4p

Az Országgyűlés által a járványügyi helyzetre hivatkozva tegnap megszavazott és Áder János köztársasági elnök által rapid módon aláírt jogszabály mától hatályos.

Ahogy arról beszámoltunk, a parlament hétfőn adta áldását a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényre. Ennek lényege, hogy a veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében. Néhány órával az elfogadását követően Áder János alá is írta a törvényt. A köztársasági elnöki hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában az államfő kiemelte: a törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható. Ezzel Magyarországon mától életbe lép a rendeleti kormányzás.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszol kérdésre az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök válaszol kérdésre az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Nem sokkal éjfél előtt jelent meg a Magyar Közlönyben a törvény, amely:

-  az  élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében március 11-én elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg,

- a kormány a veszélyhelyzetben – a  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a  nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat

- a kormány rendeleti jogkörét – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja,

- az Országgyűlés az Alaptörvény alapján felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az  Alaptörvény 53.  cikk (1) és (2)  bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a  veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa,

- az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően a kormány rendeleti jogkörére vonatkozó felhatalmazását visszavonhatja,

- az Országgyűlés a rendelet hatálybalépését követően e törvény hatálybalépéséig március 11-én megalkotott, a veszélyhelyzetet kihirdetett kormányrendeleteket megerősíti,

- a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az  Országgyűlés ülésén – annak hiányában az  Országgyűlés elnöke és az  országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást,

- az  Alkotmánybíróság elnöke és a főtitkára gondoskodik az  Alkotmánybíróság veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről, és megteszi az  ehhez szükséges szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési intézkedéseket. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. Az elnök a veszélyhelyzetben engedélyezheti az Alkotmánybíróság ügyrendjétől való eltérést,

- a helyi önkormányzat vagy a  nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.,

- a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a  már kitűzött választások elmaradnak. A  kiadott ajánlóíveket a  törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül le kell adni a  választási irodában, amely azokat megsemmisíti. A  ki nem tűzött és az  elmaradt választást a  veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni,

- a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a  már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak. A  népszavazás kezdeményezéséről, az  európai polgári kezdeményezésről, valamint a  népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II–IV. Fejezetében meghatározott valamennyi határidő megszakad. A  határidők a  veszélyhelyzet megszűnését követő napon újra kezdődnek. A  ki nem tűzött és az  elmaradt országos és helyi népszavazást a  veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!