Rögtön az elején lelőjük a poént. A bankok szerint összességében stabilan és megbízhatóan működik az azonnali fizetési rendszer (afr). S az ügyfeleknél lapunk által végzett – a megkérdezett alacsony száma miatt reprezentatívnak nem tekinthető – mini közvéleménykutatás is ezt igazolta vissza. Csupán két bank jelzett problémákat. Az Ersténél a március 2-ai indulást követően néhány apró hiba jelentkezett, amit azonban az afr résztvevői – vagyis a Magyarországon szolgáltató mind a 34 pénzintézet – gyorsan elhárított.
„Utólag visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az azonnali fizetési rendszer indulására nagyon szerencsés időben, alig 1-2 héttel a koronavírus-járvány hazai megjelenése előtt került sor” – közölték a Budapest Banknál (BB). Ez szerintük nemcsak a bankok szempontjából volt jó időzítés, hanem az ügyfelekéből is, hiszen még nyugodt körülmények között megismerhették és megszokhatták az új rendszer működését.
Az állami tulajdonú BB véleménye egybecseng az MNB alelnöke, Patai Mihály értékelésével. Aki a napokban megjelent Piac&Profit-nak adott interjújában azt mondta, „látszik, milyen jó, hogy fel sem merült a halasztás, hiszen az elektronikus fizetés jelentősége pont a koronavírus-járvány miatt megnőtt, az azonnali fizetés a legtöbb helyzetben fizikai kontakt nélküli alternatívát kínál, legyen szó számlafizetésről vagy személyek közötti pénzküldésről”.
A K&H is azt tartotta fontosnak megemlíteni az afr kapcsán, hogy a jelenlegi egészségügyi helyzetben kiemelten hangsúlyos szerepet kaptak a személyes kontaktus nélkül, otthonról, kényelmesen végezhető napi pénzügyek. Tapasztalataik szerint az ügyfelek egyre gyakrabban és szívesebben használják az elektronikus megoldásokat, így az azonnali átutalást is. A kényelmes és egyszerű átutalás lehetőségét segítik a másodlagos azonosítók is (ez lehet a lakosságnál mobilszám, email-cím vagy adóazonosító jel, míg a vállalatoknál adószám).
Ami a számokat illeti, az MNB adatai szerint az első hónapban 9,3 millió darab bankok közötti átutalás teljesült, 1363 milliárd forint összértékben. Lapunk érdeklődésére ugyanakkor néhány bank már első két havi adatokkal is szolgált (lásd táblázatunkat).
Az nem meglepő, hogy a legtöbb azonnali átutalást a mérlegfőösszege alapján idehaza messze legnagyobb OTP Bank ügyfelei bonyolították le, naponta több százezret – ennél pontosabb adattal a hitelintézet nem szolgált. A konkrét számokat közlők között az Erste viszi a prímet, több mint 4 millió darab azonnali átutalással, amelyet a Takarékbank, az UniCredit és a BB követ.
A jegybanki összesítés szerint az azonnal átutalt átlagos összeg 150 ezer forint körül volt az első hónapban. Ez áprilisban sem változhatott jelentősen. Legalábbis abból kiindulva, hogy az OTP-nél a néhány tízezer forintos utalások a leggyakoribbak, ezzel szemben a már említett másik négy bank 155-182 ezer forint közötti átlagokról számolt be.
A márciusban indított tranzakciók 99,9 százaléka sikeres volt, 92 százalékuk pedig a jogszabályi kötelező 5 másodpercnél is gyorsabban, két másodpercen belül megvalósult. „Ezek jobb adatok, mint amire én számítottam” – ismerte el Patai Mihály a Piac&Profitnak. Hozzátéve, igazolódott az MNB azon várakozása, miszerint az ügyfelek szeretni fogják ezt az újfajta fizetési kultúrát: a folyamatos (24/7/365) elérhetőség előnyeit jelzi, hogy a tranzakciók 31 százalékát indították a jelenlegi napközbeni elszámolás (7:30 és 17 óra közötti) üzemidején kívül hétköznap vagy hétvégén és ünnepnap.
Persze ebben is vannak eltérések a bankok között. A legkirívóbb, hogy a K&H-nál a márciusi hétvégéken nagyságrendileg az össztranzakciók 10 százalékát indították (áprilisról még nem tudtak beszámolni). „Egyelőre arra mutató információ nincs, hogy az ügyfelek változtattak volna átutalási szokásaikon, csak az eddig banki üzemidőn kívül berögzített utalások most azonnal teljesülnek” – adtak egy lehetséges magyarázatot a belga KBC által tulajdonolt hitelintézetnél. (Frissítés: a Gránit Banknál is közel 10 százalék volt a hétvégén feladott megbízások aránya, a délután 4 és másnap reggel 7 közöttieké viszont mintegy 30 százalékra rúgott.) A többieknél a 30 százalékos átlaghoz közelít a munkaidőn kívüli átutalások aránya, ettől csak az OTP (25 százalék), a CIB kimenő forgalma (36 százalék) és az Erste (40 százalék) tért el. Az OTP még azt az érdekességet osztotta meg, hogy ügyfeleik átutalási aktivitása vasárnap késő délután kezdett nőni, ami egészen a késő esti órákig tartott.
Folyt. köv.
A következő fontos időpont szeptember 1-je, amikortól már a nagy volumenű vállalati átutalásoknak is azonnal kell teljesülniük. Így mindenekelőtt a bérfizetéseknek, aminek kétségtelenül milliók örülhetnek majd. Hasonló jelentős kör a nyugdíjasoké, ám arról, hogy a munkáséveik után lévők is 5 másodpercen belül megkapják a számlájukra a járandóságukat, a kormánynak kell politikai döntést hoznia, kezdeményeznie törvénymódosítást. Ami ugyanakkor a nyugdíjak számossága miatt az informatikai rendszerre is jóval nagyobb, ráadásul országosan egy időpontra (ez jelen állás szerint minden hónap 12-e lenne) koncentrálódó terhet jelentene, szemben a mostani átutalásokkal. De még a bérfizetések miatti nyomás sem hasonlítható össze a nyugdíjakéval, lévén, hogy előbbiek átutalásának ideje több napra elhúzódik, miután azt valamennyi cég szabadon választhatja meg.
Ettől még a darabszámra nagy volumenű vállalati átutalások bekerülése kétségtelenül jelentős kihívás lesz – ismerte el Patai Mihály a Piac&Profitnak adott interjúban –, ugyanakkor az alkalmazandó terheléselosztás, vagyis egy bankra eső, másodpercenként 1 tranzakciós limit nagyban megkönnyíti a helyzetet. Az Erste ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szeptember 1-jén csak a kötegelt azonnali utalás beküldésének lehetősége nyílik meg, annak bevezetésének időzítése a 34 hazai pénzforgalmi szolgáltató között eltérő lehet.
Patai Mihály egyébként azt tartja a legfontosabbnak, mivel szerinte hosszú távon kulturális változást hoz, hogy az azonnali fizetésre, mint egy infrastruktúrára ráépülnek különböző applikációk. Emlékeztetett arra, hogy a legtöbb banknak van már jelenleg is olyan mobilalkalmazása, amellyel egyszerűen és kényelmesen indítható azonnali átutalás, de tovább zajlanak a fejlesztések, ami tovább fokozhatja az ügyfélélményt.
Még kiaknázandó lehetőségek
Ilyen például a fizetési kérelem, amelyet az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódóan az Erste a piacon elsőként tett elérhetővé, már a március 2-ai indulásnál. A fizetési kérelem során valaki azt igényelheti, hogy partnere egy bizonyos összeget azonnal utaljon át neki. Ilyen élethelyzet lehet, ha egy asztaltársaság közösen fizet, majd szétdobják a számlát. E szolgáltatásra nemcsak a bankfiókban, hanem a netbankon és a banki mobilapplikációban (Android és iOS eszközökön egyaránt) lehet néhány kattintással szerződni és a megbízást azonnal el is lehet indítani.
Igaz, ezt eddig az Erste csak a saját ügyfelei között tette lehetővé, akik egyelőre csak kevés fizetési kérelmet indítottak. A banknál úgy vélik, a későbbiekben inkább a vállalatok élnek majd e lehetőséggel, ehhez azonban szükséges a fizetési kérelmeket elfogadó bankok számának növelése. Eddig ugyanis mindössze a Raiffeisen és a Gránit Bank tette lehetővé – április 1-jétől – ügyfeleinek, hogy bankon kívüli megbízásokat is küldhetnek és fogadhatnak. Más kérdés, hogy még egyetlen ilyen tranzakcióra sem került sor, amit a Gránit pont azzal magyaráz, hogy e lehetőség még csak e duónál létezik. „Ez az új fizetési megoldás úgy válhat mind népszerűbbé, ha minél több bank indítja el a szolgáltatást, illetve minél több számla ellenértékének beszedését kezdeményezik majd ezen a korszerű módon a közüzemi szolgáltatók” – fogalmazott meg az Erstéével azonos véleményt a fizetési kérelem szolgáltatás indulásánál Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója.
Abban is úttörő ugyanakkor a Raiffeisen, hogy elsőként tette elérhetővé az MNB-szabványú QR-kóddal történő fizetést a mobilapplikációjában. E szolgáltatás bevezetését más bankok – jelesül a CIB – is tervezik. S ígéreteik szerint a következő hónapokban több új digitális kényelmi szolgáltatással és fizetési megoldással jelentkeznek majd.
