Ha egy szóval szeretnénk összefoglalni azt, hogy mi jellemezte a 2022-es évet a nők számára, az a küzdéskényszer volt; túl sok az olyan eset, ahol az alapvető emberi jogok és a döntéshez való jogok kerültek veszélybe. De haladjunk időrendben, beszéljünk a legnagyobb krízisekről.
Afganisztán
Az afgán kormány összeomlása és a tálibok hatalomra kerülése Afganisztánban alapvetően 2021-ben történt, a lakosság azonban a mai napig érzi mindennek hatását: a hatalmat szerző iszlamista fundamendalista csoport előretörése a velük nem közvetlen elvközösségben élő férfiak életét is nehezebbé tette, a legrosszabb helyzetbe azonban azok az afgán nők kerültek, akik nem tudtak elmenekülni. Az ENSZ adatai alapján készített listán mindez jól megmutatkozik, hiszen egyértelműen végigkövethető, hogyan vált Afganisztán egyre rosszabb hellyé a nők számára:
Oktatás
A tálib rezsim visszatérése után azonnal kitiltotta a lányokat a középiskolákból, megfosztva ezzel több mint 3,5 millió fiatalt a tanulás lehetőségétől. A középiskolákról szóló döntést 2022 decemberében még egy tiltás követte, ugyanis az egyetemekről is kitiltották a nőket, ezzel pedig Afganisztán lett az egyetlen olyan ország a világban, ahol a lakosság jelentős része azért nem tanulhat, mert nem férfinak született.
Munka
Áprilisban a tálib döntés alapján az eddig a kormányzatban dolgozó nőket kitiltották a munkahelyekről, azt ígérve, hogy fizetéseiket kifizetik. Ez nem történt meg, a Talibán már abban a hónapban sem fizette ki a járandóságokat.
A munkahelyi mindennapokat érintő korlátozások szintén nem értek véget, ugyanis egy december 24-én kiszivárgott levél azt mutatta, hogy a nők alapvető jogait további elvonása következik: a fundamentalisták által irányított kormányzat elrendelte, hogy minden helyi és külföldi nem kormányzati szervezet ne engedje dolgozni női alkalmazottait. Bár az erről szóló dokumentum úgy fogalmaz, hogy a női alkalmazottak „további intézkedésig” nem dolgozhatnak, a tiltás minden bizonnyal tartós lesz. Az indoklás? A tálibok szerint egyesek nem tartották be a kormányzat nőkre vonatkozó iszlám öltözködési szabályokról szóló követeléseit.
Öltözködés, alapvető szabadságjogok
Május óta az afgán nők olyan szigorú korlátozások alatt kénytelenek élni, hogy teljesen lefátyolozva jelenhetnek meg csak a nyilvános helyeken, illetve még a tévébemondóknak is el kell takarniuk az arcukat – ez utóbbi korlátozás csakúgy, mint az oktatási szabályozás, sehol máshol nem létezik a világban - emlékeztet a VOA.
A nők mindezek mellett nem szavazhatnak, nem utazhatnak férfi kísérő nélkül hosszabb utakra, valamint repülőgépekre sem szállhatnak fel egyedül; nem mellesleg pedig saját sorsuk alakításába sem szólhatnak bele semmilyen módon, ugyanis a nők életének mindennapjairól határozó tanácsokban és politikai vezetésben is csak férfiak ülnek.
Ennek fényében aligha meglepő az, hogy emberi jogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ugrásszerűen megnövekedett a gyermekházasságok száma, a tálibok iszlám erkölcsrendészetének egyik tisztviselője a VOA-nak meg is erősítette, miért:
a fundamendalisták véleménye szerint a lányokat férjhez lehet adni, amikor elérik a serdülőkort. Ez a szabály gyakorlatilag azt jelenti, hogy 13 éves lányokat már bármilyen korú férfihoz hozzáadnak.
Ukrajna
Február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát, az ENSZ menekültügyi szervezetének cikkünk írásakor elérhető legfrissebb adatai szerint ezzel több mint 7,896 millió ukrán kényszerült elmenekülni hazájából, köztük főleg nők, idősek és gyermekek.
Jócskán akadnak azonban olyan nők is, akik úgy döntöttek, hogy nem menekülnek, hanem inkább az országban maradnak: az Al Jazeera adatai szerint nagyjából 50 ezer nő harcol az ukrán hadseregben, közülük 5-10 ezren közvetlenül a fronton küzdenek.
Az ukrán kormány adatai szerint eddig 151 katonanő halt meg vagy tűnt el. Körülbelül 350-en kaptak magas állami kitüntetéseket, mint például az ’Ukrajna Hőse’.
Bár a háború vége 2023 első napjaiban még egyáltalán nem látszik, sőt, tippelni sem tudunk, hogy mikor jöhet enyhülés, az mindenképpen érdekes kérdés, hogy a háborúban részt vevő nők hősiessége meg fogja-e törni a hagyományos szexista mintázatokat az ukrán társadalomban, és létrejöhet-e így egy egyenlőbb társadalom a háború után. A lehetséges fejlődés jelei már látszanak: az invázió óta az új kisvállalkozások majdnem felét nők alapították, Volodimir Zelenszkij pedig még júliusban aláírta, majd a törvényhozás is ratifikálta a nők elleni erőszakot és a családon belüli erőszakot súlyosabban büntethetővé tévő Isztambuli Egyezményt – erről az Európai Tanács is megemlékezett.
Egyesült Államok
Júniusban az amerikai Legfelsőbb Bíróság hat tagja, köztük egy nő, Amy Coney Barrett igennel szavazott arra, hogy érvénytelenítsék az amerikai abortusz-ügyekben jogalkotási precedensként használt Roe kontra Wade perben született döntést. Mindez nem jelenti azt, hogy az országban megtiltották volna az abortuszt, és erre gyakorlatilag nincs is esély, hiszen több államban, így például Kaliforniában is állami törvények védik az ehhez való jogot. A Roe kontra Wade lényegében azt garantálta szövetségi szinten, hogy az abortuszról szóló döntés csak a nőkre és az orvosukra tartozott, nem az államigazgatásra – Amerikában ez szűnt meg a 2022-es évben, hiszen az abortuszszabályozások az egyes államok jogkörébe kerültek.
A Guardian cikke szerint 2023-ban még jobban kirajzolódhat majd, hogy a Roe kontra Wade szétverése pontosan mekkora bajt okozott: Nebraskában az abortusz teljes betiltása a küszöbön állhat, míg Floridában a terhességmegszakítás legkésőbbi időpontja 15 hétről 12 hétre csökkenhet. De a terhességmegszakító tabletták sincsenek biztonságban.
Amikor a júniusi ítélet megszületett, a legtöbb államban már nem volt törvényhozási ülésszak, ami azt jelenti, hogy véget ért az az időszak, amely alatt általában törvényjavaslatokat írnak és fogadnak el. Januárban az állami törvényhozások egy teljesen új valóságban fognak újra összeülni, ahol a konzervatív törvényhozókat már nem korlátozza az abortuszhoz való alkotmányos jog.
A „legvörösebb”, hagyományosan republikánus államokban az új állami törvényhozási ülésszakok valószínűleg az abortusz korlátozására, büntetésére vagy teljes betiltására irányuló erőfeszítések újabb rohamát hozzák majd.
Irán
Talán a női jogok szempontjából az idei év legemlékezetesebb eseményét az iráni tüntetések jelentették. A régóta forrongó indulatokba jó érzékkel beletenyerelő iszlamista vezetés gondjai ott kezdődtek, hogy a gazdasági gondok és a korrupció elfedésére gumicsontot kereső, az iráni nép által páratlan utált Ebrahim Raiszi elnök júliusban közölte az összes végrehajtó szervvel, hogy el kell kezdeni a „hidzsábról és tisztaságról” szóló, 2006-ban először Mahmúd Ahmadinezsád volt elnök által kihirdetett szabályzat teljes körű végrehajtását. Eszerint a hidzsáb laza betartása elleni küzdelem prioritást élvez, a kormányzati szervek esetében pedig szigorú szabályokat vezetnek be a női alkalmazottak öltözködésére vonatkozóan az irodákban, és elősegítenék a hidzsáb nyilvános viselését. Ahogy arról Káncz Csaba, lapcsoportunk külpolitikai szakírója is írt cikkében, mindez ahhoz vezetett, hogy a közösségi médiában a polgárok által lopva rögzített erőszakos jelenetek kezdtek el cirkulálni, amelyeken az erkölcsrendőrség lökdös és meghurcol nőket, akik állítólag megsértik az Iszlám Köztársaság szigorú hidzsábra vonatkozó irányelveit.
Mahsza Amini halála
A puskaporos hordóvá váló helyzet akkor robbant, mikor szeptemberben a teheráni erkölcsrendőrség arra hivatkozva hurcolta el a 22 éves Mahsza Aminit, hogy nem az előírásoknak megfelelően viselte az iszlám vallás által megkövetelt fejkendőt. Arról, hogy ezután mi történt, mindenki mást állít, míg az erkölcsrendőrség állítása szerint Amini szívrohamot kapott és beütötte a fejét, addig több szemtanú is arról számolt be, hogy a fiatal nőt a hatóság emberei brutálisan megverték. Az Amini botrányos halálát követő tüntetések pillanatok alatt komoly mozgalommá nőtték ki magukat.
A tüntetőket nők vezetik, ez pedig szokatlan erőt kölcsönöz nekik azzal a rezsimmel szemben, amely a hidzsáb viselését kikényszeríti – a fejkendő levétele pedig a tiltakozás egyik jelképévé vált. A nők pusztán azzal, hogy nyilvánosan levetik vagy elégetik a fejkendőjüket, dacolnak a rendszerrel, mindez pedig gyorsan terjed a közösségi médiában, és inspirálja mindazokat, akik a klerikális uralom ellen tiltakoznak – nők és férfiak egyaránt.
Az elégedetlenség a nemzetközi színtérre is kilépett, hiszen a 2022-es foci világbajnokságon is előkerült a téma, Ehszan Haszafi iráni csapatkapitány az iráni válogatott tájékoztatóján így fogalmazott: „szeretném kifejezni részvétemet az összes iráni gyászoló családnak. Tudniuk kell, hogy velük vagyunk, támogatjuk őket, és együtt érzünk velük”. A válogatott ezek után pedig nem énekelte az ország himnuszát első meccsén, míg a további mérkőzéseken a hírek szerint csak komoly fenyegetések hatására tett máshogy.
Egy komoly sikert már elértek
Azt pedig, hogy a tüntetőknek mekkora ereje van, talán az mutatja a legjobban, hogy hiába lép fel különösen brutálisan a kormányzat (a tiltakozásoknak már több mint 300 halálos áldozata van), nem úgy tűnik, hogy az iráni elégedetlenkedők meghátrálnának; sőt nemrég már elértek egy igen komoly eredményt is. Dzsafar Montazeri iráni főügyész bejelentette, hogy megszűnt az az erkölcsrendőrség, amely Mahsza Amini haláláért is felelős. A főügyész úgy fogalmazott: az erkölcsrendészetnek semmi köze az igazságszolgáltatáshoz, és azok szüntették meg, akik létrehozták.
2023 első napjaiban csupán egyetlen dolog látszik biztosnak az iráni tüntetések kapcsán, ez pedig az, hogy még nincs vége: a több mint 100 napja tartó tiltakozások után a szabadságot csaknem megízlelő, eltökélt irániak egyelőre nem hátrálnak meg.
Így indulnak neki 2023-nak a magyar nők
Végül a nemzetközi példák mellett természetesen érdemes arra is gondolni, hogy pontosan mi a helyzet Magyarországon, milyen éven vagyunk túl a női jogok szempontjából. Egyrészt nem vitatható, hogy május 10. óta Magyarország köztársasági elnökét Novák Katalinnak hívják, ezzel először került nő ebbe a pozícióba, még ha Novák aligha gyakorol bármilyen szintű hatást is a törvényhozásra: az eredetileg a magát mindenki köztársasági elnökének ígérő, volt fideszes miniszter csak bólogatott 2022-ben Orbán Viktorék minden ötletére.
Azzal, hogy Novák Katalin átült egy másik székbe, az ötödik Orbán-kormányban csupán egy nő maradt talpon: Varga Judit igazságügyi miniszter.
Mindeközben itthon talán a legemlékezetesebb momentum a női jogok szempontjából 2022-ben az abortuszszabályozáshoz kapcsolódott. Ahogy arról cikkünkben is írtunk korábban, a kormányzati hagyományok szerint társadalmi egyeztetés nélkül történt az abortusztörvény módosítása (szigorítása), amely a Magyar Közlönyben megjelentek szerint így változott: „a bemutatott orvosi lelet rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta.”
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terhességmegszakításra készülő nőket arra kényszerítik Magyarországon is, hogy meghallgassák a „szívhangot” – ez az intézkedés pedig azon kívül, hogy hatalmasat rúg az egyébként is nehéz helyzetben lévő nőkön, nem ér el más eredményt.
Nos, innen indulunk neki a 2023-as évnek Magyarországon.
