Tavasszal egyszer már üzenetet küldött a magyar kormánynak az Európai Unió, hogy bajok vannak a költségvetéssel, rossz az irány, Orbán Viktor és kormánya letért a középtávú célok teljesítéséhez vezető pályáról.
A mostani héten pedig az EU Tanács ülésén fogalmaztak meg ajánlásokat Magyarország számára. A tanács értékelése szerint jócskán elfutottak a kiadások, amelyeket csak az adóbevételek terven felüli növekedésével és egyszeri intézkedésekkel lehetett ellensúlyozni.
Összességében a középtávú célnak megfelelő 1,5 százalékos hiányt 1,6 százalékponttal meghaladó, 3,1 százalékos szinten van a költségvetés strukturális egyenlege. Ezt a tanács álláspontja szerint korrigálni kell, mégpedig a GDP 1 százalékát kitevő intézkedésekkel. Ez mintegy 350 milliárd forintot jelentene, ekkora megszorító csomagot kellene elfogadtatni a magyar parlamenttel.
A magyar kormány hivatalosan nem hajlandó tudomást venni az Európai Bizottság tavaszi, illetve a tanács mostani intelmeiről. Gulyás Gergely májusban, az első Kormányinfóján ezzel kapcsolatos kérdésünkre a következőket mondta:
"Ha mi a gazdaságpolitikánkban 2010 után az Európai Bizottság ajánlásait követtük volna, akkor ma nem állna ilyen jól a magyar gazdaság, ezért korábbi tapasztalatainkra vagyunk kénytelenek hagyatkozni. Továbbra is az a célunk, hogy a magyar gazdasági mutatók a maastrichti kritériumok mindegyikének tegyenek eleget. Az államadósság a jövő évben is csökkenni fog. Azt szeretnénk, hogy a magyar költségvetési hiány 2 százalék alatt legyen, ne is 3 százalék alatt. Azt is szeretnénk, ha alacsony infláció mellett béremelkedések lennének. Szerintem az Európai Unió érdekét is ezek szolgálják. Az, hogy az Európai Bizottság tesz egy kritikus megjegyzést, hogy a korábbi hiányhoz képest néhány tized százalékkal emelkedett a hiány, ezt köszönjük, mi is észrevételeztük."
Újabb kérdésünkre, hogy akkor ezek szerint nem veszik figyelembe az ajánlásokat, azt mondta:
"Elolvassuk ezeket a tanulmányokat, különösen, ha az Európai Bizottság írja, és megköszönjük a jó tanácsokat."
A tanácsi állásfoglalás is hasonló reakciókat válthat ki a magyar kormány tagjaiból. Mindazonáltal születnek olyan döntések, amelyek a jövő évi költségvetés megacélozását szolgálják. A tartalékokat például 50 százalékkal emelik, ami annak a jele, hogy Orbán is belátja, szükség van a szigorra. De ezt nem kötik össze a brüsszeli intésekkel.
