2020. március 24. 05:40

Röviden: nem. Ehhez az Alaptörvény módosítása szükséges, amely csak háború vagy annak veszélye esetén teszi lehetővé a 2004 novemberéig „kiskatonáskodók” reaktiválását, márpedig a koronavírus nem tekinthető ilyennek.

A koronavírus kapcsán egyesek már tudni vélik, hogy a kormány mozgósítást rendel el, amelynek során visszahívja a tartalékos sorkatonákat. Ennek a feltételezésnek nyilvánvalóan táptalajt adott a rendeleti kormányzás bevezetése. S hogy mennyire nem légből kapott a cikkünk elején említett feltételezés, azt jelzi, lapunk kérdésére az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján Lakatos Tibor központi ügyeleti vezetője elismerte, a tartalékos állomány mozgósítására készül a kormány. Érdemes tehát tisztázni a fogalmakat.

Csak hadiállapot idején Csak hadiállapot idején

Legelőször is azt, mi is az a mozgósítás. Ez egy ország haderejének és védelmi erőforrásainak háborús készenlétbe helyezése támadás céljára, avagy közvetlenül várható, esetleg már bekövetkezett támadással szemben. Mozgósítás esetén a haderőt a békebeli keretállományról háborús szintre töltik fel, behívják a tartalékosokat, a szabadságolt katonákat és más személyzetet. Felszabadítják a nemzetgazdaság háborús célokra tartalékolt készleteit, és a gazdaságot hadi gazdálkodásra állítják át.

A békebeli keretállomány azokat tartalmazza, akik sorkatonai szolgálatot teljesítettek, őket hívják a köznyelv tartalékosnak. Elvileg tehát őket lehet mozgósítani. Ám ezt kérdésessé teszi, hogy Magyarországon 2004 novemberétől már nem kötelező a sorkatonai szolgálat. Akkor szűnt meg az a 135 évig fennállt rendszer, amelyben a legalább 18 éveseket békeidőben meghatározott időre behívták katonának. A hosszú éveken át tartott szakmai és társadalmi viták hatására már 2004 novemberét megelőzően fokozatosan mérsékelték a sorkatonai szolgálat időtartamát, 2 évről fokozatosan 6 hónapra. A bevonulási kötelezettség eltörlését aztán a kitartó civil nyomásgyakorlással és az időközben egyre nyilvánvalóbbá váló gazdaságossági problémákkal magyarázták.

2004 novembere óta már csak önként lehet valaki sorkatona, erre a hatályos jogszabályok alapján senki nem kötelezhető.

A sorkatonai szolgálat elrendelésére azonban az Alaptörvény lehetőséget ad, de csak két esetben: rendkívüli állapot idején vagy megelőző védelmi helyzetben.

Rendkívüli állapotot hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén hirdethet ki az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával. Megelőző védelmi helyzetet szintén az Országgyűlés rendelhet el külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség (NATO) teljesítése érdekében, ugyancsak a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. Ám most erre az Országgyűlésnek nincs lehetősége, a fent említett jogkörök a rendeleti kormányzás bevezetésével az Orbán-kormányhoz kerültek át.

Ám az nyilvánvaló, hogy most nem áll fenn sem háborús, sem fegyveres támadás veszélye, s a NATO ilyen értelmű kötelezése sem. A járványügyi helyzet jelenleg – hangsúlyozzuk, jelenleg – nem ad jogalapot a sorkatonai kötelezettség visszaállítására. Ahogy nem adott 2016 őszén a terrorizmus és az illegális migrációval összefüggésben terjedő bizonytalanság, amelyre hivatkozva akkor az Országgyűlés elnöke Kövér László azt mondta, „a terrorizmus és az illegális migrációval összefüggésben terjedő bizonytalanság miatt egyáltalán nem kizárt, hogy a nem túl távoli jövőben sor kerül a sorkötelezettség visszaállítására”, a Fidesz akkori frakcióvezetője, Kósa Lajos pedig egyenesen azt állította, hogy „napirenden van a sorkatonaság visszaállítása”. Orbán Viktor akkor e kormányzati szándékot egyértelműen cáfolta, kijelentve, „sem most, sem később nem kívánunk foglalkozni ezzel a kérdéssel, semmilyen módon nem tervezzük megnyitni ezt a kérdést Magyarországon”.

Ha azonban a járványhelyzet elfajulása nemzetközi katonai konfliktusokhoz vezetne, akkor már lenne jogalapja a sorkatonaság visszaállításának.

Addig ennek alkotmányos korlátja van, ahhoz ugyanis békeidőben az Alaptörvény módosítása szükséges.

A honvédelmi kötelezettség ugyanis az Alaptörvényen alapul. Márpedig az Alaptörvény – és a hatályos honvédelmi törvény – értelmében jelenleg Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn, ennek következtében a Magyar Honvédség személyi állománya hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonákból áll.

Az Alaptörvény honvédelmi kötelezettségként említi: a hadkötelezettséget (amely lehet fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálat), a honvédelmi munkakötelezettséget, a polgári védelmi kötelezettséget, illetve a gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésének kötelezettségét. Az Alaptörvény is rögzíti, hogy rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. A sorkatonai szolgálat, vagyis a hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálat időtartamát megelőző védelmi helyzet idején az új honvédelmi törvény is legfeljebb 12 hónapban határozza meg. Rendkívüli állapot idején az időtartam a katonai szükséghez igazodóan állapítható meg.

A fentiekből az következik tehát, hogy a rendeleti kormányzással nem, csak az Alaptörvény megváltoztatásával lehet elrendelni a sorkatonai kötelezettséget, behívni azokat a tartalékosokat, akik 2004 novemberéig kerültek állományba. Kérdés, mekkora lehet ez a kör – akár ezt is meghatározhatja a módosítás.

Így most még csak érdekességként kezelendő, hogy a sorkatonai kötelezettség eltörléséig azok számíthattak arra, hogy bármikor visszahívják őket szolgálatra, akik még nem töltötték be az 55. évüket. Bizonyos beosztásokban szolgáló katonákat ugyanakkor a leszerelést követő években is behívtak néhány hetes vagy hónapos továbbképzésre, ők rendszerint meg is kapták az otthon őrizendő katonai felszerelést és általában rendfokozati előléptetésben is részesültek.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.