Magyarország bruttó hazai terméke 2023 II. negyedévében a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel azt közölte, hogy a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – 0,3 százalékkal mérséklődött. Ezek a számok önmagukban sem túl biztatóak, az összképhez viszont hozzátartozik, hogy az elemzői konszenzus arról szólt, az első negyedévhez képest kismértékű, 0,3 százalékos növekedés várható, azaz véget érhetett a recesszió Magyarországon.
Ez nem jött össze, köszönhetően többek között az ipar és az építőipar gyengébb teljesítményének, illetve a piaci szolgáltatások visszaesésének. Az úgynevezett bázishatás sem tett csodát, az elemzők ugyanis azt várták, hogy az aszály miatt 2022-ben súlyosan visszaesett mezőgazdaság idei jó teljesítménye ellensúlyozhatja a gyengélkedő szektorokat. Ez azonban csak részben sikerült a KSH gyorstájékoztatója szerint. (A részletes adatokat később teszik közzé, ma csak a főbb mutatókat közölték.)
Egy ideje gyülekeztek a viharfelhők
A korábbi adatok alapján prognosztizálható volt, hogy felhasználási oldalon komoly gondok vannak, hiszen a leállított állami beruházások mellett a magánszektor visszafogottsága is ismert volt. Tetézte ezen a területen a bajokat a fogyasztás (kiskereskedelem) drasztikus visszaesése.
Ha egy lépéssel hátrébb lépünk, és abból a szempontból vizsgáljuk meg a kérdést, hogy az Európai Unióban rekordszintű infláció (júliusban évi 17,6 százalék - a szerk.) visszaszorítása hogyan lehetséges, akkor nem olyan meglepő az a folyamat, amit a mostani adatok tükröznek. Az infláció és a GDP közötti kapcsolat komplex és sok tényezőtől függ, a közgazdasági törvényszerűségek szerint ugyanakkor az erős növekedés előbb-utóbb az infláció fokozódásával párosul, az árszínvonal leszorítása pedig a gazdaság teljesítményének visszaesésével. A magas infláció miatt ugyanis a fogyasztók vásárlóereje csökken, mivel a megnövekedett árak miatt kevesebbet tudnak vásárolni azonos összegű pénzért, amit idén egyébként a magyar kereskedők is megtapasztalhattak. Emellett a magas infláció bizonytalanságot is teremthet a gazdaságban, ami befolyásolhatja a beruházásokat és a hosszú távú tervezést.
A kormány az infláció kapcsán nem tudott korábban érdemben olyan eszközzel előrukkolni, ami valóban segített volna leszorítani, sőt a Magyar Nemzeti Bank szerint az árstopok rendszere összességében még növelte is az árszínvonalat. A kötelező akciózás kapcsán ugyan Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már-már csodafegyvert emleget, az utóbbi időben ugyanakkor az inflációt sokkal inkább a relatív magas irányadó kamatláb (október közepétől idén májusig 18, jelenleg 15 százalék - a szerk.) keresletkorlátozó hatása és a reáljövedelmek miatt visszaeső fogyasztás határozta meg. Illetve a nemzetközi trendek, amelyek értelemszerűen a drágulásban is szerepet játszottak.
Utóbbiak közül érdemes kiemelni az energiaárak megugrását, amely több szempontból is hatott. Mindenekelőtt emiatt csökkent a lakosság elkölthető jövedelme, de a vállalati szektor számára is költségnövekedést okozott, amelyet, ha nem tudtak a vásárlókra továbbhárítani – és a kiskereskedelem, illetve a szolgáltatások visszaesése azt mutatja, hogy ez csak egy ideig működött – akkor az visszavetette a cégek teljesítményét. A cserearányok romlása miatt ráadásul jelentős jövedelmet veszített a magyar gazdaság.
Megint nevetnek rajtunk a románok
A most publikált adatokból, illetve az EU-s GDP rangsorból arra is lehet következtetni, hogy Magyarország számára duplán fáj a rendszerszintű korrupció. Amiatt ugyanis komoly tőke folyik el, amely nem termelő javakban, hanem például luxuscikkekben ölt testet, de a „lezsírozott közbeszerzések” a gazdaság hatékonyságát, versenyképességét is csökkentik. Arról nem is beszélve, hogy emiatt továbbra is függőben van sok milliárd euró összegű EU-s támogatás, ami nagyon hiányzik a magyar gazdaságból, miközben például Románia, amely folyamatosan használja fel a forrásokat, negyedéves bázison 0,9 százalékos növekedést tudott felmutatni.
Az adatot kommentálva a magyar kormány ugyan elismeri, hogy csalódást keltően alakult a második negyedév, de azt prognosztizálják, hogy a második félév sokkal kedvezőbb számokat hoz majd. Ez már csak azért sem lenne egyébként meglepő, mert
a mostani immár a negyedik egymást követő negyedév volt, amikor visszaesett a magyar gazdaság, erre pedig a negyedéves adatok az 1996-os publikálása óta még soha nem volt példa.
Mindazonáltal a recesszió nem sokkszerű, ami adna némi mozgásteret elvileg a gazdaságpolitikának.
Problémát jelent ugyanakkor, hogy a GDP csökkenése miatt a költségvetési bevételek is visszaestek. Azon túl, hogy emiatt borul az idei hiánycél (GDP-arányosan 3,9 százalék - a szerk.), olyan következménnyel is jár mindez, hogy a kormány újabb és újabb módon próbál bevételekre szert tenni, ami egyrészt növeli az egyébként is EU-s szintű rekordinflációt, másrészt az érintett szektorokban a beruházások visszafogását váltja ki, vagyis a GDP-t is csökkenti.
Az alacsony jövedelműek meg fogják érezni a GDP csökkenését
Nem véletlen egyébként, hogy
a kormányzati tervekben szereplő 1,5 százalékos gazdasági növekedésre az elemzők szerint idén keresztet vethetünk, a szakértők szerint immár az lesz a kérdés, hogy éves szinten sikerül-e növekedést elérni vagy sem.
A gyenge gazdasági növekedés, illetve a recesszió viszont azzal járhat, hogy a relatív magas infláció ellenére sok vállalkozás számára jelent majd problémát kitermelni a költségeit, így meglepetést jelentene, ha komoly béremeléssel kezdenék a jövő évet. Emiatt a lakosság egy része, főleg az alacsony jövedelműek a bőrükön fogják érezni a kedvezőtlen folyamatok következményét.
Mindezek ellenére a jövő évben várhatóan jóval kedvezőbben alakulnak majd a magyar gazdaság számai, amiben szerepet fog játszani a „bűvös bázishatás”, vagyis, hogy alacsonyabb szinthez kell majd hasonlítani a változásokat, így - statisztikailag talán kicsi furcsán hangzik, de – egy kisebb GDP-növekedés is jobb számokat fog jelenteni. Ugyanakkor az is körvonalazódik, hogy a magyar gazdaság érdemi felzárkózása, így például a 30 éve tartó mantra Ausztria utoléréséről, a mostani viszonyrendszerben elég kilátástalannak tűnik. A kedvezőtlen, stagfláció közeli nemzetközi helyzet okán elveszett az a kegyelmi állapot, ami a 2010-es évek végén volt, amikor bizonyos szempontból paradox módon minimális infláció és kamatszint mellett érezhető gazdasági növekedés volt. (Ennek levét globálisan is részben most isszuk meg.)
Ördögi körnek tűnik az uniós pénzek kérdése, azokat ugyanis nem szeretné Brüsszel biankó ígéretekre odaadni, annak viszont nincs realitása, hogy az elmúlt 13 évben intézményesített működési struktúra rövid időn belül változzon. A hiányzó eurómilliárdok pótlását pedig a kormány állításával szemben aligha lehet majd működőtőkével pótolni. (Erről Bod Péter Ákos laptársunk, a Privátbankár oldalán megjelent elemzésében írt részletesen.) Tetézi mindezeket, hogy a magyar oktatási rendszer egyre kevésbé képes a munkaerőpiaci igényeknek megfelelni, így az a hatékonyságnövekedés, amit egyébként Varga Mihály pénzügyminiszter vagy Matolcsy György jegybankelnök jó ideje sürget, valószínűleg nem nagyon fog bekövetkezni. Az pedig már most is látszik, hogy a gazdaság a jelenlegi extenzív bővülés mellett egy korlátozott növekedési pályát képes csak befutni. A következő időszakban, ahogy fent jeleztük, ennek ellenére lehetnek kiugró évek, ám összességében sokkal valószínűbb, hogy a magyar gazdaság régiós összevetésben alulteljesítő lesz, ami az átlagember szintjén azzal jár, hogy bebetonozódik a közösségben második legalacsonyabb életszínvonal. Ez pedig tovább erősíti a negatív spirált, hiszen a jobb élet reményében a képzettebb magyarokat migrációra ösztönzi majd, az alacsonyabb jövedelműek, legyen szó magyarokról, vagy ide telepített vendégmunkásokról pedig nem fogják a jövedelmi szintet erősíteni, ami fogyasztási oldalról is korlátozza majd a gazdasági bővülést.
