Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza kommentárjában emlékeztet: a döntés előtt a Fitchnél a magyar adósbesorolás a BBB- kategóriában volt, tehát a bóvli felett két kategóriával. Januárban a hitelminősítő az adósbesorolást negatív kilátással látta el, amiből később akár leminősítés is következhet. A minősítés előtt háromféle kimenet volt lehetséges – és a makrogazdasági folyamatok alapján bármelyik elképzelhető lett volna: leminősítés, illetve változatlan szint negatív vagy stabil kilátással. A kedvezőtlenebb minősítést az uniós források visszatartása, illetve a növekvő kamatkiadások indokolhatták volna, míg a kedvezőbbet az energiaárak mérséklődése és ennek nyomán a folyó fizetési mérleg jelentősen javuló egyenlege, illetve a stabilabb és erősebb forintárfolyam.
Az opciók közül a hitelminősítő a köztes megoldást választotta, azaz meghagyta az eddigi minősítést és a negatív kilátást, vagyis hazánkat továbbra is befektetésre ajánlja. A hitelminősítő értékelésében pozitívan nyilatkozott a magyar gazdaság erős strukturális mutatóiról, valamint a külföldi működőtőke nagymértékű beáramlásáról és a beruházások magas volumenéről, ugyanakkor megállapította, hogy hazánk a kategórián belül magas GDP-arányos államadóssággal rendelkezik, illetve fiskális és monetáris politikája unortodox. A negatív kilátás fenntartását elsősorban a gazdaságpolitikával kapcsolatos aggályokkal indokolták: a tavalyi magas hiánnyal, a különadókkal, valamint a továbbra is magas inflációval. Pozitívumként értékelték a folyó fizetési mérleg egyenlegjavulását, bár az Oroszországtól való függés szerintük változatlanul kockázati tényező.
Mi lesz a jövőben?
A jövőben a hitelminősítő akkor minősítheti le a magyar adósságot mostani kommentárja szerint, ha a gazdaságpolitika nem válik hitelesebbé, illetve ha az infláció vagy az energiaárak tartósan magasan maradnak, és így hazánk versenyképessége romlik, ami alacsonyabb gazdasági növekedést eredményezne. Felminősítéshez a hitelminősítő azt várja el, hogy a gazdaságpolitika javuljon, továbbá itt politikai szempontokat is megjelöl, amelyek véleménye szerint segíthetnek kezelni a makrogazdasági egyensúlytalanságokat is.
A mai döntés alapján tehát leminősítésre a negatív kilátás ellenére sem került sor, de a kilátás sem javult. E negatív kilátás eltörlését több makrogazdasági folyamat is segíti a jövőben Regős Gábor szerint – az egyensúlyi mutatók javulása, valamint az infláció csökkenése. Szükséges ugyanakkor az Európai Bizottsággal való megállapodás is, a hazánknak járó források folyósítása.
A szakértő szerint fontos, hogy hazánk a számszerűen mérhető, objektív mutatókban javuljon (pl. hiány), hiszen ezek jól mérhetőek, míg a nem számszerűsíthető tényezőket egy hitelminsítő szubjektívebben ítélheti meg, ami hazánk számára általában nem kedvező.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza kiemeli:
"a mai döntés megfelelt a várakozásainknak, így komolyabb piaci reakcióra sem számítunk, a forint árfolyamának sem pozitív, sem negatív irányba nem kell ettől változnia. A jövőben tehát várakozásaink szerint nem történik leminősítés, a negatív kilátás pedig előbb-utóbb eltűnik."
