<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mármint az, hogy kötvényeket bocsáthatnak ki, amelyeket egy az egyben az állam jegyez le. Meglehet, nem most lesz erre szükségük, hanem csak akkor, ha a koronavírus-járvány elhúzódna. Más kérdés, hogy azt, hogy az meddig tart, ma még senki nem képes megbecsülni. Így ki tudja, mikor derülhet ki, hogy a svéd laza járványkezelési modell célravezetőbb volt-e a szigorító verzióknál? Azt viszont már most ki lehet jelenteni, hogy a két hónapja elindult azonnali fizetési rendszer a vártnál jobban teljesít, úgyhogy az magasabb szintre léphet. Hogy hová, ezzel is foglalkozott kollégánk hétfő reggel.

Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában a vállalatokat és a lakosságot a koronavírus-járvány kapcsán foglalkoztató kérdések mellett egyéb témákról is beszélt.

Sorra jelenti be a kormány és a jegybank a koronavírus-járvány miatt kialakult válságban megroggyant cégeket, magánszemélyeket megsegítő, valamint a jócskán befékezett hazai gazdaság élénkítését célzó intézkedéseit. Legutóbb, múlt csütörtökön a Pénzügyminisztérium 150 milliárd forintos keretet nyitott – ekkora értékben bocsáthatnak ki bankok kötvényeket, amelyeket csak és kizárólag az állam jegyez le. Az ily módon befolyó összegeket azonban szigorúan a hitelezésre kell fordítani. Ám csak azok a bankok élhetnek e lehetőséggel, amelyek tőkeereje kimutathatóan nem teszi lehetővé a kihelyezéseket. Márpedig a hazai hitelintézetek döntő többségének szerencsére most nincs ilyen gondja, ellentétben a 2008 őszén kirobbant válság utáni időszakkal, így kérdéses, hányan kényszerülnek majd igénybe venni ezt az elővigyázatossági csomagot.

Az már jóval világosabb, hogyan teljesített a március 2-án debütált azonnali fizetési rendszer, amely keretében a bankok azt vállalják, hogy a maximum 10 millió forint értékben az egyik számláról elindított pénzek legfeljebb 5 másodpercen belül elérnek a céljukhoz, azaz a partnerszámlára. Mint az az Mfor körkérdéséből és a most megjelent Piac&Profit MNB-alelnöki interjújából kiderült, az első két hónap még a szakértők által vártnál is jobban sikerült, többezer milliárd forint utazott zökkenőmentesen. Így jöhet szeptember 1-jén jöhet a következő fontos mérföldkő, amikor már a nagyobb volumenű vállalati átutalások – mindenekelőtt a bérfizetések – is szemvillanás alatt landolhatnak a célszemélyek bankszámláin.

A, B, C, D, de talán még több forgatókönyv is napvilágot látott már arról, meddig tarthat a koronavírus-járvány. Ennek ellenére biztosat alighanem senki nem tudhat, egészen addig, amíg nem lesz meg a hatásos ellenszer. Mint ahogy az is a jövő zenéje, hogy a svédek (no meg a fehéroroszok – de ez egy másik történet) válságkezelő modellje a hatékonyabb, akik nem vezettek be korlátozásokat, nem zártak be a gyárak, iskolák, óvodák, a szórakozóhelyek stb., vagyis megy minden a régi kerékvágásban.

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg::

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.