3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A nyugdíjasok számára komoly kérdés, hogy milyen formában kérjék járandóságukat. Több mint egy millióan élnek ugyanis létminimum alatt, vagy annak a környékén. A számla pedig pénzbe kerül. Az új évben is folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Piac&Profit, valamint az Oltalom Rádió közös műsora, a Nyugdíjszerviz Dr. Farkas Andrással és Karácsony Mihállyal. Magyarország első szolgáltató podcastja, ahol minden érintett választ kaphat kérdéseire. Egy műsor, amelynek témái előbb-utóbb minden családban előkerülnek.

A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint 2022-ben a nyugdíjasok több mint 50 százaléka élt a létminimum alatt. A politikusok ugyanakkor szeretnek játszani ezzel a számmal, mert tényleg nehéz megmondani, hogy mennyi is a létminimum. Egykor hivatalosan is meghatározták, aztán 2015 júniusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bejelentette a létminimum számítás megszüntetését. Az utolsó hivatalos adat 2014-ben 253 ezer 318 forint volt. A számítás sok szempontból valóban nehéz, hiszen egy egyedül élő ember létminimuma nyilván magasabb, mint egy közös háztartásban élő sok tagú családban egy főé.

Mégis szükség lenne valamiféle társadalmi konszenzusra, egy statisztikai küszöbértékre, egy elvárásra, ami meghatározza a minimális életfeltételek költségeit. Magyarországon e tekintetben baj van, ezt még sok kormánypárti politikus is elismeri. A makroszámok ugyanis nem hazudnak. Jelenleg nyugdíjakra itthon mindössze a GDP 7,5 százaléka jut, az unióban pedig 13,7 százalék ez az arány. Arról nem beszélve, hogy az uniós GDP átlag valamivel több mint kétszerese a magyarnak.

A magyar nyugdíjasok tehát az uniós átlag felének a felét kapják, összesen tehát a negyedét annak, amit nyugatabbra élő társaik. Ehhez hozzáadhatjuk még, hogy a nyugati vagyonok is tetemesebbek a magyarokénál, vagyis, ha tartalékhoz kell nyúlni, akkor e tekintetben is hosszabb a takaró a kontinens többi országában. A KSH adatai szerint 2022-ben az átlagnyugdíj csaknem elérte a havi 166 ezer forintot, ami a 2023-as év eleji emelést követően közel 191 ezer forint lett. Ha valaki megnézi, akkor ez az összeg nem éri el a KSH által közölt utolsó, 10 évvel ezelőtti 2014-es létminimum összegét. Az infláció pedig azóta dübörgött, így egyáltalán nem tűnik légből kapottnak a GKI elemzésének eredménye, miszerint a nyugdíjasok több mint fele a létminimum alatt él.

Újra jelentkezik a Nyugdíjszerviz! A téma legjobb szakértőivel Önök is beszélgethetnek telefonon és írásban. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő és Karácsony Mihály, a nyugdíjas parlament elnöke november 13-án hétfőn 15 óra 30 perctől élőben válaszol.

Előzetesen telefonon és írásban is eljuttathatják kérdéseiket, véleményüket a 06 30 940 1772-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>

Tervezett további témák:

  • 6 százalékkal több nyugdíjat kaptak januárban az érintettek. Jobb lett-e a magyar nyugdíjasok helyzete?
  • Februárban jön a 13. havi nyugdíj is. Akkor itt a kánaán az idősek számára?
  • Januártól átlagosan 13 ezer forinttal lett több a nyugdíj. Ezzel tovább nyílik az olló a szegény és a gazdag nyugdíjasok között?

Az esemény Facebook-oldala itt érhető el >>>

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!