TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Úgy tűnik, hogy a 20. század elején még a világ egyik leggazdagabb országának számító Argentína ismét mentőövet kaphat. A keddi hírek szerint a tavasszal futószalagon érkező államcsőd után megegyeztek a hitelezőkkel.

Olyanok vagyunk, mint az argentinok, a Kartel itt a világbajnok

– szólt közel másfél évtizede Ganxta Zoli egyik népszerű dalának szövege. Ismerve az előadót, a dalszöveg vélhetőleg nem a közgazdaságtan oldaláról közelítette meg a kérdést. Az argentinok ugyan labdarúgásban is pengék, hiszen kétszer is elhódították a világbajnoki címet, ám államcsődben ennél sokkal többször voltak.

Jól indult a 20. század, de egyre mélyebbre süllyedtek

Az 1816-ban függetlenné váló ország a 19. század végén valóságos gazdasági csodát élt meg. Ennek köszönhetően 1880 és 1916 között az argentin gazdaság virágzott. A 20. század elején az egy főre jutó GDP alapján a világ tíz leggazdagabb országa közé tartozott Argentína. Ezt követően azonban katonai junták és baloldali populista vezetők váltották egymást, a gazdaság szempontjából minimális különbséggel, hiszen az ország évtizedről évtizedre egyre nagyobb adósságtengerben úszott. Az utolsó katonai diktatúra (1976–1983) is részben a gazdasági problémák és a súlyos eladósodottság miatt került válsághelyzetbe, igaz végül a britektől a falklandi háborúban 1982-ben elszenvedett katonai vereség miatt omlott össze a rendszer.

Más kérdés, hogy az ezt követően választott elnök, Raúl Alfonsín radikális kormánya sem volt képes úrrá lenni a gazdasági nehézségeken, aminek a vége csőd és hiperinfláció lett. Az ezt követően hatalomra kerülő Carlos Menem elnök képes volt a gazdasági konszolidációra, megállította a vágtató inflációt messzemenően piacbarát politikát folytatott, lebontotta a protekcionista gátakat, visszavonta az üzletet akadályozó előírásokat, privatizációba kezdett. Ezek a reformok jelentősen növelték a beruházásokat és stabil árakhoz vezettek az 1990-es években. Ám a gazdasági növekedést ezúttal is hitelek segítették, így ez a konszolidációs folyamat sem tudott tartós maradni.

Az évtized vége felé előbb a dél-kelet ázsiai válság, majd a 98-as orosz válság miatt a befektetők bizalma világszerte megingott, és az erősen eladósodott és jelentős költségvetési hiánnyal küzdő országok – így Argentína is – nehéz helyzetbe, államcsődbe kerültek.


Find more statistics at Statista

Válságról válságra vergődtek

Ezt követően újabb konszolidáció következett, amely Néstor Kirchner nevéhez fűződött, ennek során újratárgyalták a hitelmegállapodásokat, mind a magánhitelezőkkel, mind az IMF-fel és sikerült is megállapodni velük. Ennek köszönhetően az argentinok adósságra fordított törlesztése drasztikusan, 66 százalékkal csökkent. A következő választáson, az elnök Néstor Kircher nem indult, helyette a felesége mérette meg magát és első nőként Cristina Kirchnert elnökké választották. Az átmeneti gazdasági fellendülést viszont megakasztotta a 2008-as hitelválság, amit a szakértők szerint az elnöknő nem igazán kezelt sikeresen, pedig egyebek mellett rátette a kezét a magánnyugdíj-alapokban lévő pénzekre, amely 30 milliárd dollárt jelentett. A gazdaság lassulása és az egyre magasabb infláció végül Cristina Kirchner bukását eredményezte.


Find more statistics at Statista

Az őt követő Mauricio Macrira várt, hogy a gazdaságot rendbe tegye. Ennek során több olyan megszorító intézkedést léptettek életbe, amely az egyébként sem magas életszínvonalat lehúzta. Többek között a közszférában jelentős elbocsátások kezdődtek, megvonták a forrásokat az oktatástól, a rezsitámogatások megszüntetésével 300 százalékkal nőttek az energiaárak. Ezek hatására a szegénységben élők aránya 35 százalékra nőtt. Macri csak lassítani tudta a lejtmenetet, de nem tudta megváltani a világot.

Amikor 2018-ban az amerikai jegybank elkezdett kamatot emelni, a kegyelmi állapot egy pillanat alatt eloszlott, és újra csőd közelébe került az ország.

Ugyan a törökökkel szemben - amelyek Erdogan vezetésével egyfajta szabadságharcot folytattak a hitelezőkkel és a török líra gyengülésére játszók ellen - az argentinok, előbb megpróbáltak védekezni, majd gyors megegyezésre törekedtek.

Így kevésbé voltak reflektorfényben, amikor 57 milliárd dolláros hitelt vettek fel, amely minden idők legnagyobbjának számító IMF-hitel volt. Ezért a Valutaalap megszorításokat várt, amelyek végképp erodálták Macri népszerűségét.

A járvány sem kellett az újabb csődhöz

Így amikor a korábban megbukott elnöknő visszatért a politikába, már látszott, hogy megnyerheti a következő elnökválasztást. Végül alelnök lett a mérsékelt, balközép politikusnak számító Alberto Fernández mellett. A piacok azonban nem felejtettek, és az elnökválasztás első fordulóját követően gyakorlatilag összeomlott a peso árfolyama.

Argentínának nem is kellett megvárnia a koronavírus-járvány gazdasági pusztítását, már az év elején óriási bajba kerültek. Végül április első felében Martín Guzmán argentin pénzügyminiszter jelentette be, hogy a latin-amerikai kormány a külföldi magánhitelezők felé fennálló adósságát átütemezné, három évig egyáltalán nem fizetne egyetlen pesót sem. Ez volt az argentin gazdaságtörténet kilencedik államcsődje.

Kedden ugyanakkor több hónapnyi tárgyalást követően azt közölték, hogy megállapodtak három fontos hitelezői csoporttal, az argentin kötvénytulajdonosok ad hoc csoportjával, a tőzsdei kötvénytulajdonosok csoportjával és az argentin hitelezői bizottsággal. Ezek a hitelezők 65 milliárd dollárnyi követeléssel rendelkeznek, akik jóváhagyták azt, hogy az államadósságot átstrukturálják. A megállapodás minden részletét nem közölték, de a sajtóhírek szerint az egyezség értelmében Argentína több állampapírjának lejárati dátumát is kitolja. Nem derült ki, hogy a hitelezők engednek-e a tőke és kamatkövetelésekből, de azt lehet sejteni, hogy itt is kompromisszumot kötöttek a felek. A csőd bejelentésekor az argentin kormány azt akarta ugyanis elérni, hogy a 65 milliár dolláros tőketartozást közel 4 milliárddal, míg a kamatfizetési terheket pedig 62 százalékkal csökkentsék.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.