Van néhány kötelező dokumentum, mely megjelenésekor a kormány friss várakozásairól kaphatunk képet. Az egyik ilyen, amikor a kabinet az uniós kötelezettségének eleget téve április végéig elkészíti és elküldi a konvergenciaprogramot, ami idén is határidőre megtörtént. Ebből többek között kiderült az is, hogy néhány hónap alatt változott a kormány véleménye a közeljövőt illetően: borúsabbnak látják 2024-et, mint eddig.
Ez a borúlátása pedig a társadalmunk legidősebbjeire is nagy hatással van - némi túlzással élve a megélhetésük múlik rajta. Bár a jelenlegi jogszabályok arra nem adnak lehetőséget, hogy a nyugdíjasok előrelépni is tudjanak, javuljon az életszínvonaluk (különös tekintettel azokra, akik régebben vonultak nyugdíjba), mégsem teljesen irreleváns a magyar gazdaság teljesítménye az ő szemszögükből sem.
De kezdjük a legfontosabb kérdéssel, a nyugdíjemelés mértékével!
A friss dokumentumban foglaltak szerint az Orbán-kormány 2024-re 6 százalékos inflációt vár, ami azt jelenti, hogy 6 százalékos nyugdíjemelés jöhet jövő év januárjában.
Igen ám, de nem lett sokkal kevésbé bizonytalan a gazdasági környezet mostanra, tehát könnyen lehet, hogy a tavalyi évhez hasonlóan módosítania kell a kormánynak a prognózisain. A bizonytalanságok fokát jól mutatja, hogy alig négy hónappal ezelőtt, tavaly december végén a Pénzügyminisztérium a makrogazdasági kitekintőjében még 4,3 százalékos inflációval számolt 2024-re. Tehát 1,7 százalékpontot rontottak a prognózison.
Ez az átlagos nyugdíj esetén 12 ezer forint pluszt jelenthet havonta, abban az esetben, ha idén nem kerül sor nyugdíjkiegészítésre.
Ezzel kapcsolatban azonban jelenleg semmi biztosat nem lehet tudni. Az ellátásokat 15 százalékkal emelték idén, a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt kumulált árindex az első három hónapban 27 százalék volt, vagyis a számok alapján 15 százaléknál nagyobb emelés is indokolt lehet. A kormány azonban egyelőre kivár, a jelek szerint még reális forgatókönyvnek látják, hogy 15 százalék lesz éves átlagban az infláció mértéke idén. A 2021-es és 2022-es évekkel ellentétben tehát úgy néz ki, idén nem lesz előrehozott, nyári nyugdíjkorrekció, ezzel megvárhatják a jogszabályban rögzített november hónapot.
Említésre méltó a kormány inflációs prognózisát illetően, hogy ez még a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek előrejelzésénél is pesszimistább. A március végén publikált inflációs jelentésében ugyanis a jegybank 3-5 százalék közé tette a 2024-es inflációt.
Még mindig lát esélyt a kormány nyugdíjprémiumra
A másik, nyugdíjasakat érintő fontos mutató, a GDP várható alakulása, ami a nyugdíjprémium sorsát tudja eldönteni. A kormány ugyanis 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett prémiumot utal ki a nyugdíjasoknak.
Idén ennek a lehetősége gyakorlatilag kizárt: a várt növekedés - 1,5 százalék - annyira távol áll ettől a 3,5 százaléktól, hogy eléréséhez óriási fordulatra lenne szükség.
Jövőre azonban jelen állás szerint minden esély megvan a prémiumra, bár érdemes megjegyezni, a kormány ebben az esetben is borúsabb képet festett le, mint négy hónnappal ezelőtt. Akkor ugyanis 4,1 százalékos GDP-bővülést tartott elérhetőnek, most a konvergenciaprogramban viszont ennél valamivel kisebb, 4 százalékos növekedésre lát esélyt.
Ebben az esetben 0,5 lesz a nyugdíjprémium szorzója (4-3,5=0,5), vagyis a legtöbb nyugdíjas egyszeri 10 ezer forintos prémiumra számíthat 2024-ben, ami úgy jön ki, hogy a novemberi ellátás egynegyedét – legfeljebb 20 ezer forintot – kell megszorozni annyival, amennyivel a GDP tényleges növekedése meghaladja a 3,5 százalékot.
