fog gyűrűzni.
Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a kormány szándéka szerint emelkedő fizetések is rejtenek inflációs kockázatokat. Amennyiben ezek nem párosulnak ugyanis hatékonyságnövekedéssel, akkor a közgazdasági törvényszerűségek alapján annak aligha lehet más végeredménye, minthogy a magyar fizetőeszköz veszít az értékéből és a magasabb bérek értéke elinflálódik.
