Májusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 713 ezer fő volt, 26 ezerrel több, mint egy éve. A munkanélküliek száma 2023 májusában 186 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt.
Tovább közelíti a tavaly őszi csúcsát a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 14 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 9 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 5 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így március-május átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 704 ezer fő volt.
A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 67 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,2 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67 százalékos szinttel szemben – kezdi kommentárját Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Hozzátette, főként a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt 4 százalékig emelkedett a munkanélküliségi ráta az év elején, majd a tavaszi hónapokkal csökkenésnek indult. Az őszi hónapokra pedig ismét
a korábbi 3,5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számít a szakember a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3,7 százalék lehet.
Véleménye szerint annak, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, elsődleges oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget" is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség. Az elemző szerint az extenzív, vagyis mennyiségi bővülés határaihoz érve így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak. Horváth András kiemelte, ez pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.
A háború és az energiaárak csak minimálisan tűntek fel a folyamatokban
A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil, még a negatív szezonális hatásokból következőnél is stabilabbat képet mutat, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
Mikor csökkenhet a piac feszessége?
A munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő - emelkedése ellenére a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 70 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt, de minimális csökkentés érezhető a vállalatok részéről az új pozíciókat illetően. Azonban középtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek növekedések és a reáljövedelmek csökkenésének hatására kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül.
Meglepetést okoztak az adatok
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint az, hogy a munkanélküliek száma 186 ezer főre zsugorodott, és a háromhavi mozgóátlagos felmérés munkanélküliségi rátája is csökkenést hozott, meglepő.
Szerkesztőségünknek megküldött kommentárjában az elemző úgy fogalmazott, hogy bár a mutatók még mindig meghaladják az egy évvel korábbi szintjüket, az kifejezetten meglepőnek hat, hogy egy három negyedéve tartó technikai recesszió közben javulnak a munkaerőpiaci mutatók. Ez is azt mutatja, hogy ez a mostani válság más, mint bármi, amit eddig láthattunk – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, a havi adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy az elmúlt hónapokban a munkanélküliség csökkenése a foglalkoztatás emelkedésével párhuzamosan zajlott, miközben a gazdaságilag aktívak száma lényegében stabilnak tekinthető (statisztikai hibahatáron belül ingadozik). A foglalkoztatási ráta ismételten megközelítette historikus csúcspontját és már nem sokra van annak elérésétől.
A munkaerőhiányos szektorokhoz áramlik a tartalék
Úgy tűnik tehát, hogy azok a szektorok, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek és továbbra is bíznak a jövőben (mert például magasabb a rendelésállományuk, mint egy évvel korábban), képesek felszívni a potenciális munkaerőtartalékból a megfelelő munkaerőt - fogalmazott Virovácz Péter. Erre utal az is, hogy az elmúlt hónapokban nőtt az alkalmazásban állók száma a mezőgazdaságban, az ipari szegmensben és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is. A legnagyobb kérdés, hogy mi történik majd a pozitív szezonális hatások kifutásával, mely mind a mezőgazdaság, mind a turizmus területén a tavaszi időszaktól kezdve jelen van. Vélhetően azonban, mire itt a szezonális hatások kifutnak, a magyar gazdaság is lassan elkezdhet magára találni az év második felében. Mindezek alapján tehát elfordulhat, hogy a munkaerőpiaci mutatók az év második felére némiképp gyengülnek majd, mielőtt ismét javulnának. Az elemző kijelentette,
a korábbi várakozással ellentétben már nem gondolja, hogy 4,5 százalékra visszaemelkedhet a munkanélküliségi ráta. Amennyiben lesz is emelkedés, a tetőpont 4 százalék közvetlen közelében, enyhén felette lehet.
A jó munkavállaló most érték
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza kommentárjában hangsúlyozta, azzal, hogy a májusi munkaerőpiaci adatok továbbra is kedvezően alakultak, a csökkenő gazdasági teljesítmény nem párosult mérséklődő foglalkoztatással. A munkáltatók kisebb kibocsátás mellett is inkább megtartják a munkavállalókat, mert a munkaerőhiányos környezetre való tekintettel tartanak tőle, hogy elbocsátás esetén nem találnának másikat – ahol pedig nem tudják vagy nem akarják megtartani a munkavállalót, ott egyelőre el tud helyezkedni más ágazatokban.
Csökken a feszesség
A szakember szerint ugyanakkor a tegnap megjelent béradat, ahol a nem rendszeres juttatások az előző havinál kevésbé nőttek, azt mutatja, hogy a munkaerőpiac feszessége csökken, kevesebb a prémiumkifizetés és kevésbé kell túlóráztatni a dolgozókat.
Kijelentette, a foglalkoztatás egyelőre nem tud már jelentősebben bővülni – ennek vélhetően egyaránt vannak keresleti (kedvezőtlen gazdasági helyzet, alacsony bér) és kínálati (munkaerő alacsony képzettsége, rossz elhelyezkedése) okai is, ugyanakkor nem is csökken, tehát a foglalkoztatás egy igen magas, a koronavírus előttinél is magasabb szinten tetőzik.
Fel kell zárkóztatni a béreket, a munkaerő megtartásához
Az adatokból látszik, hogy a külföldi munkavállalás ismét népszerűbbé vált, még ha csak minimális mértékben is – azaz a munkaerőért nemzetközi verseny van, a bérek felzárkóztatása a munkaerő megőrzése érdekében elkerülhetetlen. A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest minimálisan, 0,1 százalékponttal 3,8 százalékra mérséklődött, ha pedig csökkenő kibocsátás mellett mérséklődik a munkanélküliség, akkor arra számíthatunk, hogy a gazdasági teljesítmény következő hónapokban meginduló növekedésénél sem kell a munkanélküliség emelkedésétől tartani – tette hozzá Regős Gábor.