Mint arról beszámoltunk, 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot – pontosan annyival, mit amennyit a piacon vártak tőle. S azt is közzétettük már, hogy az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a szokásos sajtótájékoztatója elején meghökkentő bejelentést tett. Eszerint az éves infláció nem állt meg a januári, már amúgy is 14 és fél éves csúcsot jelentő 7,9 százaléknál, hanem februárban 8 százalék fölé mehet, sőt akár a 8,5 százalékot is megközelítheti (a viszonylag széles sávban szóródó prognózist az magyarázhatja, hogy még nincs vége e hónapnak).
Virág Barnabás később az okokra is kitért. A tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárakra, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségekre. A kormány választási célzatú óriási költekezését – mely során alapvetően a nyugdíjasok, a 25 év alatti fiatalok, a családosok, valamint a minimálbért keresők kaptak nagy summát – azonban nem említette. Kérdésre azt mondta, „ezeket a hatásokat nehéz mérni valós időben. Egyrészt az elkölthető jövedelem emelkedése erősebb fogyasztást hozhat, így az átárazással egy kedvezőbb környezetben lehetnek a vállalkozások. A másik oldalról a kormányzati árstopok is komoly hatással vannak az inflációra. Ezek az intézkedések olyan időszakban érintik az inflációt, amikor a költségoldali nyomás a legerősebb, emiatt tudott a magyar inflációs a régióban alacsonyabb maradni”.
Így csak annyi tekinthető magyarspecifikusnak, amit a Monetáris Tanács közleményében említ. Vagyis, hogy „a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti”.
