Orbán Viktor és kormánya még 2010-ben második hatalomra kerülése után az olcsó és hatékony, kisebb állam ígéretével kezdte meg a kormányzást. Azóta időről időre újra napirendre kerül az ígéret, de az első konkrét lépések csak most, 2018-ban körvonalazódtak, amikor Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus közepén egy Kormányinfón bejelentette: a központi közigazgatásban, vagyis a minisztériumokban és a kapcsolódó intézményekben 15-20 százalékos leépítés várható a kormány bürokráció-csökkentő intézkedéseinek eredményeként. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem csak elbocsátásokról lesz szó, az is egy megoldás lesz, ha a nyugdíjba vonuló kolléga helyére nem vesznek fel új dolgozót.
Joggal gondolhatták sokan, hogy most tényleg olcsóvá és hatékonnyá alakítja a kormány az állam működését, az olcsóság azonban mégsem cél - derül ki abból az írásbeli parlamenti válaszból, amit Gulyás Gergely adott Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdésére. A miniszter szerint
"a kormánynak nem áll szándékában bármilyen fűnyíróelvszerű leépítést véghezvinni. A cél nem a költségvetési megtakarítás, hanem egy hatékonyabb közigazgatás kialakítása, ahol megfelelő, a jelenleginél lényegesen magasabb bérek mellett dolgoznak a köztisztviselők."
Gulyás hozzátette: cél, hogy anyagilag is megfelelő módon honorálják azok munkáját, akik hivatásuknak a közszolgálatot választják, ezzel is javítva az állami szolgáltatások hatékonyságát.
Mint arról korábbi cikkünkben már írtunk, a béremelés igazi bérforradalmat hozhatna a minisztériumokban, a tervek szerint ugyanis átállnának a bértömeg gazdálkodásra. Ekkor sokkal nagyobb szerepe lenne a bérek meghatározásában a teljesítményértékelésnek, és egy adott részleg, egység vezetője dönthetné el a rendelkezésére álló bérkeret elosztását a dolgozók között.
Egyelőre azonban mégcsak az előkészítő munka zajlik - derül ki Gulyás válaszából. A létszámcsökkentés és a béremelés is jövő év elejétől fog kezdődni.
