Bár a magyar kormány az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vállalásai között ígéretet tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, amit 2025. március 31-ig törvénybe is kellene foglalni, ennek egyelőre nyoma sincs, és a kormánytagok megnyilatkozásai arra utalnak, valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani – írja a Portfolión közzétett írásában Farkas András nyugdíjszakértő, aki az ugyancsak a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Piac és Profit Nyugdíjszerviz című műsorának állandó vendége.
A szakértő emlékeztet, először egy független nemzetközi szakértői jelentés készülne a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről, majd a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslat készülne el, végül ennek kodifikálása történne meg.
Az EU elvárásai szerint a szuverén európai nyugdíjrendszerek mindegyikének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük.
Megfelelő, ha
- megelőzi az időskori elszegényedést,
- megfelelő mértékben helyettesíti a munkából származó jövedelmet, és
- tükrözi a nemzedékek egymás iránti szolidaritását.
Fenntartható, ha az állami és a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi stabilitása közép- és hosszú távon biztosított az öregedő társadalmak és a gazdasági kihívások miatt az állami pénzügyekre nehezedő egyre erőteljesebb nyomás közegében. Ennek során tekintetbe kell venni az öregedés okozta problémák három irányban kialakítandó költségvetési kezelési lehetőségeit:
- a munkával töltött aktív életszakasz meghosszabbítását és a nyugdíj melletti munkavégzés támogatását,
- másrészt a járulékok és járadékok méltányos egyensúlyának (az ekvivalencia elv érvényesülésének) a biztosítását,
- harmadrészt a tőkefedezeti és egyéb kisegítő nyugdíjmegoldások elérhetőségének támogatását.
Korszerű, ha
- átlátható,
- a férfiak és a nők eltérő igényeivel összhangban működik,
- a nyugdíjtervezéshez szükséges minden információ rendelkezésre áll,
- a nyugdíjreform a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésen alapul.
Farkas András felidézi, legutóbb a Pénzügyminisztérium azt közölte egy újságírói megkeresésre, hogy „a magyar nyugdíjrendszer stabilan és fenntarthatóan működik, a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a működését, az Európai Bizottság által kért felülvizsgálat is ebbe a sorba illeszkedik. A nyugdíjrendszer vizsgálatakor nincs helye kapkodásnak, a kormány kizárólag alaposan megfontolt, minden részletkérdésre kiterjedő javaslatot hagyhat jóvá”. A szakértő arra is emlékeztet, tavaly november végén Varga Mihály az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában tartott meghallgatásán arról beszélt, hogy hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet a nemzetközi szakértők elemzése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről. Megállapításaikat a kormány is értékeli majd, a javaslatokat pedig 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják. Ezt követően pedig a Kormányinfón merült fel kérdésként a nyugdíjreform ügye, melyre Gulyás Gergely azt mondta, szerinte itt „félreértés van”. Mint mondta, uniós elvárás, hogy elvégeztessenek bizonyos tanulmányokat például a nyugdíjrendszer területén is. Itt a feladat annak vizsgálata, hogy az mennyire fenntartható. „A magyar fenntartható, a következő tíz évben nincs szükség módosításra” – mondta akkor a kancelláriaminiszter.
