Némileg talán meglepő módon nem a szegényebb keleti megyékben, hanem a Nyugat-Dunántúlon esett vissza az átlagosnál jobban a kiskereskedelmi forgalom februárban - derül ki a KSH adataiból. A hivatal még április 6-án közölte, hogy a várakozásokat alulmúlva, 10,1 százalékkal csökkent a boltok forgalma. De ez csak az országos átlag.
A KSH adatait böngészve kiderül, hogy a 10,1 százalékos csökkenés úgy jön ki, hogy például a Győr, Vas és Zala megyéket magába foglaló Nyugat-Dunántúl régióban 11,5 százalékkal esett vissza a boltok forgalma, míg például Budapesten csak 7,2 százalékal. A rekorder a viszonylag jómódú Győr-Moson-Sopron megye, ahol 13,2 százalékos zuhanást mért a KSH. Míg a legszegényebb Észak-Magyarország régióban (Borsod, Heves és Nógrád) az országos átlagnál valamivel kisebb, 9,8 százalékos lett a kiskereskedelmi mínusz.
Ennek oka természetesen nem derül ki az adatokból, de ebben az időben sorra jelentek meg olyan tudósítások, amelyek az osztrák és a magyar árakat hasonlították össze. Az EU-bajnok magyar infláció miatt ugyanis elterjedt, hogy bizonyos alapvető élelmiszereket Ausztriában olcsóbban lehet megvásárolni. Bár a próbavásárlások ezt gyakran nem igazolták vissza, a KSH adataiból az látszik, hogy éppen az Ausztriával határos megyékben esett vissza a leginkább a magyar boltok forgalma februárban. Ennek persze az is lehet az oka, hogy esetleg kevesebb osztrák jött át egy magyarországi nagybevásárlásra, mert már nem érte meg nekik a kirándulás.
Ami még egészen elképesztő drágulásról tanúskodik: a boltok árbevétele a magas infláció miatt 1310 milliárd forintra ugrott. Ebből pedig 491 milliárd forint ment élelmiszerekre. Ez egy évvel ezelőtt, tehát 2022 februárjában 1149 milliárd forint, amiből 394 milliárd forint volt az élelmiszeres költés.
Tehát az infláció miatt közel 100 milliárd forinttal többet költöttek az emberek élelmiszerre, de ez is csak ahhoz volt elég, hogy 9,6 százalékkal csökkenjen az ebből megvásárolt áru mennyisége. Magyarul: az infláció miatt vagyonok maradnak a boltokban, mégis egyre kevesebb az áru az emberek bevásárlókosarában.
A statisztikában az is jól látszik, hogy ruhából, bútorból és könyvekből is kevesebbet tudtak vásárolni a magyarok.
Az előrejelzések szerint pedig ez egy ideig így is marad. Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője a kiskereskedelmi adatot elemezve például arra jutott: az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 4 százalék körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban.
Az EU-bajnok magyar infláció mindenesetre csak nagyon lassan látszik mérséklődni: 2023. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az egyik legnagyobb mértékben továbbra is az élelmiszerek drágulása hat az inflációra: 42,6 százalékkal drágultak átlagosan, így vélhetően a márciusi kiskereskedelmi adat is drámai lesz, de ennek mértéke még nem ismert.
