A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely jegyzi azt a törvénymódosító salátatörvényt, mely egyik paragrafusával a megyei jogú várossá emelne két, a listán szereplő városoknál kisebb lélekszámú, 30-35 ezer fős várost.
A javaslat elfogadása esetén Baja és Esztergom gyarapítaná a megyei jogú városok listáját,
amelyen a megyeszékhelyek mellett Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron szerepel. Érdekesség, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az országgyűlés a képviselő-testület kérelmére az 50 ezer főnél nagyobb településeket nyilváníthatja megyei jogú várossá. Ellenben Baján a Központi Statisztikai Hivatal 2021. január elsejei állapotra vonatkozó adata szerint 33 893 fő volt a népessége, Esztergomé pedig 28 026 fő.
A törvénymódosító javaslat indoklása szerint Baja vitathatatlanul az a település, mely Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Olyan gazdasági, közigazgatási, kulturális központok, amelyek az erős Magyarország pillérei.
Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, itt található az ország egyik legnagyobb közforgalmú és kereskedelmi kikötője, térségi közlekedési csomóponti szerepe pedig elvitathatatlan a dokumentum szerint. Két felsőoktatási intézménnyel, számos középiskolával, bírósággal, kormányhivatallal, területi vízügyi igazgatással, kórházzal biztosít a megyében élőknek
szolgáltatásokat. Baja mindemellett nemcsak magyar, de soknemzetiségű kulturális és gasztronómiai központ is - idézi a javaslat.
"Térségi, valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepe alapján feltétlenül indokolt, hogy megyei jogú városi rangját visszakapja. Az Országgyűlés régi adósságot törleszt azzal, hogy e státust ismét biztosítja Baja számára" - olvasható az indoklásban.
Esztergommal kapcsolatban a következőképpen fogalmaz a javaslat összeállítója, Gulyás Gergely: "Esztergom volt a középkori magyar állam egyik legelső hatalmi központja, és mind a mai napig a legfontosabb hazai római katolikus egyházi méltóság, a magyarországi prímás történelmi székhelye".
A város közigazgatásban betöltött szerepe mellett megyei jogú várossá nyilvánítását indokolja az is, hogy az elmúlt 30 évben korábban soha nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül Esztergom. aminek eredményeként több tízezer fős földrajzi egység társadalmi-kulturális-gazdasági központja. Iskolaváros is, a középfokú oktatáson túl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felsőoktatási képzési helyeként is szolgál. A város emellett országhatáron túlnyúló jelentőséggel is bír, nem utolsósorban a történelmi Mária Valéria hídnak köszönhetően. Mindemellett Esztergom az államhatáron átnyúló, több mint 170 ezer főt magában foglaló Ister-Granum Európai Területi Társulás központja is.
Az indoklás szerint "ezen körülmények folytán megalapozott az esztergomi polgárok azon igénye, hogy a „Dunakanyar fővárosa” ismét méltó státust élvezzen a magyar közigazgatásban. Nemcsak a település egyedülálló történelmi öröksége, de jelenlegi regionális gazdasági és kulturális kulcsszerepe is indokolttá teszi, hogy az Országgyűlés Esztergomot megyei jogú várossá nyilvánítsa". Esztergom önkormányzata egyébként korábban már kérte a megyei jogú várossá történő nyilvánítását, ám az országgyűlés - mivel népessége nem érte el az 50 ezer főt - a törvények alapján elutasította a kérelmet.
